Femfonalas leletek 2 szakmai nap

FÉMFONALAS LELETEK – az ásatástól a kiállításig – 2. SZAKMAI NAP PROGRAMJA Magyar Nemzeti Múzeum 2017. február 28.  Az ásatásokon előkerülő fémfonalas textilek kezelése mindig sok kérdést vet fel, az „in situ” felszedéstől kezdve a restauráláson keresztül a raktározás és kiállítás problémájáig. Előzmény: A 2015-ben megrendezett szakmai nap folytatása a fémfonalas leletekkel foglalkozó szakmai nap. Fontosnak tartom a tapasztalatcsere folytatását. Az előzőhöz hasonlóan, régészek és restaurátorok számolhatnak be eredményeikről, és lehetőség lesz kérdések megvitatására is. Természetesen nem csak régészeket, restaurátorokat, hanem történészeket, művészettörténészeket, néprajzos szakembereket, gyűjteménykezelőket és minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az előadások tervezett témakörei: - az előkerült fémfonalas leletek bemutatása feldolgozása - a lelőhelyek, ásatási helyek (temetők, kripták stb.) bemutatása, „in situ” felvételek - anyagvizsgálatok (szerves, szervetlen anyagok, színezékek vizsgálata) - restaurálás - rekonstrukció - egyéb kapcsolódó témák. A szakmai nap időpontja: 2017. február 28. 9 – 17 óráig. Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Bp. 1088, Múzeum krt. 14-16. Pollack-csarnok. Lengyel Boglárka régészeti fém-restaurátor, MNM, Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály  PROGRAM 09. 00 MEGNYITÓ: LANDGRÁF KATALIN iparművész,textilművész, szövöttanyag-tervező Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Budapest ELŐADÁSOK: ANYAGVIZSGÁLAT TÉMAKÖR 09. 10 BÉKÉSI-GARDÁNFALVI MAGDOLNA: Múzeumi textilek színezékvizsgálati módszerei A múzeumi textilek eredeti színének meghatározása komplex folyamat, mely során az azonosítást végző természettudományos szakember, valamint a restaurátor együttműködése szükséges - mind a szemrevételezés, a mintavétel, valamint a mikroszkópos megfigyelések során, mind a nagyműszeres analitikai vizsgálatok eredményeinek kiértékelésekor. A színezékek vizsgálatakor a szerves, illetve a szervetlen anyagok azonosítása több féle módszerrel történhet. Az előadás témája a természetes szerves színezékek és szervetlen komponensek meghatározására alkalmas vizsgálatok áttekintése. Békési-Gardánfalvi Magdolna MNM,Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ Budapest 09. 35 WEISZBURG TAMÁS, GHERDÁN KATALIN: Fémfonallal kivarrt pártaöv (Felsőalpár, templom régészeti lelőhely) anyagvizsgálatának első eredményei Szerzők: Weiszburg Tamás1, Gherdán Katalin1, Bendő Zsolt1, Mala Enikő2, Wilhelm Gábor2 1: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ásványtani Tanszék 2: Katona József Múzeum A Felsőalpár település templománál végzett régészeti ásatások során, 2015 nyarán, a templomon kívül, a 16. századi járószintből kis mélységbe leásott sírt (63. objektum) bontottak ki a régészek. A sírból egy fiatal lány nagyon rossz megtartású váza került elő. A koponyából szinte csak a lenyomata és a fogak maradtak meg, és a hosszú csontok is törmelékesen jöttek elő. A derékon azonban egy jó állapotú, fémfonallal (bélfonalra tekert fémszalaggal) kivarrt textilből készült pártaövet találtak. Épen megmaradt az öv merevítője is, és a derék környékéről több fonott dísz is előkerült. Munkánk célja a pártaöv fémfonalainak vizsgálata volt, hogy kiderítsük, az erősen korrodált szalagok milyen fémek felhasználásával készültek. A pártaöv darabjait sztereomikroszkóppal vizsgáltuk, fotódokumentációt készítettünk, és kijelöltük azokat a területeket, amelyeket részletes szöveti és lokális kémiai vizsgálatnak vetettünk alá. Erre pásztázó elektronmikroszkópot használtunk. Annak érdekében, hogy a textilmaradványok roncsolását elkerüljük, az ELTE laboratóriumában kidolgozott technikát alkalmaztuk: a mintát vezető fémfóliaréteggel takartuk le, csak azokat a felületeket szabadon hagyva, amelyeket ténylegesen vizsgálni akartunk. A vizsgálatok eredménye megmutatta, hogy az eredeti feltételezésekkel ellentétben a fémfonalak nem ezüstből, hanem aranyozott ezüstből készültek. Az aranybevonat ma már csak kis felületeken, foltokban fedezhető fel. A fémfonalak erősen korrodálódtak, gyakran a teljes keresztmetszet korróziós termékekből, ezüst-kloridból és/vagy ezüst-szulfidból áll. Weiszburg Tamás, Gherdán Katalin mineralógus, geológus ELTE, Ásványtani Tanszék, Budapest 10. 