Historical Collection Department

Flerkó Béla (1924–2003) professzor meghatározó személyisége volt a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatói-kutatói gárdájának. Orvosi tanulmányait kitüntetéssel végezte az Erzsébet Tudományegyetemen. 1946-tól dolgozott a Szentágothai János által vezetett Anatómiai Intézetben. 1964-től kapott tanszékvezetői megbízást, melyet 1992-ig látott el. A Pécsi Orvostudományi Egyetem rektoraként is tevékenykedett 1979 és 1985 között. Fő kutatási területe a neuroendokrinológia, főként az agyalapi mirigy neurohormonális működése és szabályozási folyamatai, valamint szaporodásbiológiai kérdések. 1982-tól az MTA rendes tagja. Eredményeinek elismeréseként többször kapott meghívást külföldi kutatóintézetbe (UCLA, Maryland Egyetem). Meghívott "Geoffrey Harris Memorial Lecture" előadó 1979-ben. Több rangos hazai és nemzetközi tudományos szervezetben volt vezető és tag. A legjelentősebbek ezek közül a Nemzetközi Agykutató Társaság (IBRO) tagsága, valamint Nemzetközi Endokrinológiai Társaság, aho...

The Scientific Association was founded at the Erzsébet University of Pécs in 1925, the same year as the Department of Medicine was established. The lectures of the department were public for health professionals: practitioners, medical staff, medical students. The topics were also highly professional, not dedicated to the general public. Practical case discussions, patient presentations and professional presentations were on the agenda of these meetings. At the annual general meeting celebrations famous professors were decorated with Tóth Lajos commemorative medal and they were also invited to give a longer lecture. Every year, young researchers could win a prize named after Pál Heim by presenting their new findings. The department played an important role in the medical scientific life of the whole of Southern Transdanubia until the mid-1940s. kulcsszavak Erzsébet Tudományegyetem, Pécs, orvostudomány története, tudományos előadások, szakmai szervezetek keywords Erzsébet University, Pécs, history of medicine, scientific lectures, professional organizations Az Erzsébet Tudományegyetem közművelődési tevékenysége A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyban nyitotta meg kapuit. Az elsőként felállított jogi kar 1914 októberében kezdte meg első félévét. A bölcsészkaron csak az 1917/18-as tanévben, míg az orvostudományi karon 1918 szeptemberében kezdődött meg az oktató munka. Az első időszakban az oktatás feltételeinek (tanszemélyzet, elhelyezés) megoldására kellett koncentrálni, majd a világháború következtében még nehezebbé vált az egyetem működése. Ezért ezekben az években a közművelődési tevékenységre még nem volt elég kapacitás. Azonban a háborús jótékonysági előadások tartásában, matinék szervezésében az egyetem is kivette részét, ha mással nem is, helyiségek átengedésével segítette a jótékonysági szervezetek munkáját. Az átmeneti budapesti évek után 1923-tól működött Pécsett az egyetem. Ekkor nyílott lehetőség arra, hogy az egyetem már kifelé, a város és a régió tudásra fogékony közönsége felé is nyisson. Ezen folyamat első állomása az Erzsébet Tudományegyetem Tudományos Szövetségének megalapítása volt. De a tudományos szövetség mellett az egyetem több intézménye is működtetett tudományos előadássorozatokat: a Maurinum blokkelőadásai, a Keszthelyi Nyári Egyetem, a magántanárok Ad Astra előadássorozata, az egyetem Kisebbségi Intézetének kultúrnapjai, előadássorozatai, valamint a külföldről érkezett nyelvi lektorok nyelvtanfolyamai, országismereti tájékoztatói tartoznak ebbe a körbe. Természetesen nemcsak az

Flerkó Béla és Bárdos Vera az 1930-as évektől fotóalbumokban dokumentálták életüket, utazásaikat. A Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteményben őrzött 43 album három nagy típusra osztható: családi albumok, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómia Intézetének albumai és utazási albumok. Az albumokban elhelyezett fotók segítségével nyomon követhető egy 20. századi pécsi oktató-kutató orvos életútja, kapcsolati hálója, életterének változása. Az utazási albumokban a hivatalos utak mellett a magáncélú utazások is megjelennek, részletesen dokumentálva egy-egy út menetét. Kép forrása: PETGY Eredeti Archív Fotógyűjtemény.

