Még a nyáron olvastam ezt a könyvet...
A történet Pekingben játszódik. Xiaoqinál rákos betegséget diagnosztizáltak. Küzdelem a betegséggel, kemoterápia, felbukkan a szerelem, fájdalom... halál ...
Hoztam még pár idézetet a könyvből:
... Az életben annyi minden van, aminek felesleges a miértjét keresni, az a legbölcsebb, ha egyszerűen elfogadjuk, hogy úgy van, ahogy van ...
...Ha a szerelem egyszer létrejön, többé nem válhat semmivé, ha esetleg
észrevétlenül meglapul valahol, akkor sem múlik el, csupán érzékelésünk
tompul irányában...
... Hogy lehetne elegem a szerelemből? Hiszen ez talán a legnagyobb kincs az
életemben, mint ahogyan te is mondtad, ha a szerelem egyszer létrejött,
nem válhat már semmivé. Ha meghalok, a szerelmem akkor is megmarad, ott
marad majd azoknak a lelkében, akiket szerettem, és azokéban, akik
szerettek.
... A halál tehát teljesen hétköznapi esemény, bármikor és bárhol
bekövetkezhet, hiszen meghalni egyszerű dolog, csupán az a folyamat
bonyolult kissé, amíg felkészülünk rá ...
Tegnap este befejeztem a a Rosalie SAL-t. Kis párnácskát varrtam belőle.
(Szerelemnek szerelem volt, de elkészülve kevesebb mint 21 g :))
A reggeli esőben a teraszon fotóztam ezt a kis fehér rózsát...
Az eső ellenére is nagyon szép mosolygós hétvégét kívánok !