Trondheim

	Trondheim
	Régi raktárházak a folyóparton
; Trondheim címere	; Trondheim zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Norvégia
Földrajzi régió	Trøndelag
Megye	Sør-Trøndelag megye
Község	Trondheim község
Rang	megyeszékhely
Alapítás éve	997
Irányítószám	7004
Testvérvárosok	Lista Graz (1968. október – )
	Népesség
Teljes népesség	212 660 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	2583 fő/km²
	Földrajzi adatok
	Terület
Összesen	321,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 63° 26′ 24″, k. h. 10° 24′ 00″63.440000°N 10.400000°EKoordináták: é. sz. 63° 26′ 24″, k. h. 10° 24′ 00″63.440000°N 10.400000°E
	Trondheim weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Trondheim témájú médiaállományokat.

Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye. A 997-ben alapított város ma az oktatás, a technikai és gyógyászati kutatás központja, több mint 30 000 tanulóval. A város lakossága 212 660 fő (2023. jan. 1.), míg Trondheim régióé 246 751 fő.

Földrajz

A város a Nid-folyó (Nidelva) torkolatánál, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partján fekszik. A nyári napforduló idején a Nap 03:00 és 23:40 között látható az égen, és éjszaka is igen kevéssel ereszkedik a horizont alá, tehát május 20. és július 20. között nem beszélhetünk valódi éjszakai sötétségről. A téli napforduló idején a Nap csupán 10:00 és 14:30 között látható az égen, és ekkor is csak kevéssel emelkedik a horizont fölé. Trondheim község legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy.

Éghajlat

Trondheim éghajlata túlnyomórészt óceáni, de a környező hegyek takarják az erős partmenti szelektől. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet +35 °C (1901. július 22.), a leghidegebb érték -26,1 °C (1899-ben).

Trondheim éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,9	−0,6	4,6	11,0	14,7	16,7	20,0	19,8	14,4	7,0	6,1	0,6	9,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−3,5	−5,4	−0,8	3,6	6,2	8,5	11,8	11,9	8,4	1,3	0,2	−5,0	3,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	92	93	52	17	52	65	134	54	204	78	22	53	916
Forrás: Meteorologisk institutt

Történelem

A régióban már több ezer éve élnek emberek. Az ősi időkben a norvég királyokat a Trondheimben tartott népgyűlés (Øretinget) választotta meg. A Nid-folyó torkolatánál tartott gyűlésen minden szabad férfi részt vehetett. I. (Széphajú) Haraldot (860 k. – 930 k.) és fiát, I. (Jóságos) Haakont is itt választották meg. Olaf Tryggvason király 997-ben Kaupangennek nevezte el („piachely”, vagy „kereskedelmi hely”). Hamarosan azonban Nidarosnak (Nid-torkolat) kezdték hívni. Eleinte csak királyi székhely volt, később Norvégia fővárosa, egészen 1217-ig.

Leif Eriksson is itt élt 1000 körül, mint Olaf király katonai alkalmazottja.

Trondheim városa a Nid-folyó torkolatánál helyezkedik el, annak kiváló hajózási adottságai, és védett helyzetének következtében. A folyó elég mély volt a középkori hajók számára, a 17. század közepén azonban egy sár- és kőlavina lerontotta hajózhatóságát, és a kikötőt is részben megsemmisítette.

A Nidarosi katedrális, a folyó déli partjáról nézve

Trondheim 1152-től volt székhelye a norvég (katolikus) érsekségnek. 1537-ben a lutheránus vallás terjedése következtében az utolsó érseknek menekülnie kellett a városból.

A város több nagy tűzvészt is átélt. Mivel főként fából építkeztek, a tüzek súlyos károkat okoztak. Jelentősebb tűzvészek: 1598, 1651, 1681, 1708, 1717 (kétszer is), 1742, 1788, 1841 és 1842. Emellett számos kisebb tűzvész is sújtotta a várost. Az 1651-es tűzvész során a város határain belül az épületek 90%-a megsemmisült. Az 1681-es tűzvészt a város majdnem teljes átépítése követte, Johan Caspar von Cicignon (luxemburgi származású katonatiszt) irányítása mellett. Széles sugárutak épültek, mint például a Munkegaten, a telekhatárokat figyelmen kívül hagyva, a tűzesetek megállításának céljából.

A második világháború alatt az ország területe német megszállás alá került 1940 áprilisától egészen a háború végéig, 1945 májusáig. A németek a várost Drontheimnek nevezték, kikötőjét tengeralattjáró-támaszpontnak használták, és tervbe vették egy 250 000 fős új városrész (Neu-Drontheim) építését a várostól 15 km távolságban délkeletre.

Lásd még: Nidaros

Turizmus

Trondheim két legfontosabb idegenforgalmi látványossága a nidarosi katedrális (Nidarosdom) és az érseki palota (Kongsgaarden). Ezek az épületek egymás mellett állnak az óváros közepén. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete és Észak-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt a középkorban. Zarándokutak vezettek ide Dél-Norvégiából, Oslóból és a közeli svéd régiókból is. A középkorban, majd Norvégia függetlenségének 1905-ös visszaállítása óta ismét a nidarosi katedrális lett a norvég királyok koronázó temploma. Mellette található a püspöki palota, a Erkebispegården, szó szerinti fordításban a püspök kertje. Az épület alapjai a XII. századból származnak. Említésre érdemesek még a város hídjai is, köztük a Gamle Bybro.^[5]

A várossal szemben, a Trondheim-fjordban található kis Munkholmen sziget kellemes kirándulóhely. Ősi bencés-rendi kolostor romjai találhatók itt, és egy középkori erődítmény és börtön, melynek leghíresebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld dán gróf és államférfi volt, aki 1680-99 között sínylődött itt. Victor Hugo erről a korszakról írta Izlandi Han („Han d'Islande”) c. romantikus regényét.