Tórshavn
| Tórshavn Thorshavn | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Havn | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Feröer (Dánia) | ||
| Régió | Streymoy régió | ||
| Sziget | Streymoy | ||
| Község | Tórshavn község | ||
| Rang | főváros, község székhelye[1] | ||
| Alapítás éve | 10. század | ||
| Irányítószám | FO 100, FO 110 (postafiók) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 326 fő (2019. jan. 1.)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 24 m | ||
| Időzóna | GMT, UTC+0 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 62° 00′, ny. h. 6° 47′62.000000°N 6.783333°WKoordináták: é. sz. 62° 00′, ny. h. 6° 47′62.000000°N 6.783333°W | |||
| Tórshavn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tórshavn témájú médiaállományokat. | |||
Tórshavn (dánul: Thorshavn) Feröer fővárosa és messze legnépesebb városa.[3]
Nevének jelentése „Thor kikötője”, a dörgés és villámlás istenéről a skandináv mitológiából. A helyiek gyakran egyszerűen Havnnak („kikötő”) nevezik. A város címere Mjölnirt, Thor kalapácsát ábrázolja, ez is utal arra, hogy a város a kereszténység felvétele előtti időkből származik. Közigazgatásilag Tórshavn községhez tartozik.
Földrajz
[szerkesztés]Tórshavn Feröer közepén, Streymoy szigetének délkeleti részén fekszik.[3] A tőle keletre fekvő Nólsoy szigete természetes védelmet nyújt a város kikötője számára;[4] a szigetre és a tengerre is szép kilátás nyílik a városra. A várossal teljesen egybeépült települések Argir délen és Hoyvík északon;[3] utóbbitól a Hoydalar völgy és a Hoydalsá patak választja el.[5]
A Tinganes félszigetén található a feröeri kormány épülete,[3] és itt működött 1856 előtt a parlament, a Løgting is. A várostól északnyugatra található a 347 m magas Húsareyn hegy és délnyugatra a 351 m-es Kirkjubøreyn.
Éghajlat
[szerkesztés]
Az éghajlat a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség 1311 mm. Minden hónapban gyakori a csapadék, de főleg télen.
| Fagyos napok száma: | 49 |
| Havas napok száma: | 44 |
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 11,6 | 12,0 | 12,3 | 18,3 | 19,7 | 20,0 | 20,2 | 22,0 | 19,5 | 15,2 | 14,7 | 13,2 | 22,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,0 | 5,0 | 6,0 | 7,0 | 9,0 | 11,0 | 12,0 | 13,0 | 11,0 | 9,0 | 7,0 | 6,0 | 8,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 3,4 | 3,6 | 3,8 | 4,9 | 6,9 | 9,0 | 10,3 | 10,6 | 9,1 | 7,5 | 4,8 | 3,8 | 6,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,0 | 2,0 | 2,0 | 3,0 | 5,0 | 7,0 | 9,0 | 9,0 | 8,0 | 6,0 | 4,0 | 3,0 | 5,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −8,8 | −11,0 | −9,2 | −9,9 | −3,0 | 0,0 | 1,5 | 1,5 | −0,6 | −4,5 | −7,2 | −10,5 | −11,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 158 | 115 | 132 | 90 | 63 | 58 | 74 | 96 | 120 | 147 | 139 | 135 | 1327 |
| Havi napsütéses órák száma | 14 | 36 | 71 | 106 | 124 | 125 | 111 | 98 | 80 | 42 | 20 | 7 | 834 |
| Forrás: [6] | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]
A települést a 10. században alapították, első írásos említése 1075-ből származik (de a Feröeriek sagája is említi[7]). A Tinganes félszigeten tartott ting (népgyűlés) története azonban valószínűleg 900 körülre nyúlik vissza.[3][8] A Feröeriek sagája elbeszélése szerint 1000-ben történt meg a tingen a kereszténység felvétele, Sigmundur Brestisson térítő munkájának köszönhetően.
1271-ben norvég uralom alá került, akik kereskedelmi monopóliumot vezettek be. A város iskoláját – amely a kirkjubøuri papképzőt váltotta fel, és 1804-ig működött – 1547-ben említik először. 1580-ban Magnus Heinason a kalóztámadások elleni védekezésül megépíttette a Skansin nevű erődítményt.[8] A nehéz Gabel-korszak alatt, 1673-ban tűzvész pusztította el Tinganes nagy részét,[9] és értékes dokumentumok is a lángok martalékává váltak. 1768-ban Niels Ryberg dán kereskedő itt alapította meg kereskedőházát, amely távoli égtájak luxustermékeit forgalmazta. A kereskedő egyébként az Angliába irányuló csempészetből gazdagodott meg.[4][8]
1788-ban épült a Tórshavni dóm, amelyet 1865-ben részben átépítettek. 1990 óta ez Feröer evangélikus püspökének székhelye. 1866. február 16-án alakult meg Tórshavn község (Tórshavnar kommuna),[10][11] azóta Tórshavn hivatalosan Feröer fővárosa. 1909. január 1-jén megkapta a dán kereskedőváros rangot. 1927-ben épült ki a Tórshavni kikötő, a rakparttal együtt, azóta van valódi tengeri kikötője a városnak.
