Koppenhága
| Koppenhága København | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Dánia | ||
| Régió | Hovedstaden | ||
| Község | Koppenhága község | ||
| Rang | főváros | ||
| Alapítás éve | 1167 | ||
| Polgármester | Frank Jensen | ||
| Irányítószám | 1050–1778, 2100, 2200, 2300, 2400, 2450 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 644 431 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 24 m | ||
| Terület | |||
| Összesen | 179,8 km² | ||
| Időzóna | közép-európai idő | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″55.676111°N 12.568889°EKoordináták: é. sz. 55° 40′ 34″, k. h. 12° 34′ 08″55.676111°N 12.568889°E | |||
 | |||
| Koppenhága weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhága témájú médiaállományokat. | |||
Koppenhága (dánul: 
København) Dánia fővárosa és 644 431 lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.[2] Sjælland és Amager szigetén fekszik.
Az először a 11. században említett település a 15. század elején lett Dánia fővárosa. A 17. században, IV. Keresztély dán király uralkodása alatt jelentős regionális központtá fejlődött. Az Øresund híd elkészülte (2000) után Koppenhága az egyre erőteljesebben integrálódó Øresund régió központjává vált, és a svédországi Malmővel egyre inkább egységes várostérséget alkot.
Koppenhága számos nemzetközi felmérés és rangsor alapján fontos kulturális, üzleti, média és tudományos központ. A legfontosabb gazdasági szektorok az élettudományok, az információs technológia és a szállítás; a kutatás-fejlesztés jelentős szerepet játszik a város gazdaságában. Stratégiai elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája – többek között Skandinávia legforgalmasabb repülőtere, amely a városközponttól vasúton 14 perc alatt elérhető – regionális központtá, regionális székhelyek[3] és konferenciák kedvelt helyszínévé tette.
Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta.[4][5][6][7] A világ egyik legkörnyezetbarátabb városának is tartják. A belső kikötőben olyan tiszta a víz, hogy úszni lehet benne, a lakosok 35%-a pedig kerékpárral jár munkába, naponta összesen 1,2 millió kilométert tekerve.[8]
Az ezredforduló óta Koppenhága gyors város- és kulturális fejlődésen megy keresztül.[9] Ez részben a kulturális létesítményekbe és infrastruktúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint sikeres formatervezők, mesterszakácsok és építészek új hullámának köszönhető.[5] 2010-ben Koppenhága a világ 10. legdrágább városa a Forbes magazin szerint.[10]
Földrajz
[szerkesztés]Koppenhága Sjælland keleti partján, részben Amager szigetén, valamint egy sor a kettő között fekvő kisebb-nagyobb szigeten (Slotsholmen, illetve a Holmen szigetei) fekszik. Keleti irányból az Øresund (A Dániát Svédországtól elválasztó, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő tengerszoros) határolja. A szoros túlpartján a svéd Malmö és Landskrona városok találhatók.
A város az Øresund régiónak is része, amely a dán oldalon Sjælland, Lolland, Falster, Møn és Bornholm szigeteket, Svédországban pedig Skåne megyét foglalja magában.
