Szenes Zoltán

HADMÛVÉSZET Szenes ZoltánG A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon DOI 10.17047/HADTUD.2021.31.4.39 A hibrid hadviselés új típusú biztonsági kihívásként, kockázatként és fenyegetésként jelent meg az elmúlt évtizedben, amely egyre nagyobb szerepet kap a nemzeti és szövetségi biztonságpolitikák alakításában. A cikk a hibrid fenyegetések elleni nemzeti szakpolitika kialakulását és evolúciós fejlõdését vizsgálja hazánkban. Stratégiai dokumentumok és jogszabályok értékelése alapján bizonyítja a védekezés kétlépcsõs jellegét, amely a nemzetközi – elsõsorban az Európai Unióval és a NATO-val való – együttmûködésre és a nemzeti feltételrendszer fokozatos kiépítésére épül. Bemutatja a hibrid fenyegetések magyar felfogását, a szövetségi együttmûködés hazai fejlõdésre gyakorolt hatásait és eredményeit. A szakpolitika gyorsuló ütemben formálódott 2016 és 2021 között, amelyben a nem nevesített felek általi hibrid támadások tapasztalatai, az alkalmazott eszközök típusai, a hibrid tevékenység területei és a védekezési képességek építésének lehetõségei játszottak szerepet. A tanulmány részletesen értékeli a nemzetközi vonatkozásban is erõsnek tekinthetõ kibervédelmi tevékenységet, ismerteti az állam és a társadalom ellenálló tevékenységének erõsítését szolgáló terveket. Vizsgálja a nemzeti válságkezelés irányítási és vezetési alkalmasságát a hibrid támadások ellen, támogatja a külsõ és belsõ biztonság krízismenedzsmentjének integrációját célzó szakmai javaslatokat, mint olyan formát, amely legalkalmasabb lenne az összetett tömeges hibrid támadások hatékony kezelésére. Rámutat arra, hogy a hibrid támadási spektrumnak megfelelõen tovább kell szélesíteni a védekezés lehetõségeit, a kibervédelemhez hasonlóan a többi területen is szisztematikus építkezésre van szükség. Az elemzés azzal a következtetéssel zárul, hogy ehhez szükség van egy nemzeti hibrid stratégia kidolgozására és elfogadására. KULCSSZAVAK: hibrid fenyegetések, hibrid hadviselés, kibervédelem, ellenálló képesség, válságkezelés, hibrid stratégia Governmental Policy against hybrid threats in Hungary Hybrid warfare has emerged as a new type of security challanges, risks, and threats over the past decade that is playing an increasing role in shaping national, international, and allied security policies. The article examines the development and evolution of the national policy G Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Kar – University of Public Service, Faculty of Military Sciences and Officer Training; e-mail: [email protected]; https://orcid.org/0000-0003-1686-2273 HADTUDOMÁNY 2021/4. 39 HADMÛVÉSZET against hybrid threats in Hungary. Based on the evaluation of strategic documents and legislation, it demonstrates the two-step nature of hybrid defence which is built on the international cooperation, primarily with the European Union and NATO, and the gradual development of the successful national protection system. It presents the Hungarian perception of hybrid threats, the effects and results of allied cooperation on national development. The policy evolved at an accelerating pace between 2016 and 2021 as the results of hybrid attacks experience by unnamed parties, types of tools used, domains of hybrid activities, and the opportunities to build defence capabilities. The study evaluates in detail the cyber defence which is considered to be strong in Hungary in the international comparison, and describes the plans to strengthen the resilience of the state and the society. It examines the national management and leadership arrangements against hybrid attacks and supports professional proposals to integrate the external and internal threat management subsystems as the most appropriate form to deal effectively with complex hybrid mass attacks. The article points out that there is a need to widen the protection to another hybrid attack domains similar to what was achieved in the area of cyber defence. The analysis concludes that this requires the development and adoption of a national hybrid strategy. KEYWORDS: hybrid threats, hybrid warfare, cyber defence, resilience, crisis management, hybrid strategy Bevezetés A hibrid fenyegetések problémája jelentõs figyelmet kapott a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt évtizedben, még ha nincs is egységesen elfogadott definíciója a hibrid hadviselésnek. Abban viszont egyetértés van, hogy háborús küszöb alatti hadviselésrõl van szó, amikor a támadó hagyományos és nem hagyományos, állami és nem állami, katonai és nem katonai eszközöket használ fel koordinált módon, meghatározott célok elérése érdekében. A hibrid hadviselés során alkalmazott intézkedések köre igen széles lehet, a kritikus infrastruktúrák elleni támadásoktól az állam és a társadalom mûködéséhez szükséges stratégiai szolgáltatások (energiaellátás, pénzügyi rendszer mûködése stb.) zavarásán keresztül hírszerzési és dezinformációs kampányokig. Egy ország, társadalom vagy szövetségi rendszer demokratikus mûködésének sebezhetõségeit támadják, hogy aláássák a bizalmat a kormányzati vagy szövetségi intézmények tevékenysége iránt, akadályozzák a gyors és hatékony döntéshozatalt, gyengítsék az ország vagy szövetség mûködését. Bár a hibrid hadviselés az ukrajnai válsággal kapcsolatban kapott új értelmet, az amerikai és francia elnökválasztások, egyes balkáni országok választásaiba történõ külsõ beavatkozás vagy a jelenlegi COVID-19-es globális járvány kezelése is rámutat a rendszerszintû sebezhetõségekre, amelyeket rosszindulatú szereplõk hatékonyan kihasználhatnak. A hibrid hadviselés nem tekinthetõ teljesen újnak, mégis az újfajta biztonsági fenyegetések között tartjuk számon a változékony és kontextus-adaptív jellege, a legújabb technológiák felhasználása, az igénybe vett eszközök és technikák integrált alkalmazása miatt. A hibrid hadviselés széles spektruma megnehezíti a hibrid fenyegetések elleni védekezést, mert a sebezhetõségek különbözõ formátumokba jelenhetnek meg: társadalmi polarizáció, állami és társadalmi mûködési zavarok, geostratégiai konfliktusok, kooperációs zavarok, eltérõ jogszabályok, technológiai hátrányok vagy történelmi-ideológiai eltérések. A hibrid fenyegetések összetett jellege integrált megközelítést és kormányzati védekezést, összehangolt nemzetközi 40 HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon együttmûködést és multidiszciplináris megközelítést igényel. A 2016. júliusi varsói csúcstalálkozón aláírt EU–NATO együttes nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a „hibrid fenyegetések elleni küzdelem közös kötelezettségvállalásokat igényel a reziliencia megerõsítése, az elemzés, a megelõzés és a korai felismerés terén, idõben történõ információ-megosztást feltételez, különösen a hírszerzési információk megosztása vonatkozásában, valamint szoros együttmûködést követel a stratégiai kommunikáció és reagálás terén.”1 Ebbõl a követelménybõl kiindulva 2021 elején egy V4-es kutatás indult,2 amely azt a célt tûzte ki, hogy megvizsgálja a hibrid fenyegetések elleni küzdelem helyzetét a visegrádi országokban, feltérképezze a tagállami hibrid szakpolitikák kialakulásának és fejlõdésének általános és specifikus jellemzõit, és olyan javaslatokat dolgozzon ki, amely javítja a tagországi és a közös fellépés szervezettségét és hatékonyságát. Jelen tanulmány e kutatás keretében készült,3 amely az európai hibrid kutatásokkal foglalkozó kiválósági központ elemzési keretét4 használta. A koncepcionális modell a szereplõk, az eszközök, az alkalmazási területek és a tevékenységi fázisok vizsgálatát tartja fontosnak. A szakpolitika kialakulása és evolúciós fejlõdése Magyarországon a hibrid hadviselés problémája – a többi V4 országhoz hasonlóan – csak lassan tudatosult a kormányzati politikában és a közvéleményben.5 A tanulási folyamatban nagy szerepet játszott a NATO és az EU, amely 2016-tól már koordináltan veszi fel a harcot az orosz hibrid hadviselés ellen. Az alkalmazkodási politika azonban nemcsak lassan, de szegmentáltan is zajlott, a katonai fenyegetés mellett talán a kiberfenyegetések felismerése volt a leggyorsabb. Ezért az adaptáció elsõ szakaszában a Belügyminisztérium (nemzetbiztonság, kibervédelem) és a Honvédelmi Minisztérium (katonai kibererõk és a különleges mûveleti erõk fejlesztése) viselte az elsõdleges felelõsséget a védekezésben. A késõbbi tapasztalatok azonban folyamatosan bõvítették a hibrid fenyegetések eszköztárát (politikai, diplomáciai, médiapolitika, gazdasági-kereskedelmi, technológiai), a fenyegetések elleni védelembe pedig behoztak olyan területeket is, mint az információvédelem, stratégiai kommunikáció, vegyi támadások elleni fellépés, ellenséges hírszerzés elleni tevékenység, migráció 1 EU–NATO Joint Declaration 2016. 