In 2010 a group of historical reenactors decided to build a house-reconstruction in Hungary from ... more In 2010 a group of historical reenactors decided to build a house-reconstruction in Hungary from the 11th-13th centuries. We took part some historical festivals in Europe where the organizers showed high quality experimental archeology to the tourists. We chose a Historical Park in Hungary and got a place where we started the building operations. Informations from archeological and ethnographical articles and monographies were collected after that we search people who have experiences in this theme. after collecting the informations about the houses we planned our building. The group made written notes and photos during the experiment. We only worked in weekends, so that we finished the main procession in 2012. We didn't want to exactly follow or contradict to anybody, only made our idea but persisted in archeological remains.
STUDIA AGRIENSIA 34. Zay Orsolya Uradnak szája íze szerint való étek Kora újkori táplálkozási szo... more STUDIA AGRIENSIA 34. Zay Orsolya Uradnak szája íze szerint való étek Kora újkori táplálkozási szokások a történeti és régészeti források tükrében Fogyasztási szokásokkal a tételes leltárak rendtartások, vásárlási listák alapján koráb-ban is foglalkozott a történettudomány, de maga az étkezéskultúra az utóbbi 10-15 évben kezdett nagyobb hangsúlyt kapni. Kisbán Eszter munkáját kell kiemelnünk mindenekelőtt, aki a néprajzból kiindulva kutatott, de a késő középkort és a kora újkort is gyakran vizsgálta különféle szokások és élelmiszer-alapanyagok, vagy épp az alapélelmiszerek kapcsán. Ezután jelent meg az újabb generáció Benda Borbála és Füreder Balázs Gábor személyében, akik teljes kutatómunkájukat szentelik a gaszt-ronómia témakörének. Jelen kutatás azonban nem szokványos úton indult. Mond-hatnánk azt is, hogy a tanulmány szerzője úgy került a téma közelébe évekkel ezelőtt, ahogy Pilátus a credóba, hiszen elsődleges kutatási területem nem a gasztro-történet. A múzeumi közművelődési tevékenységek között az elmúlt években a megszokott múzeumpedagógiai eszközök és a szakmai előadások mellett egyre nagyobb teret nyer a kísérleti régészet, az interaktív életmód-bemutatás is. Hazánkban is több helyen láthatunk mentalitástörténettel, életmódtörténettel kapcsolatos programo-kat, melyeknél az egyik legkézenfekvőbb és a legtöbb látogatót vonzó attrakció a gasztronómia szokott lenni. Érthető a laikus és-valljuk be-a szakmai közönség érdeklődése, mivel a táplálék elkészítése ma is a mindennapi teendők közé tarto-zik, az pedig, hogy a különböző korszakokban ezt másképp vagy pontosan milyen rendszer, beosztás szerint tették, mindenki számára érdekfeszítő. Több múzeumban építették vissza eredeti helyére és rendezték be a konyhákat, sütőházakat, ahol pedig megfelelően lelkes kollégák is dolgoztak, ott el is kezdődtek a kísérleti jellegű prog-ramok. (1-2. kép) Természetesen nagyon sokféle történeti étkezéssel kapcsolatos rendezvénnyel találkozhatunk Magyarországon és a nagyvilágban. A kérdés a szerző számára inkább az, hogy ezt a populáris-modern, vagy lokálpatrióta kezdeménye-zések mellett lehetséges-e igazi történeti megalapozottsággal véghezvinni. A ren-dezvények látogatottságából kiindulva láthatjuk, hogy igény van a modernizált és a kevés történeti háttérrel, de annál nagyobb hazafiassággal szervezett helyi rendez-vényekre is. Mégis régész-történészként mindig érdekelt, hogy ha megfelelő szak-mai hátteret biztosítunk-tehát a kezdeményezés előtt igen komoly kutatómunkát v
A női fejdíszek maradványai a kora újkori temetőfeltárások egyik leggyakoribb lelettípusai. A rég... more A női fejdíszek maradványai a kora újkori temetőfeltárások egyik leggyakoribb lelettípusai. A régészet azonban nem mutat meg minden formai csoportot, ezért a teljes kép kialakításához használnunk kell történeti forrásokat és néprajzi párhuzamokat is. Fontos kérdés a fejviseletek szerepének elhelyezése a korszak társadalmában. Információkat tudhatunk meg arról, hogy az életkor, a vallás, az etnikum, vagy a társadalmi státuszváltáshoz milyen típusú fejviseletet hordtak. Egy általános ruhadarab elemzéséből kiindulva komplex képet alakíthatunk ki a kora újkori nők társadalmi szokásairól és helyzetéről.