Éghajlat
[szerkesztés]Az éghajlatra négy jól elkülönülő évszak jellemző. A hőmérséklet az év folyamán jelentősen változik, különösen a téli időszakban. A legmelegebb hónap a július csaknem 20 °C-os középhőmérséklettel, a leghidegebb pedig a február 0 °C alatti átlaggal.[11]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,0 | 3,0 | 6,0 | 11,0 | 16,0 | 19,0 | 21,0 | 21,0 | 17,0 | 12,0 | 6,0 | 4,0 | 11,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 0,1 | −0,1 | 2,0 | 5,7 | 10,9 | 15,1 | 16,4 | 16,3 | 13,2 | 9,5 | 5,1 | 1,8 | 8,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | −2,0 | 0,0 | 3,0 | 7,0 | 11,0 | 13,0 | 13,0 | 10,0 | 7,0 | 3,0 | 0,0 | 5,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 28 | 20 | 20 | 22 | 29 | 38 | 38 | 42 | 42 | 37 | 32 | 28 | 375 |
| Havi napsütéses órák száma | 45 | 67 | 110 | 168 | 217 | 218 | 202 | 193 | 133 | 90 | 55 | 42 | 1540 |
| Forrás: [12] | |||||||||||||
Parkok
[szerkesztés]
Koppenhágában sok kisebb-nagyobb park található. Ilyen például a Rosenborg kastély parkja, a Kongens Have, amely az ország legrégebbi királyi parkja; kialakítását IV. Keresztély rendelte el 1606-ban. Évente 2,5 millióan keresik fel; nyáron ellepik a napozók, piknikezők és labdázók. A szoborkertként is funkcionáló park nyáron időszaki kiállításoknak is helyet ad.[13] Szintén a belvárosban található a Botanikus kert, amely különösen a Carlsberg alapítója, J. C. Jacobsen által adományozott 19. századi üvegházakról jellegzetes.[14] A város legnagyobb partja az 58 hektáros Fælledparken. Népszerű sporthelyszín, emellett számos eseménynek ad otthont, mint az operaszezont megnyitó ingyenes operaelőadás, más szabadtéri koncertek, karnevál, május 1-jei ünnepségek és a Copenhagen Historic Grand Prix nevű veteránautó-verseny.[15] Történelmi zöldterület a város északi található Kastellet, egy jó állapotban fennmaradt reneszánsz erőd, amely ma elsősorban parkként szolgál. Szintén népszerű a Frederiksberg Have, egy 32 hektáros romantikus angolpark, amely szürke gémeknek és más víziszárnyasoknak is otthont ad. A parkból láthatók a szomszédos Koppenhágai állatkert elefántjai és a Norman Foster által tervezett elefántház.
Strandok
[szerkesztés]
Koppenhága és környéke három, összesen 8 km hosszú homokos tengerparttal rendelkezik, amelyek kerékpárral fél órán belül elérhetők a városközpontból. Ezek közé tartozik az Amager Strandpark, amelyet 2005-ben nyitottak meg, és többek között egy 2 km hosszú mesterséges szigetből és összesen 4,6 km hosszú strandból áll.[16] A belvárostól kerékpárral 15 perc alatt, metróval néhány perc alatt megközelíthető.
A strandokat kikötői fürdők hálózata egészíti ki a város vízpartjain. Az első és legnépszerűbb ezek közül az Islands Bryggénél található, melynek a kialakítása nemzetközi elismerést aratott.[17][18]
Történelem
[szerkesztés]
A kezdetektől a fővárossá válásig
[szerkesztés]Koppenhágát I. Svend dán király és fia, II. Knut alapította 1000 körül. Egyszerű halászfalu volt egészen a 12. századig.
I. Valdemár dán király 1160-ban tanácsadóját, Absalon püspököt (aki abban az időben Roskilde, később pedig Lund érseke volt) bízta meg a feladattal, hogy várost építsen Sjælland keleti partján, az Øresund védelmére. 1160-1167 között Absalon egy kis várat építtetett Slotsholmen szigetén. (A vár 1907-ben feltárt romjai ma is láthatók a Christiansborg palota alatt.) A 12. században a tengerszoros menti stratégiai fekvésének és kiváló kikötőjének köszönhetően gyorsan fejlődött a település: míg Absalon idejében csak egy kis halászfalu volt, 1254-ben már városi kiváltságlevelet kapott Jakob Erlandsen püspöktől.[19]
1369-ben Absalon kis várát megtámadták és lerombolták a Hanza-szövetség csapatai. 1410-ben romjain felépült a Koppenhágai vár, amelynek első királyi lakója Pomerániai VII. Erik lett 1417-ben. 1443-ban Roskilde helyett Koppenhága lett Dánia fővárosa. Kedvező fekvésének köszönhetően jelentősége folyamatosan nőtt mind kereskedelmi kikötőként, mind katonai és politikai központként.[19]
Fejlődés és csapások
[szerkesztés]Az első király, akit a városban koronáztak, I. Keresztély, az Oldenburg-ház megalapítója volt 1449-ben. Ő alapította meg Dánia első egyetemét, a Koppenhágai Egyetemet 1479-ben. A reformáció 1536-ban, III. Keresztély uralkodása alatt érte el Dániát és Koppenhágat.