2 A kutatásban a cseh Nemzetvédelmi Egyetem (Brno), a lengyel Védelmi Tanulmányok Egyetem (Varsó), a szlovák Stratégiai Politikai Intézet (Pozsony) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (Budapest) szakértõi vettek részt. 3 A szerzõ a tanulmány megírásában nyújtott segítségéért köszönetét fejezi ki: Kovács József nemzeti információs államtitkárnak (Miniszterelnöki Kormányiroda), Kádár Pál vezetõ kormányfõtanácsadónak (Miniszterelnöki Kormányiroda), Németh Gergely védelempolitikáért felelõs helyettes államtitkárnak (Honvédelmi Minisztérium), Marosfi Gábor hibrid koordinátornak (Külgazdasági és Külügyminisztérium), Keczer Judit szakértõnek (HM), Kiss Máté szakértõnek (Terrorelhárítási Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ) és Jójárt Krisztián doktorandusznak (NKE Hadtudományi Doktori Iskola). 4 Giannopoulos, Smith, Theocharidou 2021, 12–42. 5 2021. december 19-én a magyar internet oldalon összesen 11 800 hibrid hadviseléssel kapcsolatos hír volt, amely a problémakört nemzetközi és magyar szempontból egyaránt tárgyalja. A téma növekvõ aktualitását mutatja, hogy a hírek száma 2021-ben megháromszorozódott. hibrid hadviselés - Search (bing.com) (Letöltés ideje: 2021. 12. 19.) HADTUDOMÁNY 2021/4. 41 HADMÛVÉSZET vagy az ellenálló képesség. A hibrid fenyegetések komolyságát mutatta, hogy 2016 áprilisában az Európai Bizottság és a kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ közös közleményben6 fogalmazta meg a hibrid fenyegetések elleni fellépés keretrendszerét és feladatait. Ebben a Bizottság négy célt és fogalmazott meg: 1) együttmûködési mechanizmusok kialakítása az EU és a tagállamok között a fenyegetések tudatos kezelésére, 2) a stratégiai és kritikus szektorok ellenálló képességének kiépítése, 3) közös fellépés, válaszadás és helyreállítás lehetõségeinek megteremtése, valamint 4) együttmûködés a NATO-val7 és más partner nemzetközi szervezetekkel. A közös állásfoglalást az Európai Parlament és Tanács is jóváhagyta,8 sõt 2016 júliusában már az EU és a NATO közös együttmûködési megállapodást írt alá a varsói NATO-csúcstalálkozón.9 Jól lehet jellemezni e korszak kormányzati gondolkodását az akkoriban megjelent politikai nyilatkozatok, kormányzati döntések és jogszabályok alapján. Különösen érdekes ebbõl a szempontból Simicskó István volt honvédelmi miniszter10 hibrid hadviseléssel kapcsolatos tanulmánya, amelyet akár az akkori magyar kormány álláspontjának is tekinthetünk. Véleménye szerint Magyarország elsõsorban a szövetségi rendszerben betöltött szerepe révén válhat egy komplex hibrid fenyegetés célpontjává, amire elsõsorban az ehhez szükséges képességekkel rendelkezõ autoriter nagyhatalmak képesek. Az ország elleni egyes hibrid támadások (például kibertámadások) elleni védekezés (megelõzés, beazonosítás és kezelése) elsõdlegesen nemzeti feladat. Mivel a szövetségi doktrínák szerint is elsõként mindig a hibrid mûvelet által fenyegetett vagy megtámadott tagállamnak kell reagálnia, a nemzetközi közösségnek készen kell állnia felkérés esetén a segítségnyújtásra. A hibrid fenyegetések komplexitása miatt a politikus (ma a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetõje) összkormányzati együttmûködést, a társadalom felkészítését és egy integrált védelmi igazgatási rendszerben történõ kezelését szorgalmazta. A hibrid háború a „kemény” és „puha” erõk koordinált használatára utal, amelynek hatása, politikai, gazdasági és társadalmi következményei akár katasztrofálisak is lehetnek a megtámadott országban. Ezért minden országnak, így Magyarországnak is erõsíteni kell biztonságát, amely már elkezdõdött. A magyar politikai alkalmazkodás második szakaszát 2019-tõl számíthatjuk, amikor is a kormány erõsítette az összkormányzati szerepvállalást, és törvénymódosításokkal kívánta javítani a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességet és védelmet.11 A törvénycsomag keretében a magyar kormány módosította a nemzetbiztonsági törvényt, a honvédelmi törvényt, a katasztrófavédelem elleni törvényt, illetve 6 Security: EU strengthens response to hybrid threats. Press Release, 2016. Brussels. A dokumentum 22 feladatot fogalmaz meg a hibrid fenyegetésekkel szemben, amelyekhez az EU Hibrid Fúziós Részleg (Brüsszel) és az Hibrid Fenyegetések Elleni Kiválósági Központ (Helsinki) megalakítása, a kritikus infrastruktúra (energia, közlekedési és ellátó rendszerek) védelme, a hibrid hadviselés elleni katonai képességek fejlesztése, az egészségügyi és élelmiszer- ellátás, a pénzügyi biztonság, a szélsõséges szervezetek elleni fellépés és a környezõ régiók hibrid fenyegetésének elemzése tartozik. 7 Joint EU–NATO Declaration 2018. 8 Joint Communication 2016. 9 Joint EU–NATO Declaration 2018. 10 Simicskó 2017, 13–14. 11 2019. évi CV. törvény. 42 HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról és védelmérõl szóló törvényt. Különösen fontosnak értékelhetõk a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos megerõsített intézkedések, amelyek a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosítását, az egészségügy mûködését, a lakosság személyi és vagyonbiztonságát, valamint a honvédelmi feladatok ellátását célozták. Kormányzati hatáskör lett a katonai kibertér-mûveleti erõk védelmi, támadás-megelõzési és nemzetközi mûveletekkel kapcsolatos szabályozása és a kivételes döntéshozatal kereteinek kialakítása is. Bár azóta az EU-ban és a NATO-ban is egyre erõteljesebb közös tevékenység folyik az orosz vagy az utóbbi idõben már a kínai befolyásszerzés ellen, Magyarország folytatja a nemzeti érdekeken alapuló globális nyitás külpolitikáját, amely nem mindig esik egybe az EU vagy a NATO többségi véleményével. Ráadásul a hibrid hadviselést tekintve a szövetségi politikák12 is elsõdleges válaszadóknak a tagállamokat tekintik, komoly felelõsséget és mozgásteret adnak az egyes hibrid kockázatok, veszélyek és fenyegetések nemzeti megítéléséhez és kezeléséhez. A nemzetek pedig a hibrid fenyegetés problémáját az Oroszországgal vagy Kínával kapcsolatos kétoldalú kapcsolatok, gazdasági érdekek, külpolitikai stratégiák és más nemzeti szempontok alapján ítélik meg. A magyar kormány például a 2020. évi nemzeti biztonsági stratégiában (NBS) úgy fogalmaz, hogy: „Magyarország – miközben prioritásnak tartja a NATO és az EU kohéziójának megõrzését – érdekelt a magyar–orosz kapcsolatok és gazdasági együttmûködés pragmatikus fejlesztésében.”13 Hasonlóképpen a dokumentum a hasznosságon alapuló intenzív kapcsolatokat szorgalmazza Kínával kapcsolatban is, bár hangsúlyozza, hogy a gazdasági együttmûködés lehetõségeinek kiaknázása során tekintettel kell lenni biztonsági tényezõkre is.14 Komoly elõrelépés tehát a hibrid fenyegetésekkel szemben szövetségi szinten csak akkor érhetõ el, ha a tagállamok egységes politika alapján és közösen lépnek fel a beavatkozási fenyegetések ellen. A hibrid hadviselés elleni fellépés harmadik szakasza 2020 végén kezdõdött, amikor a magyar Országgyûlés módosította az Alaptörvényt,15 majd 2021-ben elfogadta a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt (Vbö).16 Ehhez a szabályozási folyamathoz tartozik a hibrid hadviselés elleni küzdelmet megerõsítõ új Nemzeti Katonai Stratégia (NKS) megjelenése is 2021 júniusában.17 A „karácsonyi” alaptörvény-módosítás megreformálja a jelenleg érvényes honvédelmi alkotmányos rendet, és a jelenlegi hat (rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, váratlan támadás, megelõzõ védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet) különleges jogrendi tényállás helyett hármat (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) vezet be 2023. július 1-jével. A végrehajtást sarkalatos törvények, illetve kormányrendeletek fogják szabályozni, 12 A Europe that protects: Countering hybrid threats 2018, NATO’s Response to hybrid threats 2018. A NATO a 2018. júliusi brüsszeli csúcson elfogadta a Kibervédelmi Tervet (Cyber Defence Pledge). 