Zečevo (Kistanje)
| Zečevo | |
 | |
| Zečevo várának romja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Kistanje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22319 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 253 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 58′ 57″, k. h. 15° 52′ 07″43.982500°N 15.868611°EKoordináták: é. sz. 43° 58′ 57″, k. h. 15° 52′ 07″43.982500°N 15.868611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zečevo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zečevo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kistanjéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 27, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 10 km-re nyugatra Dalmácia északi-középső részén, Bukovica területén, az 59-es főúttól északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékére már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és Hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török, melynek uralma alól a 17. század végén szabadult fel. Zečevonak a török korban vára is volt, melynek romjai ma is láthatók. 1648. július 31-én Zečevo vára alatt véres csata zajlott a Vuk Mandušić és Ilija Smiljanić vezette keresztény erők és a ravni kotari vidékét fosztogató négyezer fős török sereg között, melyben a keresztény sereg egyik vezére Vuk Mandušić elesett. 1805-ben egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 214, 1910-ben 394 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek. A településnek 2011-ben 63 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 214 | 0 | 250 | 280 | 334 | 394 | 190 | 379 | 393 | 405 | 403 | 340 | 272 | 218 | 41 | 63 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Zečevo várának romja. A maradványok még ma is emeletnyi magasságban állnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Kistanje község hivatalos oldala (horvátul)
- Kistanje története (szerbül)
- Moje-kistanje.net (szerbül)
