Ugrás a tartalomhoz

Dražica (Nagygordonya)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dražica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNagygordonya
Jogállásfalu
Irányítószám43270
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség103 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 33″, k. h. 16° 58′ 47″45.725833°N 16.979722°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 33″, k. h. 16° 58′ 47″45.725833°N 16.979722°E
SablonWikidataSegítség

Dražica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 22, közúton 28 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délnyugatra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Csázma-folyó közelében, a Dragica-patak mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Draxicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Drasicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Drassicza” néven 87 házzal, 457 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 514, 1910-ben 655 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 6%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 163 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
514 572 511 605 751 655 721 736 621 642 583 490 377 282 182 163

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén áll. 10 méter hosszú, 5 méter széles egyhajós épület harangtoronnyal, benne két haranggal. A kápolnát 1916-ban építették a dražicai hívek. Belsejét 1982-ben, homlokzatát 1983-ban újították meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]