1583-ban jött létre a világ első szórakoztató parkja, a Bakken a várostól északra található Klampenborgban, amikor egy természetes forrást fedeztek fel a Dyrehave (vadaspark) területén. A vidámpark IV. Keresztély (1588-1648) uralkodása alatt épült ki játékokkal és éttermekkel. IV. Keresztély nevéhez egyébként Koppenhága történetének legjelentősebb vállalkozásai fűződnek: ekkor épült többek között a Rosenborg kastély, a Kerek torony, a Børsen (a tőzsde régi épülete), Christianshavn városrész és csatornái, illetve a Kastellet.[19] 1658-69-ben a svédek megostromolták a várost.
A 18. században a város gazdasága fellendült, mivel erősödött az Øresund forgalma, nőttek az adóbevételek és bővült a kereskedelem. A várost azonban több csapás is érte ebben az időszakban. 1711-ben a bubópestis a lakosság csaknem egyharmadát elpusztította. 1728-ban több tűzvész ütött ki, amelyek hatalmas pusztítást végeztek, így mire 1737-ben befejeződött az újjáépítés, Koppenhága középkori arculata jelentős változáson ment keresztül. 1748-ban megnyílt a Dán Királyi Színház, amely azóta folyamatosan ugyanazon a helyen, a Kongens Nytorvon működik.[19]
V. Frigyes király nevéhez főződik Frederiksstaden felépítése 1748-tól kezdve, amellyel az Oldenburg-ház trónra lépésének háromszázadik évfordulójára emlékezett. Az arisztokraták és nemesi családok palotáinak helyet adó vízparti városrész központi eleme az Amalienborg palota, amely ma a dán királyi család rezidenciája. A projekt 1760-ban fejeződött be. Ő alapította az ország első nyilvános, ingyenes kórházát is, amelyet 1757-ben a király születésnapján nyitottak meg. 1794-ben az első Christiansborg palota leégett, ezért VII. Keresztély királynak az Amalienborg palotába kellett költöznie, amely azóta a királyi család állandó lakhelyévé vált.
A napóleoni háborúk során Koppenhága két csatát is elszenvedett. Az első, 1801-es Koppenhágai csatát az angol flottával vívták a város kikötőjében, ahol a dánok súlyos veszteségeket szenvedtek: 2000 ember halt meg és ugyanennyi fogságba esett, és a flotta is súlyos károkat szenvedett. 1807-ben a második Koppenhágai csatában az angolok magát Koppenhágát ágyúzták, ami súlyos károkkal járt a városra nézve.[19]
A 19. századtól napjainkig
[szerkesztés]A II. világháború alatt Koppenhága - az ország többi részével együtt - német megszállás alá került.
A világháború óta a város dinamikus fejlődésen ment át, az 1970-es években az ún. ötujjú tervnek megfelelően. 2000 óta Koppenhágát és a svédországi Malmőt a díjköteles Øresund híd köti össze. A hídnak köszönhetően a város egy nagyobb várostérség központja lett, átalakult a közlekedési hálózat, és Amager szigetén jelentős fejlesztések indultak. 2009-ben itt rendezték a COP15 klímakonferenciát.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]
A: Indre By
B: Østerbro
C: Nørrebro
D: Bispebjerg
E: Brønshøj-Husum
F: Vanløse
G: Valby
H: Vesterbro/Kongens Enghave
I: Amager Vest
J: Amager Øst
A szűken vett, félmilliós város közigazgatási szempontból Koppenhága községhez tartozik. Területileg ezen belül, enklávéként helyezkedik el Frederiksberg városa, amely közigazgatásilag önálló községet alkot.
Kerületek és városrészek
[szerkesztés]Koppenhága község 10 kerületre oszlik, amelyek közigazgatási, statisztikai és adózási szerepet játszanak. Minden kerületnek van képviselő-testülete, de Indre Bynek – amely Christianshavnt is magába foglalja – kettő van, akárcsak Vesterbro/Kongens Enghavénak (Vesterbro és Kongens Enghave).
|
2006-ig 15 kerület volt. Ezen kívül számos nem hivatalos városrész és terület van a városban, például Christiania vagy Ørestad.