00 KÉRDÉSEK, BESZÉLGETÉS ANYAGVIZSGÁLAT TÉMAKÖRBEN 10.10 Szünet ELŐADÁSOK: KULTÚRTÖRTÉNET TÉMAKÖR 10. 30 Pásztókai-Szeőke Judit: Arany textíliák a kezdetektől a római kor végéig Jelen előadás célja az utóbbi évek arany textíliára vonatkozó régészeti eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel a római kori leletekre és az ún. arany-selyem-bíbor horizontra. Pásztókai-Szeőke Judit régész 10. 55 ZAY ORSOLYA: "--gyócs gatya, pendely..." - alsóneműk a kora újkori viseletben Alsó ruházatnak nevezzük azokat a ruhadarabokat, melyek közvetlenül a testfelülettel érintkeznek, vagy melyet az utcán viselt nappali öltözék, a jól látható ruhadarabok alatt hordunk. Fehérneműnek is hívhatnánk ezeket, amely utal arra, legtöbbször milyen színben is készítették őket. Persze ha jobban megvizsgáljuk a kérdést a fenti általánosítás mögött sok érdekességet, eltérést és különlegességet fedezhetünk fel. Az sem mindegy milyen történeti időszakban és milyen földrajzi egységet vizsgálunk. Hazánk egyik emblematikus időszaka, melyről mindenki azt gondolja, jól ismeri a török-kor. Mégis ha jobban megvizsgáljuk az adott korszakra vonatkozó történeti-régészeti szakirodalmat a következőkkel szembesülünk: nagyon sok régészeti-történeti adatunk van, de mégsem készült részletező összefoglaló a korszak ruházatáról, a ruházat életmód-történeti megközelítéséről meg szinte alig találunk valamit. Kik hordták, mikor és miért, bizonyos díszítéseket, ruhadarabokat ki miért nem viselhetett? Ezek a kérdések joggal foglalkoztatják akár a laikust, akár a szakavatott kutatót. Jelen előadás egy kísérlet, hogy a töredékes és legnehezebben megmaradó alsóneműkön keresztül mutassa be, hogyan építhető föl egy mentalitástörténeti kutatás a kora újkori viselet kapcsán. Zay Orsolya régész, történész Magyar Nemzeti Múzeum Budapest 11. 20 ERDEI T. LILLA: FémFONALAS csipkék a 16-17. századi magyarországi öltözeteken   A fémfonalas csipke nem csak anyagánál, hanem erős szerkezeténél fogva is jól konzerválja az általa díszített alapanyagot, ezért ásatás közbeni előkerülése sok esetben az eredeti öltözetet is segíthet értelmezni. Hogyan néztek ki ezek a csipkék? Hol és hogyan díszíthették az öltözeteket? A fémcsipkék mellett használtak-e másfajta csipkéket is? Mi a különbség a csipke és a paszomány között? Előadásomban a fémcsipkék 16-17. századi magyarországi női és férfi öltözetein való megjelenését mutatom be röviden, némi kitekintést nyújtva az azonos korú nyugat-európai viseletekre. Erdei T. Lilla etnográfus, muzeológus Magyar Iparművészeti Múzeum Budapest 11. 45 KÉRDÉSEK, BESZÉLGETÉS KULTÚRTÖRTÉNET TÉMAKÖRBEN 12.00 - 13.00 Ebédszünet  POSZTEREK BEMUTATÁSA 13. 00 DEVECSEI GÁBORNÉ: FémFONALAS vertcsipke rekonstrukciók (POSZTER) 2012-13-ban részt vettem egy viselet rekontrukció elkészítésében: Debreceni „Dobozi temetői textil leletanyag alapján – 16.-17. századi fémszálas csipke” – Déri Múzeum, Debrecen, ezt dokumentálja a poszter. Saját néprajzi (viselet) gyűjtés (2001-2007 Torockó, Torockószentgyörgy) alapján, régi torckói párta rekonstrukciója, régi és mai alapanyagok felhasználásával. A pártarekonstrukció a poszter mellett kiállításra kerül. Devecsei Gáborné Csipkekészítő, néprajzi gyűjtő Magyar Néprajzi Társaság 13. 10 EGERVÁRI MÁRTA: PÁRTA REKONSTRUKCIÓK KÉSZÍTÉSE, SZEREPE A RESTAURÁLÁSBAN ÉS A KIÁLLÍTÁSBAN (POSZTER) A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményeiben több 17-18 századi temetkezésből előkerült fémfonallal, vékony dróttal, skófiummal díszített textiltöredék, viselet-kiegészítő található. Közülük néhány darab olyan körülmények között került elő, vagy olyan helyen kívántak restaurálás után bemutatni, ahol a megfelelő műtárgykörnyezet nem volt biztosítható. Rekonstrukció készült: Dudar, Nemesvitai pártákról; Veszprém, Pápa: Főúri viseleteket ékesítő fémfonalas vertcsipkék. Egervári Márta textil-restaurátorművész Laczkó Dezső Múzeum Veszprém 13. 