400 évvel ezelőtt, 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés Bethlen Gábort választotta Erdél... more 400 évvel ezelőtt, 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé, akinek uralmát Erdély aranykorának nevezik. Az évforduló közeledtével néhányan – a korszakot behatóan ismerő katonai hagyományőrzők, régészek és történészek egy baráti köre – úgy gondoltuk, hogy méltó emléket állíthatunk az évfordulónak azzal, hogy egy ismeretterjesztő kiadványt hozunk létre Bethlen Gábor korának katonáiról és hadviseléséről. Közel harminc ember egy évig tartó munkája során, számos korabeli forrást feldolgozva állt össze a kiadványunk.
A Kaposváron 2012. november 22-24. között megrendezett Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciá... more A Kaposváron 2012. november 22-24. között megrendezett Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának tanulmányai Study
In 2010 a group of historical reenactors decided to build a house-reconstruction in Hungary from ... more In 2010 a group of historical reenactors decided to build a house-reconstruction in Hungary from the 11th-13th centuries. We took part some historical festivals in Europe where the organizers showed high quality experimental archeology to the tourists. We chose a Historical Park in Hungary and got a place where we started the building operations. Informations from archeological and ethnographical articles and monographies were collected after that we search people who have experiences in this theme. after collecting the informations about the houses we planned our building. The group made written notes and photos during the experiment. We only worked in weekends, so that we finished the main procession in 2012. We didn't want to exactly follow or contradict to anybody, only made our idea but persisted in archeological remains.
STUDIA AGRIENSIA 34. Zay Orsolya Uradnak szája íze szerint való étek Kora újkori táplálkozási szo... more STUDIA AGRIENSIA 34. Zay Orsolya Uradnak szája íze szerint való étek Kora újkori táplálkozási szokások a történeti és régészeti források tükrében Fogyasztási szokásokkal a tételes leltárak rendtartások, vásárlási listák alapján koráb-ban is foglalkozott a történettudomány, de maga az étkezéskultúra az utóbbi 10-15 évben kezdett nagyobb hangsúlyt kapni. Kisbán Eszter munkáját kell kiemelnünk mindenekelőtt, aki a néprajzból kiindulva kutatott, de a késő középkort és a kora újkort is gyakran vizsgálta különféle szokások és élelmiszer-alapanyagok, vagy épp az alapélelmiszerek kapcsán. Ezután jelent meg az újabb generáció Benda Borbála és Füreder Balázs Gábor személyében, akik teljes kutatómunkájukat szentelik a gaszt-ronómia témakörének. Jelen kutatás azonban nem szokványos úton indult. Mond-hatnánk azt is, hogy a tanulmány szerzője úgy került a téma közelébe évekkel ezelőtt, ahogy Pilátus a credóba, hiszen elsődleges kutatási területem nem a gasztro-történet. A múzeumi közművelődési tevékenységek között az elmúlt években a megszokott múzeumpedagógiai eszközök és a szakmai előadások mellett egyre nagyobb teret nyer a kísérleti régészet, az interaktív életmód-bemutatás is. Hazánkban is több helyen láthatunk mentalitástörténettel, életmódtörténettel kapcsolatos programo-kat, melyeknél az egyik legkézenfekvőbb és a legtöbb látogatót vonzó attrakció a gasztronómia szokott lenni. Érthető a laikus és-valljuk be-a szakmai közönség érdeklődése, mivel a táplálék elkészítése ma is a mindennapi teendők közé tarto-zik, az pedig, hogy a különböző korszakokban ezt másképp vagy pontosan milyen rendszer, beosztás szerint tették, mindenki számára érdekfeszítő. Több múzeumban építették vissza eredeti helyére és rendezték be a konyhákat, sütőházakat, ahol pedig megfelelően lelkes kollégák is dolgoztak, ott el is kezdődtek a kísérleti jellegű prog-ramok. (1-2. kép) Természetesen nagyon sokféle történeti étkezéssel kapcsolatos rendezvénnyel találkozhatunk Magyarországon és a nagyvilágban. A kérdés a szerző számára inkább az, hogy ezt a populáris-modern, vagy lokálpatrióta kezdeménye-zések mellett lehetséges-e igazi történeti megalapozottsággal véghezvinni. A ren-dezvények látogatottságából kiindulva láthatjuk, hogy igény van a modernizált és a kevés történeti háttérrel, de annál nagyobb hazafiassággal szervezett helyi rendez-vényekre is. Mégis régész-történészként mindig érdekelt, hogy ha megfelelő szak-mai hátteret biztosítunk-tehát a kezdeményezés előtt igen komoly kutatómunkát v
A női fejdíszek maradványai a kora újkori temetőfeltárások egyik leggyakoribb lelettípusai. A rég... more A női fejdíszek maradványai a kora újkori temetőfeltárások egyik leggyakoribb lelettípusai. A régészet azonban nem mutat meg minden formai csoportot, ezért a teljes kép kialakításához használnunk kell történeti forrásokat és néprajzi párhuzamokat is. Fontos kérdés a fejviseletek szerepének elhelyezése a korszak társadalmában. Információkat tudhatunk meg arról, hogy az életkor, a vallás, az etnikum, vagy a társadalmi státuszváltáshoz milyen típusú fejviseletet hordtak. Egy általános ruhadarab elemzéséből kiindulva komplex képet alakíthatunk ki a kora újkori nők társadalmi szokásairól és helyzetéről.