Népesség
[szerkesztés]A város lakosság 632 ezer fő volt 2020-ban, míg Nagy-Koppenhágáé 1,33 millió fő.[20]
| Lakosok száma | 100 975 | 155 143 | 312 859 | 561 344 | 768 105 | 601 200 | 466 000 | 502 362 | 528 208 | 644 431 |
| 1801 | 1860 | 1890 | 1921 | 1950 | 1972 | 1992 | 2005 | 2010 | 2022 |
Gazdaság
[szerkesztés]Koppenhága Észak-Európa legsűrűbben lakott területeinek központjában helyezkedik el, és egy dinamikus térség, az Øresund régió gazdasági központja. 300 km-es körzetében 9 millió ember él és dolgozik, így munkaerő tekintetében Skandinávia legjobban ellátott városa.
A város fontos célpontja a nemzetközi cégeknek. Jelenleg több, mint 2200 külföldi vállalat van jelen, és sokan közülük Koppenhágát választották a skandináv térségben való megjelenéshez. 2004-ben a harmadik legtöbb vállalati központot vonzotta az európai városok közül, London és Párizs után. A térség számos technológia-intenzív vállalkozást koncentrál, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, a biotechnológia, valamint az információ-technológia és a telekommunikáció területén.[21]
Lakóinak 32,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 80%-uk beszél angolul. A foglalkoztatottak 62,5%-a a tudásintenzív ágazatokban dolgozik, ami európai viszonylatban is egyedülálló. Az egy főre jutó GDP 2004-ben 56 000 euró volt.[22]
Városfejlesztés
[szerkesztés]Építészet
[szerkesztés]
Ötujjú terv
[szerkesztés]
Infrastruktúra
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Közösségi közlekedés
[szerkesztés]
A közösségi közlekedést az elővárosi vasút (S-tog), az autóbuszhálózat és a metró biztosítja.
A hálózat gerincét az S-tog vonalak adják, amelyek a város és agglomerációja nagy részét lefedik, és legfontosabb csomópontjuk a Koppenhága főpályaudvar. Az S-tog hálózatot regionális vasutak egészítik ki, amelyek többek között a repülőteret, Helsingørt és Malmőt is összekötik a várossal. A városnak több skandináv és más európai várossal van közvetlen vasúti összeköttetése.[23]
A 2002-ben átadott és azóta kibővített koppenhágai metrónak jelenleg négy vonala van, amelyeken összesen 44 állomás található. Az M1-es és az M2-es metróvonal Vanløse állomásról indul, és Vestamager, illetve Københavns Lufthavn állomásokig közlekednek. A 2019-ben átadott M3-as metróvonal (Cityringen) körgyűrűként közlekedik a városban, 17 állomást összekötve. 2020 óta a körgyűrű keleti szakaszán, illetve abból északon és délen kiágazva közlekedik az M4-es metró Orientkaj, illetve København Syd állomások között.
Az autóbuszhálózat gerincét az A-bus vonalai adják, melyet a koppenhágai metró 2002-es megnyitásához kapcsolódóan hoztak létre. Ez a hálózat 6 vonalon (1A, 2A, 4A, 6A, 7A, 9A) köti össze a város különböző pontjait. Jelentős továbbá az 5C jelzésű autóbuszvonal, amely a Herlev Hospital megállót köti össze a nemzetközi repülőtérrel; ez a vonal a korábbi 5A jelzésű autóbuszvonalból jött létre 2017-ben.
A kikötőben sűrű menetrend szerint közlekedő, masszív, gyorsjárású vízibuszok (991, 992, 993) élénk utasforgalmat bonyolítanak le az észak–déli tengely mentén.
Közúti közlekedés
[szerkesztés]Koppenhága az európai utak rendszerébe is bekapcsolódik:[23] érinti az E20-as, az E55-ös és az E47-es útvonal. 2000 óta az Øresund híd közvetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosít a svédországi Malmö felé.
