Fragmented discourses about women

Korunk, 2021

"Ahol valóban két olyan alapelv találkozik, amelyek nem békíthetők meg egymással, ott mindegyik őrültnek és eretneknek nyilvánítja a másikát." (Wittgenstein) De vajon mi adja a vita (és fenntarthatóságának) jelentőségét a filozófiában?"

Ifjúsági korszakváltás

Magyarországon is bekövetkezett az ifjúsági korszakváltás - állítják a szociológusok, akik konferenciát rendeztek, hogy áttekintsék a fiatalok társadalmi helyzetét. Az Ifjúsági korszakváltás - Az ifjúság az új évezredben című tanácskozáson a Magyar Szociológiai Társaság, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet és az Oktatáskutató Intézet szakemberei vettek részt. Gábor Kálmánt, az Oktatáskutató Intézet munkatársát a konferencia eredményeiről kérdeztük.

2021

A disszertációban különböző tematikájú és műfajú sorozatokban vizsgálom meg azt, hogy milyen női szerepmodelleket mutatnak be, ezáltal milyen nőiség fogalmakat reprezentálnak. Az egyes fejezetek különböző zsánerű televíziós sorozatokkal foglalkoznak – szituációs komédia és női sorozat, procedurális krimi, boszorkányokat felvonultató szériák, szuperhőssorozatok és queer sorozatok. Tézisem, hogy az első látásra feministának tűnő célkitűzések – amelyek a második hullámos feminizmusból származnak – nem érvényesülnek, mert azokat folytonosan aláássa egy szinte észrevétlenül működő posztfeminista logika.

Antikvitás & reneszánsz, 2022

Boccaccio és Christine de Pizan a híres nőalakokról (De mulieribus claris és La Cité des Dames) Christine de Pizan igen termékeny író, egyben a feminista irodalom egyik első képviselője. A nők védelmében írott La Cité des Dames című művében antik auktorok, illetve Boccaccio több, női hősöket bemutató műve, de főleg a De muleribus claris alapján válogat ki híres nőalakokat, de szerepüket és sorsukat merőben másképp értelmezi, mint az előképként szolgáló olasz humanista. A tanulmány bemutatja a La Cité des Dames szerkezetét, invenciózus felépítését, majd Dido és Lucretia példáján keresztül világítja meg Boccaccio és Christine de Pizan eltérő megközelítését. Kulcsszavak: Boccaccio, Christine de Pizan, nőgyülölet, feminista irodalom Boccaccio and Christine de Pizan on famous women Christine de Pizan is a prolific writer and one of the first representatives of feminist literature. In La Cité des Dames (The City of Dames), written in defence of women, she selects famous female figures from ancient authors and from Boccaccio's various works on female heroes, but especially De muleribus claris, but interprets their roles and fates in a very different way from the Italian humanist who served as a model. The paper will introduce the structure and the imaginative construction of La Cité des Dames, and will then illuminate the different approaches of Boccaccio and Christine de Pizan through the examples of Dido and Lucretia.

2022

E tanulmány a munkásosztályok történetének egyik fontos, bár továbbra is keveset kutatott témáját tárgyalja: a nők aktivizmusát a munka világában. Történelmileg ez az aktivizmus a munka világának számos-mind férfiak, mind nők által uralt-szférájában megjelent: a munkásmozgalmon belül, illetve számos más, férfiak dominálta szervezetben és intézményben, valamint a nők által uralt aktivista hálózatokban és nőszervezetekben is. A dolgozó nők aktivizmusának és önszerveződésének legfőbb céljai között szerepelt a fizetett és fizetetlen tevékenységek feltételeinek javítása, illetve a munkásosztálybeli nők, családjaik és közösségeik életkörülményeinek jobbá tétele. A munkára összpontosító női aktivizmus sokrétű történelemmel rendelkezik. Ez az írás a nőtörténetírás, illetve gendertörténet-írás és a globális munkástörténet-írás kölcsönhatásait tekinti át. A nőtörténészek, valamint a társadalmi nemek kutatói három fontos téren vezették be a társadalmi nemek szempontrendszerét a globális

A Női dimenzió

A tanulmány Dosztojevszkij gyermek- és nőábrázolásának legfontosabb sajátosságait vizsgálja. A szerző igyekszik rámutatni az adott korszak ambivalens jelenségeire, melyek befolyást gyakoroltak a nevelésre, továbbá az író világában látensen mindig jelen levő evangéliumi ideál érvényesülésére. A Dosztojevszkij-szakirodalomban viszonylag kevés figyelmet kapott az a kérdés, hogy milyen szerepet játszik az író műveiben a nevelés, a civilizációnak ez az egyedi eszköze, mely lehetővé teszi számunkra a „belső ember” fejlesztését, az erkölcsi kiteljesedés alapfeltételét. A tanulmány négy témakörben elemzi a témát: 1. A nevelés témája pozitív értelemben, avagy a fejlődésregény műfajának dosztojevszkiji változatai. 2. A nevelés társadalmi formái Dosztojevszkij műveiben: az iskola mint gyermektársadalom. 3. A gyermekek és a nők mint a regényhősök pártfogoltjai. 4. A nevelés kérdése fonák oldalról: a megrontás, a gyermek vagy a fiatal lány tönkretétele Dosztojevszkij regényeiben – avagy az „anti...

Szociologiai Szemle, 2018

Politikatudományi szemle, 2022

Információs Társadalom

A közelmúltban az intelligens robotokban rejlő egyre növekvő veszélyek a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló irodalom központi témájává váltak. Ez az általam „alarmistának” nevezett nézőpont logikus következménye (és erős szövetségese) az „erős MI” korosodó paradigmájának, illetve ezen paradigma legújabb változatainak. A veszélydiskurzus főbb argumentumainak és az ezekkel kapcsolatos problémák ismertetése után felvázolok egy új értelmezési keretet, melyben minden MI-rendszer elválaszthatatlan egységet, hibridet alkot humán komponensével, a funkcióval és környezetével. Véleményem szerint az igazán fontos kutatási, tervezési és fejlesztési kérdések a humán összetevővel, valamint a humán és a mesterséges komponens interakciójával kapcsolatosak. Ez a megközelítés három további diskurzus számára is teret nyit: az automatizáció következő szintje és a foglalkoztatás jövője, az emberi összetevő kiterjesztése és az ehhez kapcsolódó jogi és etikai kérdések, melyeket az MI és a robotika le...

2016