Hópárduc

Hópárduc
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Macskaalkatúak (Feliformia);
Család:	Macskafélék (Felidae);
Alcsalád:	Párducformák (Pantherinae);
Nem:	Panthera; Gray, 1854
Faj:	P. uncia;
Tudományos név
	Panthera uncia; (Schreber, 1775)
Szinonimák
	Felis irbis; Felis uncia; Uncia uncia;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hópárduc témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hópárduc témájú médiaállományokat és Hópárduc témájú kategóriát.

Ez a szócikk az állatfajról szól. Hasonló címmel lásd még: Hópárduc (hegymászás).

Ez a szócikk az Uncia nemről szól. Hasonló címmel lásd még: Uncia (egyértelműsítő lap).

A hópárduc (Panthera uncia) vagy más néven irbisz a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó Panthera nem egyik faja.

Evolúciós története

A DNS-vizsgálatok alapján a macskafélék filogenetikai törzsfáján a hópárduc testvércsoportot alkot a tigrissel (Panthera tigris). A hópárduc és a tigris törzsfejlődése valószínűleg 3,7-2,7 millió évvel ezelőtt vált el.^[1] A Panthera genus nagy valószínűséggel Közép-Ázsia északi részéből eredhet. A nyugat-tibeti Ngari Perfektúra területén feltárt Panthera blytheae a legősibb ismert Panthera faj, koponyajellegzeteségei a hópárducéhoz hasonlatosak.^[2]

A hópárduc, az oroszlán és a leopárd mitokondriális DNS-e jobban jobban hasonlít egymáséra, mint a nukleáris DNS-ük, ami arra utal, hogy az evolúciójuk egy bizonyos pontján keveredtek egymással.^[3]

Előfordulása

Közép-Ázsia hegyvidéki területein honos.

Hópárduc populáció országonként
Ország	Év	Becslés
Afganisztán	2016	50–200^[4]
Bhután	2016	79–112^[5]
India	2016	516–524^[6]
Kazahsztán	2016	100–120^[7]
Kína	2016	4,500^[8]
Kirgizisztán	2016	300–400^[9]
Mongólia	2016	1,000^[10]
Nepál	2016	301–400^[11]
Oroszország	2016	70–90^[12]
Pakisztán	2016	250^[13]
Tádzsikisztán	2016	250–280^[14]
Üzbegisztán	2016	30–120^[15]

Testfelépítése

A felnőtt állatok tömege általában 35–55 kg, de minimum 25 kg és maximum 75 kg. A hasonló fajoktól markánsan megkülönbözteti hosszú farka: ezzel egyensúlyoz a meredek lejtőkön és ha alszik, ezzel védi orrát és száját a rendkívüli hidegtől. Teste 100–130 cm hosszú, farka körülbelül 80–100 cm. A hímek feje rendszerint szögletesebb és hosszabb a nőstényekénél. Rövid lábait a hiúzéhoz hasonló vastag szőrzet borítja, hogy könnyebben járhasson a hóban. Fekete-fehér bundáját törzsén és farkán a jaguáréhoz hasonló, gyűrű és patkó alakú minták, a lábain, a nyakán és a fején pedig pettyek díszítik, megfelelően álcázva az állatot a havas terepen. Évente kétszer vedlik, nyári bundája ritkásabb a télinél.

Életmódja

A hópárduc a legmagasabban élő macskaféle. Nyáron felhúzódik a 3500–6000 m körüli fennsíkokra és sziklás magashegyekre, télire 2000 m környékére költözik le. Vadászterülete 10–40 km².

Általában alkonyatkor vagy éjszaka indul vadászni. Étrendjébe főként a hegyvidékeken élő vadjuhok, szarvasfélék és vadkecskék, valamint vaddisznók tartoznak, de megtámad bármilyen állatot, amit csak el tud ejteni, még akkor is, ha akár háromszor is nagyobb nála. Szükség esetén megeszi a madarakat és a rágcsálókat, háziállatokat (jakborjakat, birkákat, kecskéket) is. A Himalájában jellemző zsákmányállatai a sörényes tahr (vadkecske) és a bharal (kék vadjuh). A prédát akár hosszabb távon is követve becserkészi, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná. Akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, ez a teljesítmény egyedülálló a macskafélék között.

