Ugrás a tartalomhoz

Poór Lili

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poór Lili
1917-ben (A vágy, 1918)
1917-ben (A vágy, 1918)
Született1886. április 15.[1]
Mariancsace
Elhunyt

Kolozsvár
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaJanovics Jenő
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1904)
SírhelyeHázsongárdi temető
Színészi pályafutása
Tevékenységszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Poór Lili témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Poór Lili (Mariancs, 1886. április 15.Kolozsvár, 1962. november 26.) színésznő, a kolozsvári színház örökös tagja, Janovics Jenő felesége.

Férjével közös sírja a Házsongárdi temetőben

Élete

[szerkesztés]

Értelmiségi családja orvosi pályára szánta, de ő inkább a színházat választotta. Szülei azzal a feltétellel engedték meg hogy beiratkozzon a Színművészeti Akadémiára, hogy ha kiderülne, nincs tehetsége, akkor az akadémia igazgatója, Váradi Antal tanácsolja el. Színinövendékként a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban statisztált. Miután 1904-ben befejezte tanulmányait, a Modern Színház Cabaret-ban játszott.

1910-ben Janovics Jenő a kolozsvári színházhoz szerződtette, amelynél egész életében megmaradt. A színház tagjaként sokat turnézott Erdély magyarlakta vidékein; útjai során 1921-ben és 1922-ben letartóztatták azzal a váddal, hogy Magyarországnak kémkedett. Ennek ellenére amikor Beöthy László budapesti szerződést ajánlott neki, nem fogadta el. 1926-ban a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság választotta tagjává. 1928. augusztus 29-én házasságot kötött Janovics Jenővel. Az 1934–1940 közötti időszakban szolidaritást vállalva mellőzött férjével nem lépett fel Kolozsváron, de vidéki városokban továbbra is szerepelt. A második bécsi döntés után tért vissza a kolozsvári színpadra. 1943 novemberében a Kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjává választották. 1944-ben férjével Budapestre utazott, és ott együtt bujkáltak a nyilasok elől. 1945 áprilisában tértek vissza Kolozsvárra.

A második világháború után a Józsa Athenaeum munkásszínjátszó csoportját tanította, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára lett, ahol 1948–49-ben a dékáni tisztséget is betöltötte.

Férje, Janovics Jenő mellett úttörő szerepe volt a magyar filmgyártásban. A színpadon eleinte drámai szendéket, később tragikus hősnőket játszott. A kolozsvári színházban több mint harminc éven át játszotta Gertrudis szerepét. Híres volt szép beszéde, klasszikus szövegmondása.

Nevét viseli az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által magyar színésznők elismerésére adományozott Poór Lili-díj.

Főbb szerepei

[szerkesztés]

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • A dollárkirálynő lánya, 1913
  • Havasi Magdolna, 1915
  • Az alvajáró, 1915
  • A börzekirály, 1915
  • Jó éjt, Muki!, 1915
  • Szibéria, 1916
  • A vén bakancsos és fia, a huszár, 1917
  • Mire megvénülünk, 1917
  • Nehéz szerep, 1917
  • A vágy, 1918[3]
  • Sergius Panin, 1918
  • A legszebb kaland, 1918
  • Lila test, sárga sapka, 1918
  • Tisztítótűz, 1918
  • Baccarat, 1918
  • Akik életet cserélnek, 1918
  • A Gyurkovics leányok, 1918
  • A világrém, 1920
  • A két árva, 1920
  • Madách: Egy ember tragédiája, 1944

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  3. A vágy. filmobserver.hu. [2014. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]