A II. világháború alatt, 1940-1945 között – Dánia német megszállását követően – időlegesen a britek helyezték védelmük alá.[8] Az elmúlt évszázad folyamán a város jelentős növekedésen ment keresztül, és teljesen egybeépült a szomszédos Argirral és Hoyvíkkal.[3]
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 600 | 554 | 5600 | 14 000 | 12 461 | 11 607 | 12 327 | 12 468 | 13 123 | 13 326 |
| 1788 | 1801 | 1950 | 1983 | 1986 | 1996 | 2001 | 2006 | 2018 | 2019 |
Gazdaság
[szerkesztés]A város legjelentősebb kereskedelmi központja az SMS bevásárlóközpont, ahol számos bolt, bank és étterem található. A városban van ezen kívül több étterem, szálloda, mozi, idegenforgalmi iroda, szórakozóhely, sportcsarnok és uszoda.[3]
Közlekedés
[szerkesztés]Tórshavn Feröer legfontosabb kereskedelmi és kompkikötője, egyúttal nemzetközi csomópont. Ez a honos kikötője a Norröna nevű korszerű komphajónak, amely többek között Dánia és Izland felé teremt összeköttetést. Alkalmanként turistahajók is megfordulnak itt. A helyi kompközlekedést Nólsoy és Suðuroy felé a Strandfaraskip Landsins nevű társaság bonyolítja le. Hestur és Sandoy felé újabban a sziget nyugati partján fekvő Gamlarætt nevű kompkikötőből indulnak járatok, ami jelentősen lerövidítette az átkelést.
- Lásd még: Tórshavni kikötő
Az Atlantic Airways helikopterjáratot tart fent, ami többek között a Vágari repülőtér, Klaksvík és Koltur szigete felé teremt kapcsolatot.
Tórshavnban, mivel viszonylag nagy területen terül el, öt helyi buszjárat közlekedik.[12] Helyközi járatok is indulnak innen, például a Vágari repülőtérre a 2002-ben átadott alagúton keresztül.
A településen található egy Statoil és két Magn (korábban Shell) benzinkút.[13][14]
Kultúra
[szerkesztés]Itt található az Észak Háza, egy modern építészeti kialakítású kulturális központ, amely számos kulturális esemény színhelye.
Turizmus
[szerkesztés]Tórshavn főbb nevezetességei:[15]
- Ólavsøka: ez a szigetek legnagyobb népünnepélye, július 28-29-én. Ilyenkor van a legtöbb látogató a városban.
- Tinganes-félsziget: szűk utcáival és régi házaival a város legrégebbi része; fűtetős, vörösre festett kő- és faépületei nagyrészt az 1763-as tűzvész után épültek lakóépület vagy raktár céljaira. Ma itt található a feröeri kormány székhelye.[15]
- Skansin: 1580-ban épült erődítmény a kikötő keleti oldalán, jellegzetes világítótoronnyal. A II. világháború alatt a brit csapatok főhadiszállása volt, ennek emlékét két löveg őrzi.[3][15]
- Tórshavni dóm: 1788-ban épült, oltárképe 1647-ből származik. 1865-ben átépítették.[15]
- Vestaravág: a hangulatos régi kikötő, számos esemény színhelye[4]
- Listasavn Føroya: szépművészeti múzeum
- Tórshavni városháza: 1894-ben épült feröeri bazaltból. 1955-ig iskola működött benne. Az 1970-es évek közepén felújították, és irodákat alakítottak ki benne.[15]
A város szálláshelyei közé tartozik a négycsillagos Hotel Føroyar.