13 Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája. Biztonságos Magyarország egy változékony világban, 118. pont. 14 Uo. 119. pont 15 Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 2020. 16 2021. évi XCIII. törvény. 17 1393/2021. (VI.24.) Korm. határozat. HADTUDOMÁNY 2021/4. 43 HADMÛVÉSZET de már most látható, hogy az alaptörvény-módosítás megerõsíti a kormány hatáskörét, egy korszerûbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó válságkezelési rendszer kialakítására ad lehetõséget. A jogszabályi változások igyekeznek a normál jogrendi válságkezelés eszköztárát szélesíteni és erõsíteni, bár elképzelhetõ, hogy bizonyos bevált elemek a jelenlegi különleges jogrendi szabályozásból (mint például Franciaországban) átkerülnek a békeidõszaki védelmi tevékenységbe. Arra kell ugyanis felkészülni, hogy a hibrid fenyegetéseket alapvetõen és döntõen a normál jogrendben kell kezelni. A reformfolyamat elsõ lépését jelenti az új törvény, amely a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával a biztonsági ágazatokon átívelõ, integrált, széles értelemben vett honvédelmi igazgatási rendszert céloz meg az állami és nem állami szereplõk közötti együttmûködés elõírásával. A törvény megteremti az összkormányzati mûködés jogi kereteit, a katonai, rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kooperációját kombinálja a tág értelemben vett közigazgatással és civil társadalommal való együttmûködéssel. Az átfogó megközelítés lehetõvé teszi Magyarország jobb alkalmazkodását a változó nemzetközi és hazai biztonsági környezethez, hozzájárul a nemzeti ellenálló képesség fejlesztéséhez. A hibrid tevékenységek kezelésére is alkalmas új törvény további jogalkotási feladatokat irányoz elõ, amely segítségével az elkövetkezõ két évben teljesen megújulhat az ország biztonságának és védelmének intézményes rendszere és szabályozása. Ebbe a jogalkotási reformfolyamatba jól illeszkedik az új Nemzeti Katonai Stratégia, amely – többek között – részletesen szabályozza a fegyveres erõ hibrid tevékenységek elleni katonai feladatait. A hibrid hadviselés elleni védekezés magyarországi evolúciós fejlõdése jól felismerhetõ a témakör szakirodalmi elemzése kapcsán is. Az elsõ tudományos közlemények és konferenciák még komplex fenyegetésekrõl, azon belül is elsõsorban a katonai dimenzióról, az aszimmetrikus hadviselésrõl szóltak a külföldi szakirodalom feldolgozása alapján.18 Az orosz hibrid hadviselés elemzése 2014 után gyorsan megjelent a magyar szakirodalomban, amely a nemzetközi biztonsági környezet háború formáira gyakorolt hatásaitól kezdve19 az ukrajnai tapasztalatok feldolgozásán át20 a hibrid hadviselés hadelméleti kérdéseinek vizsgálatáig terjedt.21 A tisztán katonai elemzéseket fokozatosan kiegészítette a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének vizsgálata a dezinformációk elleni harcban.22 Bár egyre inkább elõtérbe kerültek a létfontosságú infrastruktúrák védelmével vagy a társadalom ellenálló képességének növelésével foglalkozó értékelések,23 átfogó hibrid témakörökkel foglalkozó tanácskozások és publikációk csak 2019-tõl jelentek meg a magyar tudományos közéletben.24 Fájdalmasan hiányoznak viszont Magyarország hibrid fenyegetettségével, illetve a hibrid támadások elleni tevékenységével kapcsolatos leírások, a kormányzati tevékenység bemutatása, egyes 18 19 20 21 22 23 24 44 Resperger, Kiss, Somkúti 2013. Szenes 2018. Rácz 2014; Jójárt 2019. Porkoláb 2015. Resperger 2018; Hódos 2020. Kovács 2018. Kádár 2020; Somodi, Kiss 2019. HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon hibrid tevékenységi formák országspecifikus elemzése.25 Viszont az elmúlt idõszakban – részben a Covid-19 pandémiának köszönhetõen – felerõsödtek azok a kutatások, amelyek az államszervezet mûködésének stabilitását és folyamatosságát vizsgálják,26 vagy a honvédelmi alkotmányosság megújítását szorgalmazzák.27 Szükség van egy erõs kormányzatra, védelmi igazgatási rendszerre, amely veszélyhelyzetben képes gyorsan rendkívüli döntéseket hozni, intézkedéseket tenni, mûködtetni azokat az állami szerveket, erõforrásokat, amelyek az ország és a lakosság védelme érdekében szükségesek. Ezek a tapasztalatok már jól hasznosíthatók a hibrid hadviselés elleni összkormányzati tevékenységben is. A hibrid fenyegetés hazai felfogása és a kétlépcsõs védekezési stratégia Magyarország hibrid fenyegetések elleni szakpolitikája kiolvasható a 2020. évi Nemzeti Biztonsági Stratégiából (NBS), amely bemutatja a kormány hibrid-felfogását, azonosítja a hibrid fenyegetéseket, és lerakja a kétlépcsõs (nemzeti és szövetségi) védekezés alapjait.28 Magyar értelmezés szerint hibrid hadviselésrõl akkor beszélhetünk, ha a háborús küszöb alatti tevékenységek alkalmasak lehetnek az ország destabilizálására, a kormányzat cselekvõképességének gyengítésére, a politikai stabilitás és a társadalmi egység megbontására, valamint a nemzetközi érdekérvényesítõ képesség korlátozására. A hibrid hadviselés során a támadó/ártó fél arra törekszik, hogy egy meghatározott cél érdekében nehézségeket és károkat okozzon Magyarországnak, válsághelyzeteket alakítson ki, csökkentse a mûködõ- és érdekérvényesítõ képességét. Az egyes elemek (támadó intézkedések) külön-külön vagy egymást erõsítõ hatású alkalmazása – a hagyományosnak tekinthetõ katonai támadási formák nélkül is – alkalmas lehet a befolyásolásra, a zavarkeltésre, a belsõ rend megbontására, a közvélemény hangulatának formálására. A hibridfenyegetés-felfogást az NBS kiemelt kockázatokkal foglalkozó VII. fejezete rögzíti, amely ide sorolja az összehangolt és széleskörû 1) diplomáciai tevékenységet, 2) az információs és titkosszolgálati mûveleteket, 3) a pénzügyi- gazdasági nyomásgyakorlást, 4) a pénzügyi spekulációs támadásokat, valamint 5) az ezekkel párosult katonai fenyegetéseket. A 2021. évi Nemzeti Katonai Stratégia (NKS) tovább specifikálja ezt a hibrid-percepciót, amikor már 1) a belföldi és a nemzetközi közvélemény aktív és tudatos befolyásolásáról, 2) az információs csatornák és közösségi médiaplatformok manipulálásáról, 3) a társadalmi, politikai és gazdasági instabilitás gerjesztésérõl, 4) a válságok kihasználásáról, valamint 5) a befolyásolási és nyomásgyakorlási eszközként használt katonai és gazdasági-pénzügyi segítségnyújtásról beszél.29 Mindkét stratégia aláhúzza, hogy ebben az új típusú, „szürke zónás” küzdelemben30 hangsúlyosabbá vált 25 A Honvéd Tudományos Kutatóhely például 2021. november 17–18-án rendezett hibrid hadviselési konferenciát „Katonák és a hibrid hadviselés: a fegyveres erõk szerepe és feladatai a háborús küszöb alatti konfliktusokban” címmel. Azonban a prezentációk többségében itt is a nemzetközi tapasztalatokról szóltak. Honvéd Tudományos Kutatóhely (mil.hu) (Letöltés ideje: 2021. 12. 23.) 26 Kádár 2021, 5; Petruska, Till, Balogh 2021, 87–109. 27 Till 2021. 28 Bak, Németh, Szõke 2020, 14. 29 NKS, 2021. 5071–5072. 30 Hoffmann 2018. HADTUDOMÁNY 2021/4. 