Többnyire magányosan él. A párzási időszak januártól március közepéig tart. A terhesség körülbelül 100 napos. Az anya barlangban vagy a sziklák közt szüli meg és egyedül neveli fel 2–3 (ritkán akár 7) kölykét. Teje ötször zsírosabb a tehénénél, így biztosít kicsinyeinek elegendő energiát a hideg ellen. Egyedisége, hogy az egyetlen nagymacska, mely a saját bundáját is felhasználja utódai alvóhelyének szigetelésére. Általában 10–12 évig él, de fogságban a 21 éves kort is megérheti.

A pumához és a gepárdhoz hasonlóan a hópárduc sem képes bőgni.

Természetvédelmi helyzete

A hópárduc a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Mivel bundája rendkívül értékes a szőrmepiacon, vadászata miatt az 1960-as években a vadon élő példányok száma 1000-re csökkent. Bár időközben sikerült megnövelni a populációt, az orvvadászat miatt 2005-re csak mintegy 4500-7500 példány maradt fenn a Pakisztán és a Bajkál-tó közötti élőhelyeken, és a létszám csökkenőben van, mivel a távoli területen élő állatokat nehéz megvédeni. A kutatók szerint a fajt a beltenyészet is fenyegeti, ezért az állatvédők igyekeznek átjárhatóságot biztosítani az elszigetelt csoportok között. A pakisztáni WWF természetes élőhelyükön, a Khunjerab Nemzeti Parkban próbálja megőrizni a hópárducokat. Mivel fogságban is jól szaporodik, ezért a faj megóvásában az állatkertek is segítenek. Megközelítőleg 500 példány él a világ mintegy 150 állatkertjében.

A hópárduc Magyarországon három állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban és a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban tekinthető meg. A Szegedi Vadasparkban először 2005-ben született két kölyök. 2008-ban szintén a Szegedi Vadasparkban újabb kölyök látott napvilágot. 2012 májusában három hópárduc kölyök született ugyanitt.^[16]

A hópárduc a kultúrában

A hópárduc (Aq Bars) Tatárföld és Kazahsztán nemzeti jelképe. Megtalálható Almati város címerében és szárnyas alakban szerepel Tatárföld címerében is. Az egykori Szovjetunióban a hópárducról elnevezett díjat kaptak azok a hegymászók, akiknek sikerült megmászniuk az ország mind az öt 7000 méteres hegycsúcsát. A Kirgiz Női Cserkészszövetség is ezt az állatot választotta jelképéül. A Himaláján élő népek néha szellemleopárdnak is nevezik a természetben ritkán megfigyelhető nagymacskát.

Képek

Források

A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. december 26.)
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)

Jegyzetek

↑ (2010) „Supermatrix and species tree methods resolve phylogenetic relationships within the big cats, Panthera (Carnivora: Felidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 56 (1), 64–76. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.01.036. ISSN 1055-7903. PMID 20138224. ^{[halott link]}
↑ (2014. november 9.) „Himalayan fossils of the oldest known pantherine establish ancient origin of big cats”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 281 (1774), 20132686. o. DOI:10.1098/rspb.2013.2686. PMID 24225466. PMC 3843846.
↑ (2016. november 9.) „Phylogenomic evidence for ancient hybridization in the genomes of living cats (Felidae)”. Genome Research 26 (1), 1–11. o. DOI:10.1101/gr.186668.114. PMID 26518481. PMC 4691742.
↑ Central Asia: Afghanistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 409–417. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ (2016) „National Snow Leopard Survey of Bhutan – Phase II: Camera Trap Survey for Population Estimation”, Thimphu, Bhutan, Kiadó: Wildlife Conservation Division, Department of Forests and Park Services.
↑ South Asia: India, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 457–470. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ Central Asia: Kazakhstan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 427–430. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ China: The Tibetan Plateau, Sanjiangyuan Region, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 513–521. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ Central Asia: Kyrgyzstan, Snow Leopards. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 419–425. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ Northern Range: Mongolia, Snow Leopards. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 493–500. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ South Asia: Nepal, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 471–479. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ Northern Range: Russia, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 501–511. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ South Asia: Pakistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 481–491. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ Central Asia: Tajikistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 433–437. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ Central Asia: Uzbekistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 439–448. o. (2016). ISBN 9780128024966
↑ Hárman a hópárduc kölykök. Szegedi Vadaspark, 2012. július 18. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Snow Leopard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

