Tavarna

	Tavarna (Tovarné)
	A templom.
	; Tavarna zászlaja
	; Tavarna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1479
Polgármester	Kvetoslava Mižáková
Irányítószám	094 01
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	992 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	135 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	127 m
Terület	7,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 21° 45′ 30″48.912500°N 21.758333°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 21° 45′ 30″48.912500°N 21.758333°E
	Tavarna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tavarna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tavarna (szlovákul: Tovarné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 11 km-re északkeletre, az Ondava bal oldalán fekszik.

Története

A települést 1479-ben „Thavarna” alakban említik először, de Zemplén vármegye monográfiája szerint már 1215-ben is említik.^[2] Kezdetben Zemplén várának uradalmához tartozott, így királyi birtok volt. A várhoz tartozó szolgálónépek lakták. A 15. században a homonnai uradalom részeként a Drugethek birtoka lett. 1562-ben az Olchváry, 1598-ban a Barkóczí család szerzett itt birtokot. 1600-ban 15 jobbágyház állt a településen. 1715-ben 9, 1720-ban 6 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAVARNA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannóhoz 1 órányira; dombos határja 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Varannón.”^[3]

1828-ban 61 házában 462 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tavarna, tót falu, Zemplén vmegyében, Matyasovicz fil. az Ondava mellett: 382 romai, 58 g. kath. lak. Kastély, 744 hold szántóföld, 514 h. szántófölddel, malommal. F. u. Szirmay. Ut. p. Vecse.”^[4]

1900-ban 522 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tavarna, tót kisközség, 86 házzal és 523 lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Saját postája és távírója van, vasúti állomása Homonna vagy Őrmező. Ősrégi község, mely hajdan a zempléni vár tartozéka volt s a vár szekeresei, fuvarosai (tavornici regis) lakták. Már 1215-ben említtetik először. Azután a Drugetheké lett, a kik ott már a XV. század közepe táján birtokosok. 1562-ben Olchváry Györgyöt is némely részeibe iktatják, míg az 1598-iki összeírás Révay Gábort említi birtokosául. Azután a Barkóczyak lettek az urai, később azonban a gróf Szirmayaknak is volt benne részük. Most a gróf Barkóczy Jánostól alapított hitbizományhoz tartozik, melynek gróf Hadik-Barkóczy Endre a haszonélvezője. A Barkóczyak itt kastélyt is építettek, melyet az 1778-iki földrengés romba döntött. A mostani kastélyt 1832-ben gróf Barkóczy János építtette, de két mellékszárnya 1851-ben épült. A kastélyt, mely nagyúri kényelemmel van berendezve, szép park veszi körül. Sok műbecscsel bíró tárgy és családi festmény látható itt s ez utóbbiak a Hadikok és a Barkóczyak kiválóbb alakjait ábrázolják. A község róm. kath. temploma 1749-ben épült.”^[2]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 552-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1076 lakosából 1044 szlovák volt.

2011-ben 1042 lakosából 985 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1794-ben épült.
A Barkóczy-kastély 1832-ben épült a korábbi kastély helyén, 1851-ben két épületszárnnyal bővítették. A kastélyt szép park övezi, melyben mintegy 200 ritka fa- és növényfajta található, köztük számos fenyőfaj, tölgy, gesztenye és hársfák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[auto_KJS4Al9xMcTgoCZlJxjCgA-2] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)