45 HADMÛVÉSZET a fedett mûveletek végrehajtása, helyettesítõ (proxy) erõk alkalmazása, rejtett állami támogatással és irányítással mûködõ bûnözõi és terrorista csoportok tevékenysége, valamint nem-kormányzati szervezeteknek álcázott kormányzati szereplõk felhasználása. Az alkalmazó e tevékenységsorozat közben a modern technológiák által nyújtott kifinomult lehetõségeket is felhasználja, tevékenységét, hibrid mûveleteit kiterjeszti a gazdaságra, a médiára, a kibertérre és a közvélemény manipulálására. Az NBS V. fejezete (68. pont) Magyarország biztonsági helyzetének elemzése során rámutat, „az állami és nem állami szereplõk által szponzorált politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok befolyásolására irányuló stratégiák száma, változatossága és hatásfoka növekszik. A befolyásolás egyik eszköze lehet a nemzetközi közvélemény szervezett és módszeres Magyarország ellen hangolása. Az információs mûveletek hatékonyságát növeli, hogy az álhírek, dezinformációk terjedését a közösségi média rendkívül gyorssá teszi. A nyílt befolyásolás politikai és gazdasági nyomásgyakorlásban is megjelenhet, amely során az ellenérdekelt nemzetközi szereplõk korlátozni próbálhatják hazánk cselekvõképességét.” Mindkét stratégia hangsúlyozza az ellenséges hírszerzési tevékenységgel szembeni ellenálló képesség erõsítését, a tagállamok egymás közötti, illetve a tagállamok és a nemzetközi szervezetek közötti koordinációt, különösen a NATO-val, illetve az EU-val. Magyarország esetében kiemelt jelentõsége van a nemzetközi együttmûködésnek, mert korlátozott erõforrásokkal rendelkezõ országként megsokszorozhatja saját lehetõségeit. Ahogy az NBS megfogalmazza: „Érdekünk a hibrid hadviselés elleni nemzeti, és elsõsorban az EU és NATO kereteiben, a többnemzeti válaszadási képesség fejlesztése.” (NBS 100. pont). Az új NKS egy egész fejezetrészt szentelt a nemzetközi együttmûködési képesség erõsítésének (NKS 4.4.). Ezért is csatlakozott Magyarország 2019-ben a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központhoz (Hybrid CoE), mert a Helsinkiben mûködõ központ feladata, hogy segítse a stratégiai együttmûködést a partner nemzetekkel, elemzéseket készítsen a hibrid fenyegetésekrõl, illetve kutatásokat végezzen. A Hibrid Kiválósági Központ évente határozza meg a fókuszterületeket és a támogató munkafolyamatokat. Az utóbbi idõszakban a Központ a hibrid fenyegetések elleni tudatos küzdelemre (most például a tengeri hibrid fenyegetések témakörét vizsgálják), a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel való fellépésre, egységes stratégiai kommunikációra, az ellenséges hírszerzés elleni elhárításra, a kiberbiztonság és az ellenálló képesség erõsítésére fókuszál. Magyarországot a Honvédelmi Minisztérium (HM) képviseli az intézmény Irányító Testületében, amely évente minimum kétszer ülésezik.31 A többnemzeti válaszadási képességhez sorolható a NATO déli információs központjához (NSD-S Hub) történõ magyar csatlakozás is, amely a nápolyi parancsnokságon állt fel 2017 õszén azzal a feladattal, hogy összekapcsolja a szövetségeseket, a partnereket és a régióval foglalkozó szakértõket a dél felõl érkezõ biztonsági kihívások jobb megismerése és leküzdése érdekében. NATO-megközelítésben a déli régióhoz tartozik a tágabb Közel-Kelet, Észak-Afrika, Száhel-övezet és a szubszaharai Afrika. A központ rendeltetését a 3C (Connect, Consult, Coordination) jelmondat fejezi ki: a Hub célja, hogy hozzájáruljon a NATO 31 1586/2019. (X.16.) Korm. határozat. 46 HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon tevékenységeinek összehangolásához, szinkronizálásához és a konfliktusmegoldáshoz a déli szárnyon, miközben átfogó megközelítéssel optimalizálja az erõforrásokat és maximalizálja a hatékonyságot. Magyarország védelmi és külügyi szakértõk delegálásával vesz részt ebben a tevékenységben. Ezenkívül az ország aktív szereplõje az EU és a NATO hibrid tevékenység ellen kialakított együttmûködési rendszerének. A feladatok megvalósítását azonban nehezíti, hogy a nemzeti biztonsági stratégia nem nevesít egyetlen országot sem, amely fenyegetheti Magyarországot. Ugyanakkor indirekten felismerhetõk ezek az államok, hiszen például amikor a stratégia a tömeges, ellenõrizetlen és illegális migrációt a hibrid hadviselés lehetséges eszközének nevezi (NBS 56. 57. 62.65. 67. pont), következtetni lehet azokra az államokra, amelyek alkalmazhatják ezt az eszközt nyomásgyakorlásra (például Törökország, Oroszország a líbiai és szíriai jelenléten keresztül). Vagy amikor a technológiai szint rohamos fejlõdése (digitalizáció, 5G vezeték nélküli hálózat, ûrtechnológia stb.) miatt új „lehetõségekrõl és kihívásokról” beszél a dokumentum, akkor szintén könnyû beazonosítani például Kínát. Ezeket a felismeréseket bizonyítja egy 2020-es – NATO által szponzorált – biztonsági percepciókutatás is, amelyet a magyar ICDT (International Center for Development and Democratic Transition, Budapest) és a szlovák Bakamo Média Kutató cég végzett a V4 országok közösségi médiáiban.32 A vizsgálat négy biztonsági területen (nagyhatalmi politika, dezinformáció és kiberbiztonság, korrupció, egészségügy) és három szinten (nemzeti, közösségi és egyéni) vizsgálta különbözõ médiahírszerzési módszerekkel, hogyan gondolkodik a négy ország lakossága. Az elemzés magyar vonatkozásban meglepõ módon Oroszország mellett az Egyesült Államokat is kihozta veszélyforrásként, mivel mindkét nagyhatalomnak egyaránt célja a régió feletti ellenõrzés megszerzése. A két ország politikájának és tevékenységének ellentmondásos megítélése (szövetséges, vetélytárs) aggodalmat kelt az emberek körében. Emellett általános a vélekedés arról, hogy nemcsak Oroszország és Kína, hanem az Egyesült Államok is folytat információszerzést az országban, különbözõ módon (például cégek, kulturális intézmények) leplezve hírszerzési tevékenységét. A külföldi katonai erõk (például az amerikai csapatok) állomásoztatása az ország területén szintén aggodalmat kelt a lakosság körében, mivel növelheti a katonai konfliktus kockázatait. A belpolitikai megosztottság miatt a kormány és az ellenzék egymást vádolja az ország külföldi érdekeknek való kiárusításában. Ebben nagy szerepe van a kormány Soros-ellenes állandó propaganda-kampányának, amely támadja az ellenzéki liberális médiát és a civil szervezeteket. A gender-kérdés, a migráció megítélése, a liberális értékek elfogadása/ellenzése szintén megosztja a magyar társadalmat. Mások attól tartanak, hogy Kína a TikTok és a Huawei eszközökön keresztül lopja el személyes adatokat. A helyzet javítására a kutatás a reziliencia erõsítését javasolja nemzeti, csoport és egyéni szinten is. Fontosnak tartja a nemzeti büszkeség és a bizalom erõsítését az állami szervek és a szövetség felé egyaránt, amit a nemzeti hozzájárulások fontosságának hangsúlyozásával, az „erõs ország – erõs szövetség” összefüggés bemutatásával lehet elérni. 32 Report of the ICDT and Bakamo 2021. HADTUDOMÁNY 2021/4. 47 HADMÛVÉSZET Kibervédelem és az ellenálló képesség növelése A hibrid fenyegetések elleni fellépés elsõként a nemzeti kibervédelmi rendszer kiépítésével kezdõdött, amelynek fejlesztése végighúzódott az elsõ két fejlõdési szakaszon. A nemzeti biztonsági stratégia a legnagyobb veszélynek a kibertámadásokat tartja, amelyek jelentõs károkat okozhatnak a kormányzati informatikai rendszerekben, az e-közigazgatásban, a közmûszolgáltatók, a stratégiai vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra és a társadalom mûködésében. A kibervédelem fontossága már a korábbi, a 2012. évi nemzeti biztonsági stratégiában is szerepelt, de csak a második évtized közepére sikerült a nemzetközi követelményeknek megfelelõ kibervédelmi rendszert kiépíteni. Ilyen értelemben a kibervédelem fejlesztése a hibrid fenyegetések elleni védekezés elsõ sikeres programjának tekinthetõ, amely mintaként szolgálhat más fontos védelmi tevékenységek, mint például az állami és társadalmi reziliencia erõsítésében. Az ország kibervédelmi rendszerének kiépítése egyfajta tesztje volt a mai hibrid tevékenységek elleni szakpolitika megfogalmazásának, amely hangsúlyozza a védelem össznemzeti jellegét, a koordinált kormányzati munka fontosságát, a védekezés ellenálló képesség növelésére irányuló