400 évvel ezelőtt, 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés Bethlen Gábort választotta Erdél... more 400 évvel ezelőtt, 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé, akinek uralmát Erdély aranykorának nevezik. Az évforduló közeledtével néhányan – a korszakot behatóan ismerő katonai hagyományőrzők, régészek és történészek egy baráti köre – úgy gondoltuk, hogy méltó emléket állíthatunk az évfordulónak azzal, hogy egy ismeretterjesztő kiadványt hozunk létre Bethlen Gábor korának katonáiról és hadviseléséről. Közel harminc ember egy évig tartó munkája során, számos korabeli forrást feldolgozva állt össze a kiadványunk.
A Kaposváron 2012. november 22-24. között megrendezett Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciá... more A Kaposváron 2012. november 22-24. között megrendezett Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának tanulmányai Study
Uploads
Papers by Zay Orsolya
Fogyasztási szokásokkal a tételes leltárak rendtartások, vásárlási listák alapján koráb-ban is foglalkozott a történettudomány, de maga az étkezéskultúra az utóbbi 10-15 évben kezdett nagyobb hangsúlyt kapni. Kisbán Eszter munkáját kell kiemelnünk mindenekelőtt, aki a néprajzból kiindulva kutatott, de a késő középkort és a kora újkort is gyakran vizsgálta különféle szokások és élelmiszer-alapanyagok, vagy épp az alapélelmiszerek kapcsán. Ezután jelent meg az újabb generáció Benda Borbála és Füreder Balázs Gábor személyében, akik teljes kutatómunkájukat szentelik a gaszt-ronómia témakörének. Jelen kutatás azonban nem szokványos úton indult. Mond-hatnánk azt is, hogy a tanulmány szerzője úgy került a téma közelébe évekkel ezelőtt, ahogy Pilátus a credóba, hiszen elsődleges kutatási területem nem a gasztro-történet. A múzeumi közművelődési tevékenységek között az elmúlt években a megszokott múzeumpedagógiai eszközök és a szakmai előadások mellett egyre nagyobb teret nyer a kísérleti régészet, az interaktív életmód-bemutatás is. Hazánkban is több helyen láthatunk mentalitástörténettel, életmódtörténettel kapcsolatos programo-kat, melyeknél az egyik legkézenfekvőbb és a legtöbb látogatót vonzó attrakció a gasztronómia szokott lenni. Érthető a laikus és-valljuk be-a szakmai közönség érdeklődése, mivel a táplálék elkészítése ma is a mindennapi teendők közé tarto-zik, az pedig, hogy a különböző korszakokban ezt másképp vagy pontosan milyen rendszer, beosztás szerint tették, mindenki számára érdekfeszítő. Több múzeumban építették vissza eredeti helyére és rendezték be a konyhákat, sütőházakat, ahol pedig megfelelően lelkes kollégák is dolgoztak, ott el is kezdődtek a kísérleti jellegű prog-ramok. (1-2. kép) Természetesen nagyon sokféle történeti étkezéssel kapcsolatos rendezvénnyel találkozhatunk Magyarországon és a nagyvilágban. A kérdés a szerző számára inkább az, hogy ezt a populáris-modern, vagy lokálpatrióta kezdeménye-zések mellett lehetséges-e igazi történeti megalapozottsággal véghezvinni. A ren-dezvények látogatottságából kiindulva láthatjuk, hogy igény van a modernizált és a kevés történeti háttérrel, de annál nagyobb hazafiassággal szervezett helyi rendez-vényekre is. Mégis régész-történészként mindig érdekelt, hogy ha megfelelő szak-mai hátteret biztosítunk-tehát a kezdeményezés előtt igen komoly kutatómunkát v
nem mutat meg minden formai csoportot, ezért a teljes kép kialakításához használnunk kell történeti forrásokat és néprajzi
párhuzamokat is. Fontos kérdés a fejviseletek szerepének elhelyezése a korszak társadalmában. Információkat tudhatunk meg
arról, hogy az életkor, a vallás, az etnikum, vagy a társadalmi státuszváltáshoz milyen típusú fejviseletet hordtak. Egy általános ruhadarab elemzéséből kiindulva komplex képet alakíthatunk ki a kora újkori nők társadalmi szokásairól és helyzetéről.
