Ugrás a tartalomhoz

Hegyvég

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyvég (Prituľany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1454
PolgármesterJozef Sivák
Irányítószám094 08
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség41 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság233 m
Terület6,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 46′ 30″49.128889°N 21.775000°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 46′ 30″49.128889°N 21.775000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyvég témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyvég (1899-ig Prituján, szlovákul: Prituľany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 30 km-re északnyugatra, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

1454-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRISTULYÁN. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Porubához 1, d. pedig Rohozsnyikhoz fél órányira, határja két nyomásbéli, zabot, és rozsot terem, földgye hegyes, és kősziklás, erdeje vagyon, piatza Sztropkón.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pritulyán, orosz falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fil. 223 g. kath., 7 zsidó lak., 259 hold szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegyvég, azelőtt Pritulyán. Ruthén kisközség 26 házzal és 178 gör. kath. vallású lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalomnak volt a része, de később a Dessewffyek és a Gosztonyiak, majd a Szinnyey Merse család lett a birtokosa. Ma nagyobb birtokosa nincsen. A községben fennálló gör. kath. templom 1777-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 179, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 67 lakosából 55 ruszin és 11 szlovák volt.

2011-ben 63 lakosából 35 ruszin és 24 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség