Papers by Gergely Szabó
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 64(1): 39–56.
In: Heltai János Imre – Oszkó Beatrix (szerk.): Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencén belül és azo... more In: Heltai János Imre – Oszkó Beatrix (szerk.): Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencén belül és azon kívül: Válogatás a 20. Élőnyelvi Konferencia (Budapest, 2018. augusztus 30. – szeptember 1.) előadásaiból. Budapest: Nyelvtudományi Intézet. 516–528.
A nyelvi interakció egyik célja a közös jelentésképzés (Tátrai 2017). A választás, az egyezkedés ... more A nyelvi interakció egyik célja a közös jelentésképzés (Tátrai 2017). A választás, az egyezkedés és az adaptáció folyamatainak meghatározó összetevője az is, hogy a saját megnyilatkozásainkat értelmezés révén próbáljuk elérhetőbbé tenni a beszédpartner számára. Az értelmező jelzői kategóriaként jelenik meg a korábbi hagyományos grammatikai leírásokban, noha ez az osztályozás korábban már problematikusnak bizonyult (Balogh 1999, 2000: 444-460). Vizsgálatunk arra tesz kísérletet, hogy empirikus adatokkal járuljon hozzá az értelmező lehetséges megjelenéseinek és funkcióinak újabb, prototípuselvű klasszifikációjához. Az értelmezős konstrukciók vizsgálatában a spontán beszélt nyelvi adatok (Krizsai 2018; Palágyi m. e.) olyan jellemzőkre világítottak rá, amelyek pusztán tervezett írott források feldolgozásával háttérben maradtak. Az igei értelmezős konstrukció előfordulásai jelzik a halmozott mondatrész kategóriájától egyértelmű megkülönböztethetőséget, mivel a figyelem egy folyamatra irányul, különböző lexikai kifejezésekkel. A konstrukciót alkotó kifejezésekben találkozhatunk a folyamat általánosabb és specifikusabb (pl. bemegy, beakad) leképezésével, de a szerkezet tagjai a beszédpartnerek saját és egymásnak tulajdonított repertoárjának függvényében ennél jóval változatosabbak is lehetnek. Tanulmányunk egy olyan korpuszvizsgálat tanulságait mutatja be, amely spanyolországi magyarokkal készült interjúk feldolgozásából származik. A 11,5 órányi felvétel jellemzőit a korábbi beszélt nyelvi anyag, a Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz értelmezős konstrukcióinak a sajátosságaival vetjük össze, külön kiemelve az igei és a transzlingvális előfordulásokat (García-Li 2014). A transzlingválás jelensége az értelmezős szerkezetnek a kontextualizációban betöltött funkcióját a beszédpartnernek tételezett tudás felől erősíti meg. Emellett ez a konstrukció a sikeres referáláshoz járulhat hozzá hétköznapi társalgásokban és formálisabb interjúhelyzetekben egyaránt.
Discourse & Society, 2019
Research on language and masculinity has been imbued with a paradoxical juxtaposition of seeing w... more Research on language and masculinity has been imbued with a paradoxical juxtaposition of seeing white heterosexual men and their language as a 'default' and the paucity of empirical studies on what these men actually do in their everyday linguistic practices. This paper examines the multivoicedness of masculinities in a specific local context. We analyze Hungarian male university students' spontaneous conversations, recently recorded in the Budapest University Dormitory Corpus. Drawing on the Bakhtinian concept of voice, we argue that individual and social voices of masculinity, as well as the contrasts between them, are embedded in gendered and sexualized inequality relations. Even pro-feminist and 'gay' voices in the interactions are structured by social inequalities. The voicing of a homosexual figure does not only evoke negatively valued unmasculine behaviors, but also help creating homosocial (same-gender and non-sexualized) intimacy. It always happens as a stylized image of 'another's language'.
Most sociolinguistic analyses of migrants draw heavily on concepts like community and diasporic i... more Most sociolinguistic analyses of migrants draw heavily on concepts like community and diasporic identity. However, the modes and ways of migration have been going through alteration processes, and that is a major motivation to apply new approaches in investigating the intersection of migration and language. This paper addresses the issue of Hungarian Americans’ narratives about their multilingual identity and life situation with special attention to employment, linguistic repertoire, contacts with other migrants, and communication with people in the country of origin.
Examining obscenities is not a well-reflected research field in linguistics. The category of this ... more Examining obscenities is not a well-reflected research field in linguistics. The category of this phenomenon consists of linguistics activities, modes of language use, which may be indecent exposure, may seem indecorous, hurtful or violent for any participants or observers of the given discourse from a certain normative point of view. Thus obscenity is not a circumscribed conglomeration of linguistic elements, but it is constructed by the judgments of them – this is the reason why it
is adequate to interpret this area with the approach of language ideologies. In this paper, I examine metalinguistic reflections dealing with obscenities in the interview corpus and the database of spontaneous conversations of Budapest University Dormitory Corpus. I also compare how these two essentially different types of discourses (metadiscourses and everyday interactions) are related to each other and previous results of research. The key aspect of comparison is the indexical meaning in the context of gender identities and the construction of expected linguistic behavior of educated people. The main aim of the paper is to show a possible application of the corpus of our research group.
Drafts by Gergely Szabó
Swearing is an intensively debated topic in sociolinguistics and pragmatics as well. However, mos... more Swearing is an intensively debated topic in sociolinguistics and pragmatics as well. However, most of these works could not adequately overcome the difficulties of defining precisely the analysed concepts (such as swearwords, bad language or verbal aggression). My paper aims to fill this theoretical gap by applying language ideologies, which are systems of ideas that appear in discursive practices and influence attitudes towards others' language use. This approach allows us to see linguistic features which are considered obscene, because these evaluations are influenced by an ideologically conceptualized normative point of view, which prompts us to define the category of obscenity, including lexemes and constructions, which may appear to be improper, insulting or impolite for any participant of a given discourse. In this paper, I analyze how my informants construc linguistic ideologies is metalinguistic discourses about obscenities.