20 LENGYEL BOGLÁRKA: A GÖDÖLLŐI PÁRTA REKONSTRUKCIÓJA (POSZTER) A párta rekonstrukciója a Gödöllői Városi Múzeum felkérésére készült az 1967-es ásatáson előkerült pártalelet alapján. A rekonstrukció az állandó kiállításába került bemutatásra. A pártarekonstrukció készítéséhez a lehető legalaposabban meg kell ismerni a párta felépítését, anyagait, készítéstechnikáját. Ha részeire bontjuk a tárgyat akkor válnak láthatóvá olyan készítéstechnikai nyomok, amelyek segítségével rájöhetünk, hogyan is készült a tárgy. Fémfonalas leletek rekonstrukciójának első meghatározó lépése a valódi fémfonal készítése volt. (sárgaréz szalag, len bélfonal köré tekerve). Ez tette lehetővé a csipkék pontos rekonstrukcióját, ami meghatározta a párta megjelenését. Amennyire lehetséges a készítés menetében is ragaszkodtam a korhű technikákhoz, de fontosabb szempont volt, hogy anyagában megegyezzen az eredetivel. Lengyel Boglárka régészeti-fémrestaurátor Magyar Nemzeti Múzeum Budapest ELŐADÁSOK: RESTAURÁLÁS, REKONSTRUKCIÓK TÉMAKÖR 13. 30 Egervári Márta: A Veszprémi Érseki Könyvtár tulajdonában lévő, fémfonalas rokokó terítő restaurálása során felmerült problémákról és azok megoldásairól, párhuzamban állítva néhány korábbi munkatapasztalattal Intézményünk 2016 őszén megbízást kapott egy tűfestéssel és domború fémfonalas hímzéssel gazdagon díszített egyházi terítő tisztítására, konzerválására. Előadásomban ezt a munkát és néhány korábban végzett, fémmel kombinált textilműtárgy restaurálási tapasztalatait; a különböző kezelések eredményeit mutatom be. Kísérletet teszek, ezek összegzésére, kiragadva azokat a megoldásokat, amik hasonló esetekben jól alkalmazhatók. Egervári Márta textil-restaurátorművész Laczkó Dezső Múzeum Veszprém 13. 55 Edőcs Judit: Gránátköves párta (Kőszeg) restaurálásának lépései, valamint pillanatképek Ják és Kőszeg középkori temetőinek viseletmaradványairól Múzeumunk 1997 és 1999 között, valamint 2011-ben végzett ásatások során számtalan gyöngyös, gránátköves pártával, pártamaradvánnyal illetve más viseletmaradvánnyal gazdagodott. Több lelet azóta restaurálásra került, melyek közül egy nagyon szép párta restaurálásának lépései kerülnek röviden bemutatásra - az ásatástól a konzerválásig. Előadásom második felében szeretném felvillantani és szakmai konzultációra bocsátani a két temető viseletmaradványainak részben restaurált (jelentősebb) leleteit, mérlegelve helyreállításuknak, vizsgálatuknak és bemutatásuknak lehetőségét. Edőcs Judit szilikát-restaurátor művész Savária Múzeum Szombathely 14. 20 LENGYEL BOGLÁRKA: A DRÉGELYPALÁNKI PÁRTA RESTAURÁLÁSA ÉS REKONSTRUKCIÓJA Fémfonalas csipkével díszített, homlokon viselt, hátul nyitott, kötős párta. A középső csipkét kiugró fonatos hurkok díszítik, ami a csipke része, nem rátét. A hurkok kiemelkednek a csipke síkjából így térbeli formává válik, ez azért különleges mert a csipkék általában síkban vannak. Pártarekonstrukció készítésénél az volt a célom, hogy az eredeti pártával megegyező anyagokból készítsem. A párták restaurálása során a pártát alkotó anyagok meghatározása megtörtént. Ez alapján a fémfonal len bélfonal köré tekert sárgaréz szalagból készült. A veret, az islógok, sárgarézből készültek. A párták alapja vászonszövésű len, bársony és bőr. A rekonstrukció során a feltételezett eredeti készítéstechnikával készítettem a párta főbb részeit. Meghatározó lépés volt a fémfonal rekonstrukció, mely szabadkézzel, eszköz segítsége nélkül készült. Ez tette lehetővé, hogy a csipkék valóban olyanok legyenek, mint az eredetin lévő csipke. Lengyel Boglárka régészeti-fémrestaurátor Magyar Nemzeti Múzeum Budapest 14.40 KÉRDÉSEK RESTAURÁLÁS, REKONSTRUKCIÓK TÉMAKÖRBEN 14.50 BEMUTATÓ: DEVECSEI GÁBORNÉ: FémFONALAS vertcsipke KÉSZÍTÉSE Az „alakveréses” csipkéknél alkalmazott technikai sajátosságok gyakorlati megvalósítása. Devecsei Gáborné Csipkekészítő, néprajzi gyűjtő Magyar Néprajzi Társaság 15.30 - 17.00 KÉRDÉSEK, BESZÉLGETÉS 17. 00 Zárszó 10