Ökröske
| Ökröske (Volica) | |||
 | |||
| Szarvasmarhacsorda Ökröske előtt. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Mezőlaborci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1405 | ||
| Polgármester | Monika Rohaľová | ||
| Irányítószám | 067 01 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | ML | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 264 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 247 m | ||
| Terület | 5,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 09′ 17″, k. h. 21° 55′ 09″49.154722°N 21.919167°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 17″, k. h. 21° 55′ 09″49.154722°N 21.919167°E | |||
| Ökröske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ökröske témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ökröske (1899-ig Volicza, szlovákul: Volica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Mezőlaborctól 13 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1405-ben „Wolycha” néven említik először, a nagymihályi uradalomhoz tartozott. 1448-ban a feljegyzések szerint lakatlan volt. 1463-ban „Wolycza” alakban tűnik fel ismét. Birtokosai nagymihályi nemesek, a Csontos, Harkányi, Korosraz, Lásznay, Ödörsffy, Szeresvay és Izbugyay családok voltak. 1715-ben 8 adózó háztartással rendelkezett. 1720-ban malom is állt a településen, ahol lenből, kenderből, repcéből préselt olajat állítottak elő. Az 1787. évi első népszámlálás során 40 házat és 331 lakost számláltak itt össze. 1796-ban épült fel görögkatolikus temploma.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLICZA. Volycza. Orosz falu Zemplén Várm. földes Urai Boronkay, Szirmay, és több Uraságok, lakosai orosz vallásúak, fekszik Horbok Radvány, és Izbugya Bélához is közel; határja 2 nyomásbéli, földgye hegyes, agyagos, leginkább zabot terem, középszerűen pedig gabonát, tatárkát, kölest, árpát, és tavaszi búzát, erdeje kevés, piatza Homonnán van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volicza, Zemplén vm. orosz f., Papina fil. 8 romai, 303 g. kath., 12 zsidó lak., 518 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Nagy jelentőségű volt a település életében a Homonna–Mezőlaborc vasútvonal 1873-as átadása, mely összekötötte a közeli városokkal. Önkéntes tűzoltóegylete 1890-ben alakult és mai napig működik.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ökröske, azelőtt Volicza. Laborczmenti ruthén kisközség, 57 házzal és 319 gör. kath. vallású lakossal. Postája Horbokradvány, távírója és vasúti állomása Izbugyaradvány. Első nyomát 1421-ben Velicsa alakban találjuk, a mikor a Nagymihályi Eödön család az ura. Ugyanekkor iktatják némely részbirtokokba Zeretvai Jánost is, s egy évvel később Euden Pált és Istvánt, a mikor Volitha és Volitka alakban kerül szemünk elé. 1448-ban pusztaként szerepel és a Lesznaiaknak, 1463-ban a Zbugyaiaknak, 1490-ben a Csontos, Harkányi és Korcsvai családoknak is van benne részük. 1550-ben Drugeth Imrét, Gábor, Gáspárt és Ferenczet iktatják Volycza részeibe, 1577-ben pedig Pozsgay Mártont, 1587-ben Malikóczy Miklóst és Gábort. 1598-ban Taros István, Virginás Boldizsár, Nyárády Albert, Kalocsay György, Rácz Damján és Fűzy Imre a birtokosai. Később azután a Szirmay, Boronkay, Bernáth s a Szent-Léleky családoké lett, de most nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma 1790 táján épült.”[4]
1914-ben nyitotta meg kapuit az első görögkatolikus iskola. A 20. század elején számos lakosa vándorolt ki a tengerentúlra. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
A villanyt 1957-ben vezették be a községbe, 1968-ban megépült a vízvezeték is.
Népessége
[szerkesztés]
1910-ben 305, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
1961-ben 549 volt a lakosok száma.
2001-ben 347 lakosából 240 szlovák és 98 ruszin volt.[5]
2011-ben 320 lakosából 154 szlovák és 150 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1796-ban épült klasszicista stílusban. 1922-ben, 1954-ben és 1996-ban megújították. Ikonosztáza és berendezése a 20. század első felében készült.
- A Csebény felé eső faluvégen kápolna található.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava) |  | |