szándékát, valamint a nemzetközi szervezetekkel és szereplõkkel való együttmûködés fontosságát. A kiberfenyegetések már a 2014. évi paradigmatikus biztonsági változások (Oroszország Ukrajna elleni agressziója, az Iszlám Állam feltámadása, migrációs válság Európában) elõtt megjelentek (vízválasztónak a 2007. évi összehangolt kibertámadás tekinthetõ Észtország ellen), az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások fejlõdésével párhuzamosan szinte mindennaposokká váltak az állami és civil szektort érõ támadások. A kormány kiberterületen megtapasztalta a kétlépcsõs stratégia elõnyeit, hiszen a szövetséges nemzetközi szervezetek ajánlásokat, megvalósítási stratégiákat dolgoztak ki, normakereteket javasoltak annak érdekében, hogy a nemzetállamok kialakíthassák egyéni kibervédelmi stratégiáikat, biztonsági rendszereiket. Magyarország sokat profitált a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központja (CCDCOE), az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) és az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) támogató tevékenységébõl. Az EU és a NATO szakpolitikai fejlõdése közvetlen hatást gyakorolt a magyarországi fejleményekre: a 2013. évi EU kiberbiztonsági stratégiája után közvetlenül megszületett a magyar kibervédelmi stratégia.33 Ugyancsak 2013-ban az Országgyûlés megalkotta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt (Ibvt),34 melynek segítségével 2015-re központosították a korábbi széttagolt intézményi rendszert, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alárendeltségében létrejött a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI). Az intézeten belül mûködik a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság, a Kormányzati Eseménykezelõ Központ (Gov-CERT), valamint a Biztonságirányítási és Sérülékenységi Igazgatóság. Az intézet hatásköre és feladatai folyamatosan erõsödtek: nemzeti kapcsolattartó pont (SPOC) az EU felé, nemrégen átvette a létfontosságú infrastruktúrák infokommunikációs rendszereinek védelmét is. A NKI-n kívül még a honvédelem területen, illetve a kiberbûnözésért felelõs rendvédelmi szervezetnél mûködik külön 33 1139/2013. (III.21.) Korm. határozat. 34 2013. évi L. törvény. 48 HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon kibervédelmi szervezet, de ide sorolhatók a civil szférát védõ intézmények is. A Zrínyi Honvédelmi és Haderõfejlesztési Program részeként komoly fejlesztés zajlik a Magyar Honvédségben (MH), kiépítés alatt van az MH Kiber- és Információs Mûveleti Központ. Ezért az Ibvt arra is intézkedett, hogy létre kell hozni egy szakpolitikát formáló és koordináló szervet, amely a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács nevet kapta. Az egyévtizedes erõfeszítések eredményeképpen ma Magyarország a 2020. évi globális kiberbiztonsági indexen (GCI) az erõs kibervédelemmel rendelkezõ országcsoportba tartozik, a 35. helyre kapott besorolást, Európában pedig a 22. helyet foglalja el.35 A kibervédelem jó szervezettsége viszonylag könnyen lehetõvé teszi a rendszer változó NATO (a kollektív védelem cikke /5. cikk/ a kibertámadásokra is kiterjeszthetõ, a kibertér hadszíntérré vált) és EU (például a hálózatés információbiztonsági irányelv) követelményekhez való alkalmazkodást. A kibervédelmi rendszer kiépítése után a magyar kormány az ország ellenálló képességének erõsítését tûzte ki célul, amely a COVID–19 járványhelyzet során tapasztalt kapacitáshiányok, a nemzetközi együttmûködés problémái, a saját erõkre és eszközökre történõ támaszkodás nehézségei alapján egyaránt nélkülözhetetlenné vált. A reziliencia „izmosítását” a nemzeti biztonsági és katonai stratégia egyaránt szorgalmazza. Az NBS szerint „a tömegpusztító fegyverek, a terrorizmus, a kibertámadások, a hibrid mûveletek és a katasztrófák elleni védelem egyaránt megköveteli hazánk nemzeti ellenálló képességének fokozását.” (NBS 175. pont.) Ennek érdekében fejleszteni kell a polgári védelmi infrastruktúrát, a védelmi közigazgatás összkormányzati rendszerét (NBS 30. pont). Az NKS önálló fejezetrészt (NKS 4.3.) szán a reziliencia kérdéseinek, rámutat az ellenálló képesség és az elrettentés közötti összefüggésekre, hangsúlyozza a civil felkészültség fontosságát, különösen a védelmi ipari kapacitások kiépítését. Fontosnak tartja a szövetséges erõk befogadó nemzeti támogatása feltételeinek javítását, valamint nélkülözhetetlennek nevezi a polgári hatóságok tevékenységének katonai támogatását a legkülönfélébb veszélyhelyzetekben. A nemzeti ellenálló képességet a 2021. évi XCIII., a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (Vbö) úgy definiálja (5.§. 7. pont), mint a nemzetet alkotó lakosság, gazdaság és állam képességét a veszélyek és fenyegetések elõrejelzésére, megelõzésére, a kockázatok csökkentésére, illetve a következmények kezelésére, a helyreállítás feladatainak megoldására. A jogszabály ide sorolja a külsõ és belsõ biztonság fenntartásának feladatait, az állam honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeinek fenntartását, az ország stabilitását sértõ vagy veszélyeztetõ törekvéseket, támadásokat, természeti vagy ipari katasztrófákat, járványokat. Kiemelten fontosnak tartja a biztonság-tudatosság erõsítését, a hatékony helyreállítást szolgáló polgári és katonai képességek fenntartását, illetve a szükséges védelmi intézkedések meghozatalát. A törvény egy teljes fejezetben (V. fejezet) foglalkozik a nemzeti ellenálló képesség témakörével, hangsúlyozza a társadalom felkészültségének fontosságát, 35 Global Cybersecurity Index 2021. 24–30. Az index 20 indikátort vizsgál jogi, technikai, szervezeti, képességfejlesztési és együttmûködési területeken. A V4 országok közül legjobb helyezést Lengyelország (a globális lista 30., az európai lajstromon 18. hely) ért el, Szlovákia mindkét ranglistán közvetlenül elõttünk van (34., illetve 21.), Csehország pedig csoport utolsó (68., illetve 35. helyezés). HADTUDOMÁNY 2021/4. 49 HADMÛVÉSZET a szabályozás, a vezetés és irányítás egyértelmûségét, továbbá az állami közigazgatási rendszer folyamatos mûködését. Aláhúzza a nemzeti biztonsági stratégiában kifejtett kétlépcsõs stratégia fontosságát, miszerint a szövetségesi kötelezettségekre tekintettel kell a nemzeti ellenálló képességet erõsíteni. A törvény szerint a nemzeti reagáló képességet az alábbi területeken kell biztosítani (42.§. 2. bek.): a) az Alaptörvényben meghatározott állami mûködés, a kormányzás és az alapvetõ fontosságú kormányzati szolgáltatások folytonosságának biztosítása, b) rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó energetikai rendszer és energiabiztonsági megoldások kialakítása, c) az ellenõrizetlen, tömeges személyi mozgások hatékony kezelésére való képesség, d) a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó, az alapvetõ élet- és egészségügyi feltételek fenntartását szolgáló rendszerek fenntartása, a társadalom alapvetõ szükségletei ellátásában nélkülözhetetlen létfontosságú rendszerek mûködésének biztosítása, e) a tömeges méretû személyi sérüléssel fenyegetõ események kezelésére való képesség, f) a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó infokommunikációs rendszer és közlekedési rendszer kialakítása és mûködtetése, valamint g) a védelmi és biztonsági feladatokban részt vevõ szervek személyi állományának magas fokú szakmai felkészültsége, elhivatottsága. Nem nehéz ebben a feladatrendszerben a NATO és EU követelményeket felismerni. A törvény elõkészítésével párhuzamosan és azzal összhangban a kormány összeállította Magyarország Helyreállítási és Ellenálló Képességének Tervét, amit 2021 májusában benyújtott az Európai Bizottságnak.36 A terv mintegy 7 milliárd euró uniós hitelt tervez fordítani stratégiai fejlesztési célokra. A tervezett összegbõl az egészségügy 34%-al, a környezetbarát közlekedés 25%-al, az oktatás és képzés fejlesztése 20%-al részesedik. A többi forrás a fenntartható fejlesztésre, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jut. A