Conference Presentations by Gergely Szabó
Research on linguistic ideologies has committed itself to reveal relations between language, spea... more Research on linguistic ideologies has committed itself to reveal relations between language, speakers, and their linguistic activities, which are assumed to be "natural", and which are created, maintained or modified by metadiscursive practices about language itself (Kroskrity ed. 2000). As in the post-national era nation-states and their elites are constrained to set up new ideological frameworks on language and culture to seize dominance (Pujolar 2007), novel forms of language activism can gain relevance as well. However, the reflexive modernity of these sort of activities are only being examined recently (Pietikäinen et al. 2016). My paper considers how online presence reframe practices and actions dealing with language, nation and ethnicity.
Alterations in the linguistic-discursive constructions of masculinities and masculine sexualities... more Alterations in the linguistic-discursive constructions of masculinities and masculine sexualities are approached in literature with re-thinking hegemonic masculinity (Connell-Messerschmidt 2005), or with the notion of hybrid, multiple masculinities (Bridges-Pascoe 2014). However, these constructions have been rarely addressed in local contexts with ethnographic sociolinguistic approach. Our talk addresses the issue by applying a multidimensional model of describing the diversity of linguistic practices, namely the theory of heteroglossia, which enables us to draw on voicing both individual creativity and socioideological personae grounded to interactions' geographic and political context (Bakhtin 1981). Specifically, we analyse Hungarian male university students' spontaneous conversations, recorded between 2015 and 2017 in the Budapest University Dormitory Corpus. We argue that besides objectifying women or homosexual innuendosprominent features of previously observed linguistic-discursive constructions of dominant masculinity -, dissenting aspects also appear in these interactions. Feminist and gay-friendly voices, accompanied by a pervasive irony about gender and sexual relations contribute to a multiplicity of voices in the Bakhtinian sense. Following Agha , we employ a concept of voice which aims to simultaneously tackle both the individual and social voices of conversations, by which our analysis takes into consideration how these two aspects, as well as the contrasts between them, are embedded in power relations. This project sheds new light on not just masculinities in general, but on the circulation of different and competing ideological discourses, as well.
Venue: Globalising Sociolinguistics 2 "Communicating in the city" (Leiden University) Date: 15. 1... more Venue: Globalising Sociolinguistics 2 "Communicating in the city" (Leiden University) Date: 15. 12. 2018.
A maszkulinitás nyelvi-diszkurzív konstrukcióinak globális változásait különböző fogalmakkal köze... more A maszkulinitás nyelvi-diszkurzív konstrukcióinak globális változásait különböző fogalmakkal közelíti meg a szakirodalom, például a hegemón maszkulinitás újraértelmezésében (Connell-Messerschmidt 2005), vagy a hibrid, illetve többszörös maszkulinitás koncepciójában (Bridges-Pascoe 2014). Mindeddig azonban kevés kísérlet történt arra, hogy e változásokat lokális kontextusokban etnográfiai megközelítéssel vizsgálják meg. Előadásunkban arra teszünk kísérletet, hogy a férfiak hétköznapi társalgásairól szóló korábbi kutatások (Cameron 1997, Coates 2003, Kiesling 2005, 2006, Pujolar 1997) megállapításait egy újabb empirikus vizsgálat adataival összevetve mutassuk be a változások jellemzőit. Ehhez a Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz (BEKK) 2015 és 2017 között készült közel 20 órányi, egyetemista férfiak és nők hétköznapi társalgásaiból álló felvételeit elemezzük. Adatainkból az olvasható ki, hogy a maszkulinitás korábban megfigyelt nyelvi-diszkurzív konstrukcióinak meghatározó jellemzői (például a nők tárgyiasítása vagy a homoszexuális ráfogás) nem kizárólagosak, hanem azok mellett megjelennek más aspektusok is; ezekben a változásokban és változatosságban a globalizáció hatásainak lokális értelmezései is szerepet játszanak. Ezzel arra is rá kívánunk mutatni, hogy a nyelvészeti elemzés hogyan kapcsolódhat a globális folyamatok kurrens szociológiai és antropológiai leírásaihoz. Irodalom: Bridges, Pascoe -Pascoe, C. J. 2014. Hybrid Masculinities: New Direction in the Sociology of Men and Masculinities. Sociology Compass 8: 246-258. Cameron, Deborah 1997. Performing gender identity: Young men's talk and the construction of heterosexual masculinity.
Uploads
Papers by Gergely Szabó
is adequate to interpret this area with the approach of language ideologies. In this paper, I examine metalinguistic reflections dealing with obscenities in the interview corpus and the database of spontaneous conversations of Budapest University Dormitory Corpus. I also compare how these two essentially different types of discourses (metadiscourses and everyday interactions) are related to each other and previous results of research. The key aspect of comparison is the indexical meaning in the context of gender identities and the construction of expected linguistic behavior of educated people. The main aim of the paper is to show a possible application of the corpus of our research group.
Drafts by Gergely Szabó
Conference Presentations by Gergely Szabó
is adequate to interpret this area with the approach of language ideologies. In this paper, I examine metalinguistic reflections dealing with obscenities in the interview corpus and the database of spontaneous conversations of Budapest University Dormitory Corpus. I also compare how these two essentially different types of discourses (metadiscourses and everyday interactions) are related to each other and previous results of research. The key aspect of comparison is the indexical meaning in the context of gender identities and the construction of expected linguistic behavior of educated people. The main aim of the paper is to show a possible application of the corpus of our research group.