Kerékpáros közlekedés
[szerkesztés]
Koppenhágát a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városaként ismerik.[24]
A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített. Az egyértelműen jelzett kerékpársávok behálózzák az egész várost:[24] összesen 350 km kerékpárút és 40 km zöld kerékpárút (jellemzően parkokban, vízparton vezetett rekreációs célú gyalog- és kerékpárút[25]) áll a közlekedők rendelkezésére.[26] Minden útfelújításnak részét képezi a kerékpáros infrastruktúra kiépítése is. Az önkormányzat nyilvános és ingyenes kerékpárkölcsönző rendszert működtet a belvárosban, a kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek.[24]
A fejlett kerékpáros kultúrát jelzi, hogy az emberek 35%-a kerékpárral jár munkába, és a város lakói összesen 1,2 millió kilométert kerékpároznak naponta.[8] A város vezetése azt tűzte ki célul, hogy 2015-re a biciklivel munkába és iskolába járók aránya elérje az 50%-ot. A kerékpározás magas aránya jelentős hasznokkal jár a város számára, például a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb mint más hasonló méretű városokban.[26]
Repülőterek
[szerkesztés]Koppenhágának két repülőtere van; a nemzetközi a Koppenhágai repülőtér, ahonnan a világ 129 úticélja érhető el.[23]
Kikötő
[szerkesztés]A várost nemzetközi komp- és hajójáratok is érintik.[23]
Kultúra
[szerkesztés]Koppenhága az 1990-es évek vége óta kedves skandináv fővárosból vibráló, nemzetközi jelentőségű központtá fejlődött, amelyet Amszterdammal és Barcelonával említenek egy lapon.[22] Ez az infrastruktúrába és a kultúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint dán építészek, formatervezők és mesterszakácsok egy új, sikeres generációjának köszönhető.[5][27]
Turizmus
[szerkesztés]
Koppenhága főbb nevezetességei:
- Amalienborg palota: a dán királyi család téli rezidenciája.
- Christiania: egy részleges önkormányzattal bíró városrész, hippinegyed.
- Christiansborg palota: a dán parlamentnek is helyet adó épület főként a királyi fogadószobákról nevezetes.
- Kastellet: ötszög alaprajzú erődítmény, az egyik legjobb állapotban megmaradt hasonló építmény Észak-Európában.
- A kis hableány: az Andersen meséje által ihletett szobor a koppenhágai kikötőben a város egyik szimbóluma.
- Koppenhágai Operaház: a világ egyik legmodernebb operaháza magánadományból épült.
- Nyhavn: népszerű hely kedves házakkal egy kikötőöböl körül.
- Rosenborg kastély: egy apró kastély Koppenhága közepén, egykori királyi rezidencia, itt őrzik a koronaékszereket
- Strøget: Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája, a maga nemében a leghosszabb a világon.
- Tivoli: régi és közkedvelt vidámpark.
Sport
[szerkesztés]Koppenhága számos sportegyesülettel büszkélkedhet. A város két leghíresebb labdarúgócsapata a Brøndby IF (melynek otthona a Brøndby stadion Brøndbyben) és az FC København (pályája az østerbrói Parken Stadion). A másodosztályban is játszanak koppenhágai csapatok, köztük a Lyngby BK, az AB és a Frem.