kormány egyelõre nem tervezi az EU által biztosított teljes hitelkeretet felvenni, erre 2023-ig van lehetõség. A terv összeállítása során mintegy 500 szervezettel konzultáltak, önkormányzati szövetségekkel, településekkel, gazdasági, szociális és társadalmi érdekképviseletekkel egyeztettek. Bár a nemzeti reziliencia programjának részletes kidolgozása az elkövetkezõ idõszak feladata, néhány területen azonban, mint például az információvédelem, már korábban is történtek kormányzati lépések. E tekintetben különösen fontos volt az elektronikus információbiztonságról szóló törvény elfogadása 2013-ban, amely a nemzeti elektronikus adatvagyon, az információs rendszerek, valamint létfontosságú rendszerelemek biztonságát célozta. Ez a követelmény különösen 2014 után értékelõdött fel, amikor az orosz információs hadviselés része lett a hibrid hadviselésnek. A tett intézkedések következtében Magyarország információs védelme az orosz befolyásszerzés ellen – ahogyan ezt a 2018. évi Dezinformációs Reziliencia Index (DRI) mutatja37 – javult ugyan, azonban a rejtett dezinformációs források felfedése, illetve ellensúlyozása további 36 Benyújtotta a kormány az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet. (kormany.hu) (Letöltés: 2021. 07. 17.) 37 Yelisejev, Damard 2018, 157–170. Az index három területen méri az orosz befolyást: a) a lakosság kitettsége a Kreml irányítása alatt álló médiának, b) a szisztematikus kormányzati válaszadás képessége, c) digitális hadviselésbõl fakadó sebezhetõség szintje. Mindegyik mutató 4-6 paraméter alapján, 50 HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon kihívásokat jelent. Magyarországnak tett javaslatok szakpolitikai fejlesztést, nemzetközi segítség bevonását, államilag szervezett ellentevékenységet és új információbiztonsági programok indítását szorgalmaznak. A DRI a hibrid hadviselés elleni fellépésnek csak egy területét értékeli, de jól jelzi, hogy az ellenálló képesség javítása folyamatos és szisztematikus munkát igényel. A hibrid hadviselés valamennyi területén átfogó és komplex megoldások szükségesek. Válságkezelés és döntéshozatal A hibrid kihívások, kockázatok és fenyegetések kezelése hatással van a Magyarországon kialakult válságkezelési rendszerre, „teszteli” a mûködés, a vezetés-irányítás és a döntéshozatal rendjét, korrekciós igényeket fogalmaz meg. Azt is mondhatjuk, hozzásegíti az országot ahhoz, hogy meghaladja az 1990-es rendszerváltozás után kialakult, a különbözõ típusú válságokat másféleképpen kezelõ, széttagolt rendszert. Sajnos Magyarországon még nem alakult ki integrált válságkezelési rendszer, hiányzik egy nemzeti válságkezelési központ, a krízismenedzsmentet mindig a válság típusának megfelelõen alakították ki, ezért a szakértõk már régóta javasolják a meglévõ ágazatok integrálását.38 Hibrid szempontból különösen fontos lenne egy országos szintû, integrált korai elõrejelzõ, figyelmeztetõ és riasztási rendszer kialakítása, amelynek kiépítése a nemzetbiztonsági szolgálatok megerõsítésével és tevékenységének koordinációjával éppen csak megkezdõdött. Magyarországon alapvetõen kétféle válságkezelési rendszer alakult ki a rendszerváltás (1990) után, az egyik a külsõ katonai támadás elleni védelem feladatainak megoldását, a másik a belsõ biztonságot veszélyeztetõ helyzetek kezelésének teendõit hivatott irányítani. Mindkét feladatrendszert az Alaptörvény és sarkalatos törvények határozzák meg. A külsõ katonai fenyegetettség kezelésére jól kiépített honvédelmi igazgatási rendszer funkcionál, amely felöleli a központi kormányzati szerveket, a megyei és helyi védelmi bizottságokat és a települési önkormányzatok védelmi lehetõségeit. A katonai válságkezelés (idegen hatalom közvetlen támadásának veszélye /rendkívüli állapot/, megelõzõ védelmi helyzet, váratlan katonai támadás) esetén a kormányzati koordinációt a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport (HIKOM) biztosítja, amelynek folyamatos gyakoroltatását a NATO és EU válságkezelési gyakorlatok is elõírják. Ezt a feladatot a Kormány rendeli el és a Honvédelmi Minisztérium koordinálja. 1-4-es skálán értékeli az ország információs védelmi szintjét az orosz befolyás ellen, minél alacsonyabb az érték, annál jobb a védekezés. Magyarországon a lakosság kevésbé kitett az orosz dezinformációs és propaganda kampányoknak, az 1.3-as mutató Lengyelországgal azonos szinten mért. Az információs támadásokra adott kormányzati válaszok mutatója 2.8, amely magasabb a többi visegrádi partnerországéhoz viszonyítva. Sajnos hazánkban nincs olyan dedikált szervezet, amely az információs támadásokra kormányzati szintû válaszokkal foglalkozna. A magyar információs rendszerek sebezhetõsége a digitális hadviseléssel szemben 2.4-es értéket kapott, amely a V4 átlagnál (Szlovákia kivételével) rosszabb. A magyarországi értékelést Bartha Dániel, Inotai Edit és Deák András készítette. 38 Keszely 2020, 40–46. HADTUDOMÁNY 2021/4. 51 HADMÛVÉSZET Terrorveszélyhelyzet esetén a feladatokat a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) irányítja, amelynek vezetõje a Terrorelhárítási Központ fõigazgatója. A terrorizmus elleni feladatokat a magyar kormány 2015-ben teljesen újra szabályozta, bõvítette a Nemzetbiztonsági Kabinet hatáskörét, meghatározta a TKB feladatait, a közremûködõ nemzetbiztonsági szolgálatok, rendvédelmi szervek és kormányzati hivatalok teendõit, nemzetközileg kompatibilis módon (1-4 fokozat, ahol az 1-es fokozat jelenti a legmagasabb kockázatot) állapította meg a terrorfokozatokat. Nehezebb viszont a sokféle egyéb veszélyt (elemi csapások, természeti eredetû veszélyek, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetû veszélyek, valamint egyéb eredetû veszélyek például a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány, állatjárvány) elõre szabályozni, mert ezek hasonló, de mégis más-más válságkezelést igényelnek. Az ezeket összefoglaló veszélyhelyzet fogalmát és tartalmát az Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény határozza meg, amelyek kezelésére jogosult szerveket 2000 óta, az integrált katasztrófavédelem létrehozása után a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB) fogja össze. A KKB a Kormány javaslattevõ, véleményezõ, tanácsadói szerve, amelynek elnöke a belügyminiszter, aki egyben a belsõ biztonságért felelõs miniszterelnök-helyettes is. A KKB-hez telepített feladat- és hatáskörök kiemelten az elemi csapások és az ipari szerencsétlenségek elleni hatékony védekezéshez kapcsolódnak, amelyek kiterjednek a megelõzés, a védekezésre való felkészülés, a védekezés és a helyreállítás feladataira. A KKB állandó jelleggel Titkárságot, a Belügyminisztériumban Operatív Törzset, a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (BM OKF) bázisán Veszélyhelyzet-kezelési Központot, valamint a védekezés szakmai irányítására védekezési munkabizottságokat mûködtet. Ez a rendszer a rendkívüli idõjárási helyzetek (hóhelyzet, hõségriadó), a H1N1 madárinfluenza, a szarvasmarha szivacsos agyvelõgyulladás járványveszély, valamint az ár- és a belvizek fenyegetései során kiválóan mûködött. Ezt a BM-en alapuló Operatív Törzset mûködtette a kormány a 2015. évi tömeges migrációs veszélyhelyzetben is. A KKB mintájára hozta létre a kormány a pandémia idõszakában a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelõs Operatív Törzset (Operatív Törzs), amelyet a miniszterelnök vezet, helyettese pedig a belügyminiszter.39 A veszélyhelyzetet kormányrendelettel hirdették ki,40 melynek értelmében Magyarország egész területére kiterjedõ hatállyal bevezették a rendkívüli jogrendet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. Azonban már ez a megoldás is önmagában jelzi az ad hoc módon felállított rendszerek problémáját, hiszen a BM vezetésû Operatív Törzsben (OT) háttérbe került az egészségügyért felelõs tárca, illetve a kormány kénytelen volt az OT-t különbözõ minisztériumi szintû akciócsoportokkal (oktatás, létfontosságú vállalatok védelme, pénzügyi stb.) megerõsíteni. Az ágazati felépítésû irányító és koordinációs szervek ugyanis csak egy bizonyos típusú válságot képesek jól kezelni a rájuk jellemzõ sajátos gondolkodási mód, cselekvési rend és szervezeti kultúra miatt, az összetett 39 László 2021. 