Egy négygyermekes, a szülők által szeretettel összetartott családból származom. Második gyermek vagyok. Szegények voltak a szüleim, de annyi szeretetet kaptunk, hogy az mindent pótolt az anyagi dolgok helyett. Karácsonyra, húsvétra és az ünnepekre édesapám egy régi barátjától kaptuk mindig az ajándékokat Ausztráliából. A lánytestvéreim babát és szalvétát, én bélyeggyűjteményt. Nagy fegyelem volt a családban, szigorúan lettünk nevelve. Ennek én örülök, most vagyok igazán hálás, hogy tudom, mit jelent a szigorú szülői háttér. Örökmozgó gyerek voltam, sok mindent akartam csinálni egyszerre. Szegény szüleim nem is nagyon tudtak ilyenformán mit kezdeni velem, mert tehetséges zongorista voltam, de a focit is nagyon szerettem, és állítólag ügyes is voltam benne. Ezenkívül a hosszútávfutásban és a sakkban is értem el eredményeket. Tizennégy éves koromban már a saját komponálásaim, zenéim is kezdtek ismertté válni, és a tizenötödikre már meg is volt az első rádiófelvételem. Nagyon nagy hálával tartozom dr. Nádor Tamásnak, 1 aki a pécsi rádió zenei szerkesztője volt. Zeneiskolát is végeztem, tanultam orgonálni a pécsi székesegyházban, méghozzá Halász Bélánál, 2 aki a székesegyház kántora volt. Ő is haragudott rám, mert tehetséges voltam, de borzasztóan lusta, és mindig én akartam megmondani, mit akarok játszani. Voltak darabok, amik nem tetszettek nekem, és mondtam, hogy "tanár bácsi, nekem ez nem tetszik, én ezt nem akarom játszani." Néha-néha beletörődött, nagyon szerettem, mert jóindulatú tanár volt. Neki is nagyon sokat köszönhetek. Később is megmaradt ez a háttér, és ez az állandó szülői odafigyelés. Csak érdekességként elmondanám, hogy mikor ötvenéves lettem, édesapám bejött az egyetemre, megkereste a tanszékvezető igazgatómat, aki egyben az egyetem rektora is volt. Ő megkérdezte apámat, hogy mi járatban van. Mondta, hogy a fia után akar érdeklődni. Azt válaszolta a 1

Beck Soma 1924-ben már nemzetközileg is elismert tudósként érkezett Pécsre, hogy megszervezze a városba költöző Erzsébet Tudományegyetem bőrgyógyászati klinikáját. A mostoha körülmények ellenére pár év alatt egy jól működő klinikát állított fel, ahol mind a bőrbetegségekkel, mind a nemi betegségekkel küzdő pácienseket fogadni tudták. A gyógyító tevekénység mellett az egyetemi oktatásban és kutatásokban is jelentős munkát végzett a professzor. A klinikán értékes mulázsgyűjteményt készíttetett, melyek az oktatásban használtak, szakkönyvtárának átengedésével a klinika könyvtárának alapját vetette meg. Tudományos munkássága a rákkutatásra, a csecsemőkori bőrbetegségekre, a háborús fagyási sérülések kezelésére terjedt ki. Legjelentősebb műve a Krompecher Ödönnel közösen írt Die feine Architektur der primären Hautcarcinome című kötet, amelyben a bőr rákos daganatait vizsgálták. Elsőként írta le az erythema myoticum infantilénak nevezett csecsemőkori bőrbetegséget. Emellett két tojásolajal...

Military facts of the Great War were presented many times and ways by military historians. Exploring sanitary conditions opens new path in the research. The system set up behind the frontlines (boarding, medical care, etc.) supports and provides the soldier's efficiency. Doctrines of orders must have been validated in everyday practice, but realization overwrites often the theory. Military orders created a legislative background and the responsibility in health issues was based on the medical field service for keeping up the solder's stamina was the most important problem. Interdisciplinary approach provides options to see battlefield casualties from all possible angles. This systematic view provides new path for examination. War diaries as sources provide us quasi experimental knowledge of everyday practices of surviving during military campaigns. By personal nature of documents we gained better insight of the painstakingly professional work of military doctors who tried to adapt professionalism to the local circumstances.