Személyek
[szerkesztés]- Itt született Bertel Thorvaldsen (1768–1844), klasszicista szobrász
- Itt született és élt Søren Kierkegaard (1813–1855), filozófus
- Itt született Martin Andersen Nexø (1869–1954), író
- Itt tanult Karen Blixen (1885–1962), írónő
- Itt született és élt Niels Bohr (1885–1962), Nobel-díjas fizikus
- Itt született és élt Louis Hjelmslev (1899–1965), nyelvész
- Itt született és élt Aage Niels Bohr (1922–2009), Nobel-díjas fizikus
- Itt született Lars von Trier (1956), filmrendező
- Itt született Giancarlo Esposito (1958), színész
- Itt született Ólafur Elíasson izlandi-dán képzőművész (1967)
Testvérvárosok és partnervárosok
[szerkesztés]Koppenhága a következő városokkal írt alá partnerségi megállapodást:[28]
|
|
Panoráma
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Statistikbanken. Statistics Denmark
- ↑ Location and size (angol nyelven). visitcopenhagen.com. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Copenhagen region ranks 3rd in Western Europe for attracting head offices (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs of Denmark – Embassy of Denmark, Ottawa. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ A great place to live (angol nyelven). Invest in Denmark. Ministry of Foreign Affairs of Denmark, 2007. június 27. [2008. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ a b c Stuart Husband: #2: Copenhagen is Scandinavia's most desirable city (angol nyelven). The New York Times, 2007. június 19. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ Vidya Ram: Europe's 10 Best Places To Live (angol nyelven). Forbes magazin, 2008. július 21. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ Copenhagen (angol nyelven). Monocle. [2008. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ a b Fakta om cykelbyen København (dán nyelven). Koppenhága község, 2011. június 23. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Gerald Traufetter: Coole Boomtowns (német nyelven) (pdf). Spiegel Special, 2008. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Francesca Levy: The World's Most Expensive Cities For Expats (angol nyelven). Forbes magazin, 2010. június 29. [2012. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Weather (angol nyelven). visitcopenhagen.com. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2009. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ The King's Gardens (angol nyelven). Ministry of Finance – Palaces and Properties Agency, 2009. augusztus 27. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Botanisk Have (dán nyelven). Carlsberg. [2016. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Fælledparken (dán nyelven). AOK, 2007. november 15. [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Claus Venlov: Hotspot på Amager Strandpark (dán nyelven). Go'Motion. [2007. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
- ↑ Copenhagen Havnebad - Kalvebod, Denmark (angol nyelven). e-architect. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Bjarke Ingels Group (BIG) (angol nyelven). architecture-page. [2008. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ a b c d e Brief History about Copenhagen (angol nyelven). Copenhagen-Portal. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
- ↑ Statistikbanken. www.statbank.dk. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
- ↑ Why Copenhagen? (angol nyelven). Copenhagen Capacity, 2006. február 3. [2008. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ a b Manfred Ertel: Coole Boomtowns (német nyelven). Spiegel Special, 2008. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
- ↑ a b c d Transportation (angol nyelven). visitcopenhagen.com. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
- ↑ a b c 11 most bycicle friendly cities in the world (angol nyelven). Virgin Vacations, 2009. [2010. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
- ↑ Grønne cykelruter (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 29. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
- ↑ a b København - cyklernes by (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 2. [2009. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
- ↑ Kopenhagen entdecken (német nyelven). Baumeister, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)[halott link]
- ↑ Koppenhága nemzetközi kapcsolatai Archiválva 2006. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006. december 13.)
- ↑ Copenhagen and Beijing Become Sister Cities. Københavns Kommune, 2012. június 26. [2012. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 23.)
- ↑ Les pactes d'amitié et de coopération (french nyelven). Mairie de Paris. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ a b Copenhagen key facts. engineering-timelines.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
További információk
[szerkesztés]- Koppenhága község hivatalos honlapja (dán, angol)
- Wonderful Copenhagen - hivatalos idegenforgalmi oldal (angol, dán, német, svéd, norvég, izlandi)
- Copenhagen X - városfejlesztési honlap (dán, angol)
- Koppenhága útikalauz (magyar)
- Koppenhága képekben (magyar)
- koppenhága.lap.hu (magyar)
- Komlós Attila: Koppenhága - Hetedhéthatár (magyar)
- Koppenhága: hidegben is vidáman
- Ökovárossá fejlődik Koppenhága, Greenfo (magyar)
- Történelmi térkép 1837-ből, David Rumsey Collection (angol)
| Előző: Luxembourg |
Következő: Szaloniki |
 | Országok | Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Baku · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Chișinău · Dublin · Helsinki · Jereván · Kijev · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Asztana · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Pristina · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tbiliszi · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikánváros · Vilnius · Zágráb |
|---|---|---|
| Egyéb területek | Chinvali · Douglas · Episzkopi · Gibraltár · Kariész · Longyearbyen · Mariehamn · Saint Helier · Saint Peter Port · Sztepanakert · Szuhumi · Tiraspol · Tórshavn | |
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhága témájú médiaállományokat. -
A Koppenhága címszó megtalálható a magyar Wikiszótárban.