Sport
[szerkesztés]Tórshavn labdarúgócsapatai az alapítás évével:
- HB Tórshavn (Havnar Bóltfelag, HB) 1904
- B36 Tórshavn (B36) – 1936
- FF Giza – 1968 (2009-ig Nólsoy csapata volt)[16]
- Argja Bóltfelag (AB) – 1973 (a csapat otthona a Tórshavn községhez tartozó Argir)
- FC Hoyvík – 1975
Tórshavn kézilabdacsapatai az alapítás évével:
- Hondbóltsfelagið Kyndil (Kyndil) – honlap 1956
- Hondbóltsfelagið Neistin (Neistin) – honlap 1978
- Hondbóltsfelagið Hoyvík (H71) – 1971 (a csapat otthona a Tórshavn községhez tartozó Hoyvík)
Személyek
[szerkesztés]- Itt született és élt William Heinesen (1900-1991), író
- Itt született Teitur Lassen (1977), dalszerző, zenész, énekes
- Itt született Gunnar Nielsen (1986), labdarúgó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tórshavnar kommuna (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. (Hozzáférés: 2008. december 10.)
- ↑ http://statbank.hagstova.fo/pxweb/en/H2/H2__IB__IB01/fo_vital_md.px/table/tableViewLayout1/?rxid=cf651d66-f6ab-4b9f-b802-8abfce145ce7
- ↑ a b c d e f g h Jón Fossá: Tórshavn (angol nyelven). faroeislands.dk. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
- ↑ a b c Streymoy, southern part - Tórshavn (angol nyelven). Faroe Islands Tourist Guide. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
- ↑ Fossar - Waterfalls (angol nyelven). faroestamps.fo, 2006. augusztus 29. (Hozzáférés: 2009. június 5.)[halott link]
- ↑ Tórshavn, FRO (angol nyelven). MSN Weather, 2010. (Hozzáférés: 2010. március 2.)[halott link]
- ↑ Kári Thorsteinsson: Hvussu gomul er bygdin (feröeri nyelven). Heimabeiti. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
- ↑ a b c d Norbert B. Vogt: Die Färöer – eine kurze Chronik (német nyelven) (PDF). Deutsch-Färöischer Freundeskreis, 2003. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 1.)
- ↑ Tinganes (angol nyelven). Lonely Planet, 2009. (Hozzáférés: 2009. június 3.)[halott link]
- ↑ Kommununevndin. Frágreiðing um kommunurnar - Nýggj kommunal skipan í Føroyum [archivált változat] (pdf) (feröeri nyelven), Føroya landsstýri, 441. o. (1998. június). ISBN 99918-3-044-8. Hozzáférés ideje: 2008. október 7. [archiválás ideje: 2012. március 15.]
- ↑ Sámal Matras Kristiansen, John Andersen és Jørgen Ole Bæenholdt: Forestillingen om bostedet (dán nyelven) pp. 140. Roskilde Universitetscenter, 2005. augusztus. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
- ↑ Buss- og Skúlaleiðin – Ferðaætlan 2008 (feröeri nyelven). Tórshavn község. [2014. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 6.)
- ↑ Statoilstøðir (feröeri nyelven). Statoil Føroyar. (Hozzáférés: 2009. június 26.)[halott link]
- ↑ Støðir (feröeri nyelven). P/F Magn. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.)
- ↑ a b c d e Take a stroll through the old part of Tórshavn (angol nyelven). The tourist information centre in Tórshavn. (Hozzáférés: 2010. május 21.)[halott link]
- ↑ August 2009 Round-Up (angol nyelven). Soccer and Equipment, 2009. szeptember 7. (Hozzáférés: 2010. február 27.)
További információk
[szerkesztés]- Tórshavn község hivatalos honlapja (feröeri)
- Idegenforgalmi iroda (angol, dán, feröeri)
- faroeislands.dk – fényképek és leírás (angol, dán, olasz)
- Flickr - fényképek (angol)
- Tórshavn, the Capital of the Faroes (angol)
- Webkamera (feröeri)
- Panorámakép a Hotel Føroyartól[halott link] (dán)
- Panorámakép a Skansinból Archiválva 2020. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (dán)
- Panorámakép a Tinganes egyik utcájából (dán)
- Panorámakép a kikötőből Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (dán)
- Panorámakép a tengerpartról Archiválva 2021. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (dán)
- Moziműsor – filmek többnyire angol szinkronnal és dán felirattal (feröeri)
- Uszoda (feröeri)
- Tórshavn, fallingrain.com (angol)
 | Országok | Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Baku · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Chișinău · Dublin · Helsinki · Jereván · Kijev · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Asztana · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Pristina · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tbiliszi · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikánváros · Vilnius · Zágráb |
|---|---|---|
| Egyéb területek | Chinvali · Douglas · Episzkopi · Gibraltár · Kariész · Longyearbyen · Mariehamn · Saint Helier · Saint Peter Port · Sztepanakert · Szuhumi · Tiraspol · Tórshavn | |