ARKive – Snow leopard. [2007. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 24.)
International Snow Leopard Trust. (Hozzáférés: 2007. április 24.)
Snow Leopard Conservacy. (Hozzáférés: 2007. április 24.)
Angol nyelvű fajleírás
Képek és videók a hópárducról

Nature – Silent Roar: Searching for the Snow Leopard'. [2006. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 24.)

Taxonazonosítók

Wikidata: Q30197

Wikifajok: Panthera uncia

ADW: Uncia

BOLD: 741526

EoL: 328676

EPPO: UNCAUN

Fossilworks: 224097

GBIF: 5787213

iNaturalist: 74831

IRMNG: 11902465

ITIS: 933420

Vörös lista: 22732

NCBI: 29064

Species+: 32743

Macskafélékportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Davies2010-1] (2010) „Supermatrix and species tree methods resolve phylogenetic relationships within the big cats, Panthera (Carnivora: Felidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 56 (1), 64–76. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.01.036. ISSN 1055-7903. PMID 20138224. ^{[halott link]}

[2] (2014. november 9.) „Himalayan fossils of the oldest known pantherine establish ancient origin of big cats”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 281 (1774), 20132686. o. DOI:10.1098/rspb.2013.2686. PMID 24225466. PMC 3843846.

[3] (2016. november 9.) „Phylogenomic evidence for ancient hybridization in the genomes of living cats (Felidae)”. Genome Research 26 (1), 1–11. o. DOI:10.1101/gr.186668.114. PMID 26518481. PMC 4691742.

[4] Central Asia: Afghanistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 409–417. o. (2016). ISBN 9780128024966

[Lham_al2016-5] (2016) „National Snow Leopard Survey of Bhutan – Phase II: Camera Trap Survey for Population Estimation”, Thimphu, Bhutan, Kiadó: Wildlife Conservation Division, Department of Forests and Park Services.

[6] South Asia: India, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 457–470. o. (2016). ISBN 9780128024966

[7] Central Asia: Kazakhstan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 427–430. o. (2016). ISBN 9780128024966

[8] China: The Tibetan Plateau, Sanjiangyuan Region, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 513–521. o. (2016). ISBN 9780128024966

[9] Central Asia: Kyrgyzstan, Snow Leopards. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 419–425. o. (2016). ISBN 9780128024966

[10] Northern Range: Mongolia, Snow Leopards. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 493–500. o. (2016). ISBN 9780128024966

[11] South Asia: Nepal, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 471–479. o. (2016). ISBN 9780128024966

[12] Northern Range: Russia, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 501–511. o. (2016). ISBN 9780128024966

[13] South Asia: Pakistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 481–491. o. (2016). ISBN 9780128024966

[14] Central Asia: Tajikistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 433–437. o. (2016). ISBN 9780128024966

[15] Central Asia: Uzbekistan, Snow Leopards: Biodiversity of the World: Conservation from Genes to Landscapes. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Academic Press, 439–448. o. (2016). ISBN 9780128024966

[Hárman_a_hópárduc_kölykök-16] Hárman a hópárduc kölykök. Szegedi Vadaspark, 2012. július 18. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]