40 40/ 2020. (III.11.) Korm. rendelet. 52 HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon válságok összkormányzati integrált vezetési-irányítási struktúrát igényelnek. További probléma, hogy a két alrendszer (külsõ védelem, belsõ védelem) ugyanazon intézményrendszert, erõforrásokat és képességeket használja, csak más-más feladatokra, helyszínen, más-más alá- és fölérendeltségi rendszerben, eltérõ struktúrában, munkarendben és együttmûködésben. Mindezt bonyolítja a hibrid hadviselés, amikor a fenyegetéstípusok változnak, összekapcsolódnak, variálódnak, kezelésük nagyfokú rugalmasságot és több ágazat együttes fellépését igényli. Ráadásul a hibrid fenyegetések kezelését általában nem lehet a különleges jogrend szabályai szerint kezelni, mivel ezek általában ún. küszöb alatti válságok formájában jelennek meg. Éppen ezért a hibrid fenyegetések, akárcsak a terrorizmus, a kibertérbõl érkezõ fenyegetések vagy a migráció, lassan, de folyamatosan „nyomot” hagynak az intézményi fejlõdésben, a normál békeidõszaki és válságkezelési döntéshozatalban. Elsõ lépésként a hibrid hadviseléssel kapcsolatos nemzetközi kapcsolódások, együttmûködési fókuszpontok alakultak ki, amelyek a szövetségi rendszereinknek köszönhetõk. A kialakított kormányzati rend alapján a NATO felé a HM és a KKM, az EU felé pedig a BM és a KKM megfelelõ szervei kaptak kapcsolódási lehetõséget. Fontos lépésként értékelhetõ a Terrorelhárítási Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ (TIBEK) létrehozása 2016-ban, az Információs Államtitkárság létrehozása a Miniszterelnöki Kormányirodán 2018-ban, valamint a hibrid koordinátor státusz rendszeresítése a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban. A TIBEK folyamatosan figyelemmel kíséri a titkosszolgálatoktól (Információs Hivatal, Alkotmányvédelmi Hivatal, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat), valamint más kormányzati szervektõl kapott információkat, folyamatosan elemzi az ország nemzetbiztonsági, bûnügyi és terrorfenyegetettségi helyzetét. Bár a meglévõ válságkezelési rendszer folyamatosan javul, egy összetett krízis kezelése (mint például a COVID-19 járvány) azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult rendszer csak kiegészítõ szervezési, integrációs és együttmûködési megoldásokkal tud funkcionálni. Egy integrált válságkezelési struktúra létrehozását fogja segíti a 2021. évi Vbö, amely az összkormányzati felelõsség érvényesítése érdekében Nemzeti Védelmi és Biztonsági Fórum létrehozásáról intézkedett (43§. (1) bek.). A Fórumot a miniszterelnök vezeti majd, amely a védelem és biztonság valamennyi területének fejlesztésével (így a hibrid fenyegetésekkel is) összefüggõ állami és nem állami kérdések megvitatására, valamint az ezekkel összefüggõ intézkedések kiadására lesz hivatott. E feladatával összefüggésben a Kormány elõsegíti saját szervei, valamint a természetes és jogi személyek korszerû adatgazdálkodását, adathasznosítását és adatvédelmét, figyelemmel kíséri a védelmi és biztonsági kihívások, valamint a védelmi technológiák fejlõdését. A törvény felhatalmazza a kormányt a védelmi és biztonsági feladatok összehangolt irányítására (Miniszterelnöki Kormányiroda), valamint a nem a kormány irányítása alá tartozó szervekkel való együttmûködés megvalósítására. A civil szervezetek, a vallási közösségek és a karitatív szervezetek önkéntes alapon vesznek részt a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában, amelyet a védelmi és biztonsági igazgatás szervei koordinálnak. Az operatív irányítás biztosítása érdekében nemzeti eseménykezelõ központot fognak felállítani (52.§. c.) Mindezen intézkedések – ha nem is pótolják egy egységes Nemzeti Válságkezelési Központ létrehozását – javítani fogják HADTUDOMÁNY 2021/4. 53 HADMÛVÉSZET a válságkezelési rendszerét, amely jó hatással lehet a kormány hibrid fenyegetésekkel szembeni koordinált fellépésére. Célszerû lenne azonban a törvényben nevesített intézkedések minél elõbbi megvalósításának megkezdése. Következtetések A hibrid fenyegetések elleni védelem szakpolitikája Magyarországon folyamatosan alakult ki, amelyben nagy szerepe volt a nemzetközi szervezeteknek, az EU-nak és a NATO-nak. A tudatos építkezés a kibervédelemmel kezdõdött, de 2016-tól megkezdõdött az átfogó biztonság alapjainak lerakása, 2020-tól pedig elõtérbe került a nemzeti ellenállóképesség erõsítése. A magyar kormány hamar felismerte, hogy a külföldi befolyás-szerzéssel szemben már nem elegendõ csak a Belügyminisztérium eszközrendszerével fellépni, sokrétû civil állami felkészültségre és katonai képességekre van szükség. A nemzeti eszközrendszer spektrumának bõvítése mellett a hibrid fenyegetések elleni védekezés koordinációja és irányítása 2019-tõl a kormány hatáskörébe került, amiben közrejátszottak a COVID-19 ellenes védekezés tapasztalatai. 2020-2021-ben a kormány egy új szabályozási sebességre kapcsolt, megjelentette a nemzeti biztonsági stratégiát, a nemzeti katonai stratégiát, sikeresen új törvény elfogadását kezdeményezte a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról. Bár a válságkezelés vezetésének és irányításának rendje továbbra is „katasztrófavédelmi” szisztémára emlékeztet, egyre több hibrid hadviseléshez is felhasználható elem (pl. a gazdaság újraindítása, a civil hatóságok katonai támogatása) került be az összkormányzati irányító és koordinációs rendszerbe. A fejlõdés azonban egyenetlen, egyes területeken (kibervédelem, nemzetbiztonsági szolgálatok együttmûködése, kritikus infrastruktúra védelme) komoly elõrelépések történtek, más vonatkozásban (információs, pénzügyi-gazdasági, egészségügyi) lemaradások tapasztalhatók. 2023 közepéig Magyarországon egy komplex és integrált védelmi biztonsági struktúrát hoznak létre, várhatóan a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetésével. Az összkormányzati struktúra lényegesen javíthatja a hibrid fenyegetések elleni hatékony fellépés lehetõségét, hiszen közös keretbe foglalja és megtestesíti az átfogó megközelítést, az ágazatokon túlnyúló összkormányzati együttmûködést. Ugyanakkor világossá vált az is, hogy nem elég csak védekezési rendszereket létrehozni, szükség van a hibrid fenyegetések elleni szakterületi stratégia minél elõbbi kidolgozására az ország biztonságának és függetlenségének biztosítása érdekében. FELHASZNÁLT IRODALOM Akadémiai források Bak, Pál, Németh, Gergely, Szõke, Diána 2020. – Foundations of Hungarian Defence Policy”. Hungarian Defence Policy 2020. Issue 2. Foundations of Hungarian Defence Policy megtekintése (magyarhonvedseg.hu) (Letöltés ideje: 2021. 07. 22.) https://doi.org/10.35926/HDR.2020.2.1 Giannopoulos, Georgios, Smith, Hanna, Theocharidou, Marianthi 2021. In The Landscape of Hybrid Threats_ A Conceptual Model. 12–42. Public Version, Helsinki: Hibrid CoE. conceptual_framework -reference-version-shortened-good_cover_-_publication_office.pdf (hybridcoe.fi) (Letöltés ideje: 2021. 12. 23.) 54 HADTUDOMÁNY 2021/4. SZENES ZOLTÁN: A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon Global Cybersecurity Index 2021. ITU Publication, Geneva Global Cybersecurity Index 2020 (itu.int) (Letöltés ideje: 2021. 12. 25.) Hoffmann, G. Frank 2018. – Examining Complex Forces of Conflict: Gray Zone and Hybrid Challanges.” PRISM, Journal of Complex Operations (National Defence University, Washington D.C.) Vol.7. No. 4. 2018, Examining Complex Forms of Conflict: Gray Zone and Hybrid Challenges > PRISM | National Defense University > News (ndu.edu) (Letöltés ideje: 2021. 12. 10.) Hódos László 2020. Gondolatok Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiában azonosított kiemelt biztonsági kockázatok nemzetbiztonsági aspektusairól. Szakmai Szemle 18 (3). 