Ugrás a tartalomhoz

A kőszívű ember fiai (regény)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kőszívű ember fiai
Az első kiadás egyik oldala (1869)
Az első kiadás egyik oldala (1869)
SzerzőJókai Mór
Eredeti címAnya örökké
Országmagyar Magyarország
Nyelvmagyar
Téma1848–49-es forradalom és szabadságharc
Műfajregény
Kapcsolódó filmA kőszívű ember fiai (1965)
Kiadás
KiadóA Hon (folytatásokban)
Athenaeum Könyvkiadó
Kiadás dátuma1869
Média típusakönyv
Oldalak száma648
ISBN9631518116
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
SablonWikidataSegítség

A kőszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok közepette íródott, benne alkotója a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.

1868-ban a Fővárosi Lapok arról tudósított, hogy Jókai újabb regényen dolgozik, a címe: Anya örökké.[1] A ma ismert címmel a regényt 1869. január 1-jén kezdte közölni folytatásokban A Hon című napilap. Ugyanabban az évben könyvként is kiadták, hat kötetben.[2][3] A mű Keresd a szíved című színpadi változatát Krecsányi Ignác mutatta be 1896-ban.

A szerző a történelmi regény megírásához felhasználta Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története (1865) című művének egyes részeit, korabeli lapok híreit és saját élményeit is. A fentieken kívül barátja és az országgyűlésben lévő párttársa zászkali és deménfalvi Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos életútjának egyes elemeit is.

Történet

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

A nemesdombi kastélyban haldoklik Baradlay Kazimir nagybirtokos, főispán, konzervatív eszméket valló, családjától ellentmondást nem tűrő zsarnok. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének Marie-nak rendelkezik arról, hogy mi legyen asszonya és a fiai sorsa. A legidősebb, Ödön diplomata maradjon az orosz udvarnál, Richárd Bécsben királyi testőrként a katonai ranglétrán haladjon előre, és a legkisebb, Jenő udvari tisztviselőként (hivatalnokként) maradjon meg azon a pályán, amelyen elindította. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt a politika és a család érdeke.

Baradlayné a férje halála után fogadalmat tesz, hogy az ellenkezőjét fogja tenni annak, amit férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát szerette. Ödön azonnal teljesíti anyja kívánságát, és az életét kockáztatva hazatér Oroszországból, otthon liberális főispán lesz, és Arankával családot alapít.

A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba, egy szép, előkelő, de szerepet játszó, gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között nevelteti Károly nevű törvénytelen fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt az apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozik Liedenwall Edittel, a család szegénysorban tartott rokonával, akit megszeret és eljegyez.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Ödön Magyarországon tevékenykedik. Baradlayné elhatározza, hogy másik két fiát is a haza szolgálatába állítja. Richárd a huszárjaival embert próbáló akadályokon keresztül (Duna, March folyók, Kárpátok) tört haza, Jenőt anyja szökteti meg Bécsből. Richárd Isaszegnél halálos párbajt vív Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígéri a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát. Richárd és Ödön részt vesznek Budavár visszavételében, s mivel Richárd megbántotta Ödönt, forradalmi párbajt vívnak. Ödön győz, így még idejében érkezik Richárd megsegítésére. Jenő otthon marad anyjának és Ödön családjának támogatására.

A szabadságharc leverése után Ödön angol útlevéllel próbál menekülni, de egykori jó barátja, Ramiroff Leonin felismeri, és elfogatja. A volt kormánybiztosnak sikerül megszöknie, és otthon várja további sorsát. Idézést kap a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére (Eugen, Edmund helyett) címeztek ki. Jenő eltitkolja az irat tartalmát a család elől, jelentkezik a katonai törvényszéknél, és bátyja helyett mártírhalált hal.

Richárd is börtönbe kerül, de Haynau, a bresciai hiéna hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmez neki, mert Alfonsine tájékoztatja arról, hogy másnap megfosztják hatalmától. A delnő eredetileg azért keresi fel a teljhatalmú kormányzót, hogy Richárd halálát kieszközölje. Richárd azonban megmenekül, majd hamarosan feleségül veszi Editet, akiről kiderül, hogy Plankenhorst Alfréd vagyonának kizárólagos örököse.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

[szerkesztés]
Haladók Konzervatívok Ingadozók
Baradlayné Mária Baradlay Kazimir Tallérossy Zebulon
Baradlay Ödön Rideghváry Bence Mindenváró Ádám[4]
Baradlay Richárd Palvicz Ottó Boksa Gergő
Baradlay Jenő Haynau tábornok Ramiroff Leonin
Liedenwall Edit Plankenhorst Alfonsine
Lánghy Aranka Plankenhorst Antoinette
Lánghy Bertalan Szalmás Mihály
Pál úr
Goldner Fritz[5]
Mausmann Hugó[6]

Helyszínek

[szerkesztés]

Szerkezet

[szerkesztés]

Csomópontszerű

[szerkesztés]
I. Nemesdomb II. Hadsereg III. Nemesdomb
1. Végrendelet 1. Szerveződése 1. Várakozás az ítéletre
2. Az özvegy esküje 2. Vereség – Kassa 2. A végzetes névcsere
3. Az esküvő 3. Az isaszegi csata 3. Jenő hőstette
4. A megyegyűlés 4. Buda ostroma 4. A mellény
5. Két fivér hazatér 5. A forradalmi párbaj 5. Húsz év múlva

Hagyományos

[szerkesztés]
  • I. Előkészítés: Baradlay Kazimir végrendelete és halála
  • II. Bonyodalom: Baradlayné fogadalma
  • III. A cselekmény kibontakozása:
  • 1. Ödön hazatérése – farkaskaland
  • 2. Richárd hazatérése – a huszárok üldözése
  • 3. Jenő is Magyarországra szökik az édesanyjával
  • 4. A magyar szabadságharc dicső csatái, majd bukása
  • 5. Ödön otthon várja az elfogatási parancsot, Richárd a bécsi börtönben vár az ítéletre
  • IV. Tetőpont: Jenő áldozata
  • V. Befejezés: 20 év múlva – A szabadságharc hősei elbuktak, de a polgári nemzet eszméje mégis diadalra jutott

Feldolgozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Anya örökké Népszabadság archívum, 2007. augusztus 2.
  2. Kézirat, kiadások, fordítások
  3. A kőszívű ember fiai c. regény kézirata bizonyos kihagyásokkal a Petőfi Irodalmi Múzeumban megtalálható.
  4. Mindenváró Ádám
  5. Bécsi forradalmár ifjú. Az aula második zászlóaljánál kapitány.
  6. Bécsi forradalmár ifjú. Főhadnagy a második légiónál.
  7. A diafilm további kiadásai: 1956, 1963, 1974
  8. A kőszívű ember fiai – rádiójáték (1962)

Források

[szerkesztés]

További irodalom

[szerkesztés]
  • Az Ödönben megmintázott személyiség:

További információk

[szerkesztés]