Fogyasztási szokásokkal a tételes leltárak rendtartások, vásárlási listák alapján koráb-ban is foglalkozott a történettudomány, de maga az étkezéskultúra az utóbbi 10-15 évben kezdett nagyobb hangsúlyt kapni. Kisbán Eszter munkáját kell kiemelnünk mindenekelőtt, aki a néprajzból kiindulva kutatott, de a késő középkort és a kora újkort is gyakran vizsgálta különféle szokások és élelmiszer-alapanyagok, vagy épp az alapélelmiszerek kapcsán. Ezután jelent meg az újabb generáció Benda Borbála és Füreder Balázs Gábor személyében, akik teljes kutatómunkájukat szentelik a gaszt-ronómia témakörének. Jelen kutatás azonban nem szokványos úton indult. Mond-hatnánk azt is, hogy a tanulmány szerzője úgy került a téma közelébe évekkel ezelőtt, ahogy Pilátus a credóba, hiszen elsődleges kutatási területem nem a gasztro-történet. A múzeumi közművelődési tevékenységek között az elmúlt években a megszokott múzeumpedagógiai eszközök és a szakmai előadások mellett egyre nagyobb teret nyer a kísérleti régészet, az interaktív életmód-bemutatás is. Hazánkban is több helyen láthatunk mentalitástörténettel, életmódtörténettel kapcsolatos programo-kat, melyeknél az egyik legkézenfekvőbb és a legtöbb látogatót vonzó attrakció a gasztronómia szokott lenni. Érthető a laikus és-valljuk be-a szakmai közönség érdeklődése, mivel a táplálék elkészítése ma is a mindennapi teendők közé tarto-zik, az pedig, hogy a különböző korszakokban ezt másképp vagy pontosan milyen rendszer, beosztás szerint tették, mindenki számára érdekfeszítő. Több múzeumban építették vissza eredeti helyére és rendezték be a konyhákat, sütőházakat, ahol pedig megfelelően lelkes kollégák is dolgoztak, ott el is kezdődtek a kísérleti jellegű prog-ramok. (1-2. kép) Természetesen nagyon sokféle történeti étkezéssel kapcsolatos rendezvénnyel találkozhatunk Magyarországon és a nagyvilágban. A kérdés a szerző számára inkább az, hogy ezt a populáris-modern, vagy lokálpatrióta kezdeménye-zések mellett lehetséges-e igazi történeti megalapozottsággal véghezvinni. A ren-dezvények látogatottságából kiindulva láthatjuk, hogy igény van a modernizált és a kevés történeti háttérrel, de annál nagyobb hazafiassággal szervezett helyi rendez-vényekre is. Mégis régész-történészként mindig érdekelt, hogy ha megfelelő szak-mai hátteret biztosítunk-tehát a kezdeményezés előtt igen komoly kutatómunkát v
nem mutat meg minden formai csoportot, ezért a teljes kép kialakításához használnunk kell történeti forrásokat és néprajzi
párhuzamokat is. Fontos kérdés a fejviseletek szerepének elhelyezése a korszak társadalmában. Információkat tudhatunk meg
arról, hogy az életkor, a vallás, az etnikum, vagy a társadalmi státuszváltáshoz milyen típusú fejviseletet hordtak. Egy általános ruhadarab elemzéséből kiindulva komplex képet alakíthatunk ki a kora újkori nők társadalmi szokásairól és helyzetéről.