2020_3_szam.pdf (gov.hu) (Letöltés ideje: 2021. 04. 24.) Jójárt, Krisztián 2019. Revising the Theory of Hybrid War: Lessons from Ukraine. 04. 2019. Center for European Policy Analysis, Washington D. C. 2019-04-Revising_the_Theory_of_Hybrid_War.pdf (cepa.org) (Letöltés ideje: 2021. 05. 02.) Kádár Pál 2020. A hibrid kihívások és a mûködõ államszervezet. Gondolatok egy konferencia margójára. Honvédségi Szemle 148 (4): 3–10. A hibrid kihívások és a mûködõ államszervezet – gondolatok egy konferencia margójára megtekintése (magyarhonvedseg.hu) (Letöltés ideje: 2021. 07. 24.) https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.4.1 Kádár Pál 2021. A pandémia kezelése mint a nemzeti ellenálló képesség „tesztje”. Honvédségi Szemle 149 (2): 3–13. A pandémia kezelése mint a nemzeti ellenálló képesség „tesztje” megtekintése (magyarhonvedseg.hu) (Letöltés ideje: 2021. 05. 24.) https://doi.org/10.35926/HSZ.2021.2.1 Keszely László 2020. A hibrid konfliktusokkal szembeni átfogó fellépés lehetséges kormányzati modellje. Honvédségi Szemle 148 (4): 24–48. A hibrid konfliktusokkal szembeni átfogó fellépés lehetséges kormányzati modelljei megtekintése (magyarhonvedseg.hu) (Letöltés ideje: 2021. 07. 17.) https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.4.3 Kovács László 2018. Kiberbiztonság és -stratégia. Budapest: Dialóg Campus Kiadó. web_PDF_Kiberbiztonsag_es_strategia.pdf (Letöltés ideje: 2021. 05. 04.) László Viktória 2021. A hatályos magyar szabályozás és a koronavírus-járvány elsõ hulláma idején kihirdetett veszélyhelyzet során bevezetett kormányzati intézkedések vizsgálata. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 9 (1): 43–76. Katonai-szemle-2021_1_final.pdf (hadijog.hu) (Letöltés ideje: 2021. 07. 15.) Petruska Ference, Till Szabolcs Péter, Balogh András 2021. A veszélyhelyzet katonai, honvédelmi feladatainak jogi háttere. In Koltay András, Török Bernát (szerk): Járvány sújtotta társadalom: A koronavírus a társadalomtudományok szemszögébõl. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. Porkoláb Imre 2015. Hibrid hadviselés: új hadviselési forma, vagy régi ismerõs? Hadtudomány 25 (3–4): 36–48. Hadtudomany_2015_3-4_ONLINE_PDF_A (mhtt.eu) (Letöltés ideje: 2021. 05. 02.) Rácz András: Oroszország hibrid háborúja Ukrajnában. KKI- tanulmányok. T-2014/1. (99+) (PDF) Oroszország hibrid háborúja Ukrajnában (Russia’s Hybrid War in Ukraine) | Andras Racz - Academia.edu (Letöltés ideje: 2021. 05. 02.) Report of the ICDT and Bakamo 2021. Report of the ICDT on the NATO PPD Project on Understanding people’s perception on national security risks and increasing resilience through social media in v4 countries in the light of NATO 2030. Jan. 21. 2021. Resilience jelentes v.pdf Microsoft PowerPoint - resilience bakamo report.pptx (filesusr.com) (Letöltés ideje: 2021. 06. 20.) Resperger István, Kiss Álmos Péter, Somkúti Bálint 2013. Aszimmetrikus hadviselés a modern korban. Kis háborúk nagy hatással. Budapest: Zrínyi Kiadó. Resperger István 2018. A válságkezelés és a hibrid hadviselés. Budapest: Dialóg Kiadó. Resperger István _A válságkezelés és a hibrid hadviselés.pdf (uni-nke.hu) (Letöltés ideje: 2021. 05.12.) Simicskó István 2017. A hibrid hadviselés elõzményei és aktualitásai. Hadtudomány 27 (3–4): 3–16. Ht_201734_5-18.pdf (mhtt.eu) (Letöltés ideje: 2021. 05. 10. ) Somodi Zoltán, Kiss Álmos Péter 2019. A hibrid hadviselés fogalmának értelmezése a nemzetközi szakirodalomban. Honvédségi Szemle 147 (6): 22–28. A hibrid hadviselés fogalmának értelmezése a nemzetközi szakirodalomban megtekintése (magyarhonvedseg.hu) (Letöltés ideje: 2021. 12. 18.) https://doi.org/10.35926/HSZ.2019.6.2 Szenes, Zoltán 2018. Military Security Today. New Threats, New Wars, New Theories. In Géza Finszter, István Sabjanics (Eds): Security Challenges in the 21th Century. Budapest: Dialóg Campus. SzenesZ_Security_Challenges_in_the_21st_Century_web-5.pdf (bm-tt.hu) (Letöltés ideje: 2021. 05. 15.) HADTUDOMÁNY 2021/4. 55 HADMÛVÉSZET Till Szabolcs 2021. A honvédelmi alkotmányosság tematikus trendjei és hangsúlyváltozásai I. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 9 (1): 7–42. Katonai-szemle-2021_1_final.pdf (hadijog.hu) (Letöltés ideje: 2021. 07.05.) Yelisejev, Andrei, Damard, Volha (Eds.) 2018. Disinformation resilience in Central and Eastern Europe. Kyiv. DRI - Disinformation Resilience Index (stratpol.sk) (Letöltés ideje: 2021. 07. 16.) DOKUMENTUMOK A Europe that protects: Countering hybrid threats. June 2018. hybrid_threats_en_final.pdf (europa.eu); NATO’s Response to hybrid threats. NATO - Topic: NATO’s response to hybrid threats (Letöltés ideje: 2021. 12. 21.) Joint EU–NATO Declaration 2018. Joint Declaration by the President of the European Council, the President of the European Commission, and the Secretary General of the North Atlantic Treaty Organization. NATO – Official text: Joint Declaration on EU-NATO Cooperation by the President of the European Council, the President of the European Commission, and the Secretary General of the North Atlantic Treaty Organization, 10-Jul.-2018 (Letöltés ideje: 2021. 12. 20.) Joint Communication to the European Parliament and the Council. Joint Framework on Countering hybrid threats, a European Union response. EU Commission, Brussels, 6.4.2016. EUR-Lex 52016JC0018 - EN - EUR-Lex (europa.eu) (Letöltés ideje: 2021. 12. 19.) Joint Declaration by the President of the European Council, the President of the European Commission, and the Secretary General of North Atlantic Treaty Organization. 08 July 2016. Warsaw. NATO Official text: Joint Declaration by the President of the European Council, the President of the European Commission, and the Secretary General of the North Atlantic Treaty Organization, 08-Jul.-2016 (Letöltés ideje: 2021. 12. 19.) NATO - Official text: Joint declaration by the President of the European Council, the President of the European Commission, and the Secretary General of the North Atlantic Treaty Organization , 08-Jul.-2016 (Letöltés ideje: 2021. 12. 23.) Security: EU strengthens response to hybrid threats. Press Release, 6. April 2016. Brussels. Security: EU strengthens response to hybrid threats (europa.eu) (Letöltés ideje: 2021. 12. 19.) MAGYAR JOGSZABÁLYOK 1139/2013. (III.21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról. MK_047.vp (kozlonyok.hu) (Letöltés: 2021. 05. 28.) 2013. évi L. törvény Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról 2013. évi L. törvény Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról – Hatályos Jogszabályok Gyûjteménye (jogtar.hu) (Letöltés: 2021. 07.17.) 1586/2019. (X.16.) Korm. határozat A Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központhoz való magyar csatlakozásról. Magyar Közlöny, 168. szám. 2019. október 26. Magyar Közlöny Online (kozlonyok.hu) (Letöltés ideje: 2021. 07. 13.) 2019. évi CV. törvény Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggõ módosításáról. A törvénymódosítások 2020. január 1-jével léptek hatályba. 2019. évi CV. törvény - Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu). (Letöltés ideje: 2021. 04. 30.) Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája. Biztonságos Magyarország egy változékony világban, 1163/2020. (IV.21.) Korm. határozat NBS_MK_2020_81_1163.2020_Korm.hat.pdf (gov.hu) (Letöltés ideje: 2021. 05. 10.) Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása. Magyar Közlöny 285. szám. 2020. december 22. MK_20_285 (1).pdf (Letöltés ideje: 2021. 06. 10.) 40/ 2020. (III.11.) Korm. rendelet Veszélyhelyzet kihirdetésérõl. 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) 1393/2021. (VI.24.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról. Magyar Közlöny 2021. évi 119. szám MK_21_119 NKS 2021.pdf (Letöltés ideje: 2021. 07. 01.) 2021. évi XCIII. törvény: A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolása. Magyar Közlöny 120. szám. 2021. június 25. MK_21_120.pdf (Letöltés ideje: 2021. 07. 01.) 56 HADTUDOMÁNY 2021/4.