Nagykuncfalva

	Nagykuncfalva (Helcmanovce)
	Nagykuncfalva látképe az 546-os útról
	; Nagykuncfalva zászlaja
	; Nagykuncfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	község
Első írásos említés	1297
Polgármester	Blanka Vargová
Irányítószám	055 63
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	GL
	Népesség
Teljes népesség	1414 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	116 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	405 m
Terület	12,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″48.830556°N 20.872222°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 20° 52′ 20″48.830556°N 20.872222°E
	Nagykuncfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykuncfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykuncfalva (1892-ig Helcmanóc, szlovákul: Helcmanovce, németül: Helcmanowitz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 9 km-re délnyugatra, a Gölnic-patak partján fekszik.

Története

A települést a 13. században a német jog alapján alapították. Első lakói a soltész által betelepített németek voltak. A települést 1297-ben említik először. 1326-ban „Kunchfalva”, 1374-ben „villa Hencmanni” néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században sok szepességi faluhoz hasonlóan ide is ruszin pásztorok érkeztek. 1605-ben a falu leégett. A 18. században rezet és vasat bányásztak a területén.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Helczmanócz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Gőlniczhez nem meszsze, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Helczmanocz, orosz f., Szepes vmegyében, Remete és Gölnicz közt: 112 római, 1503 g. kath. lak. Görög kath. parochia. Vasbányák. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”^[3]

1885. augusztus 12-én nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyosan megsérült. Ezután német lakossága nagyrészt elköltözött a faluból. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1269, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1556 lakosából 1447 szlovák és 90 cigány volt.

2011-ben 1490 lakosából 1370 szlovák és 17 cigány.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 17. században épült.
Lourdes-i kápolnája 1947-ben készült.
Neoklasszicista kastélyát 1925-ben Csáky Imre építtette. 1969-ben újjáépítették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Hivatalos oldal
Községinfó
Nagykuncfalva Szlovákia térképén
A nagykuncfalvi görögkatolikus plébánia története Archiválva 2008. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
E-obce.sk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Gölnicbányai járás m v sz A Gölnicbányai járás települései
Gölnicbánya (Gelnica)
Dénes (Úhorná) · Görögfalu (Závadka) · Gyónfalva (Hrišovce) · Henclófalva (Henclová) · Jekelfalva (Jaklovce) · Kluknó (Kluknava) · Kojsó (Kojšov) · Margitfalva (Margecany) · Merény (Nálepkovo) · Nagykuncfalva (Helcmanovce) · Nagysolymár (Veľký Folkmar) · Óvíz (Stará Voda) · Prakfalva (Prakovce) · Rihnó (Richnava) · Svedlér (Švedlár) · Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom) · Szomolnok (Smolník) · Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) · Zakárfalva (Žakarovce)