Ugrás a tartalomhoz

Babinac (Ivanska)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babinac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségIvanska
Jogállásfalu
Irányítószám43232
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség118 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület4,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 59″, k. h. 16° 48′ 43″45.749600°N 16.812000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 59″, k. h. 16° 48′ 43″45.749600°N 16.812000°E
SablonWikidataSegítség

Babinac (1948 és 1981 között Babinac Ivanski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 17, közúton 21 km-re délre, községközpontjától 5 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Ivanska és Donja Petrička között, a Sredska-patak jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a török kiűzése után a 17. század közepén keletkezett, amikor katolikus horvát lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Babinecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Babinecz” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Babinecz” néven 20 házzal, 166 katolikus lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 245 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 141 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
101 91 102 200 255 245 229 257 265 260 254 239 178 174 157 141

Nevezetességei

[szerkesztés]

Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén a főút mellett áll. Kis méretű épület félköríves apszissal. A homlokzat felett kis, fából készített harangtorony emelkedik. A bejárat feletti táblán a „Sveti Antun moli za nas” (Szent Antal könyörögj érettünk) felirat olvasható. A szent ünnepe minden év június 13-a a falu búcsúnapja, amikor összegyűlnek a rokonok és a faluból elszármazottak.

Gazdaság

[szerkesztés]

Itt a falu nyugati szélén található a Kudumija család családi gazdasága, mely mintegy 30 hektáron terül el. A gazdasághoz étterem, 60 szobás vendégszállás, tó, vadaspark is tartozik. Nagyobb rendezvényeket, lakodalmakat is lebonyolítanak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]