Gyónfalva
Gyónfalva (Hrišovce) | |||
Gyónfalva látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Gölnicbányai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1311 | ||
Polgármester | Milan Michlík | ||
Irányítószám | 053 51 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | GL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 285 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 468 m | ||
Terület | 7,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 54′ 35″48.944444°N 20.909722°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 54′ 35″48.944444°N 20.909722°E | |||
Gyónfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyónfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gyónfalva (1899-ig Hrisócz, szlovákul: Hrišovce, németül: Hrischowitz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Korompától 4,5 km-re északkeletre, a Hernád bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1311-ben „Terra Janchonis” alakban említi először oklevél. Kezdetben a richnói váruradalomoz tartozott. Későbbi említései: 1345-ben „Januk”, 1358-ban „Gyankfalua”, 1460-ban „Ryszowecz”. A 16. századig a Zsigray család birtoka, majd a Thurzóké, később a kluknói uradalommal a Csákyaké. 1598-ban 12 ház állt a faluban, ekkor „Ryszocz”, 1773-ban „Hrischowcze” néven írják. A kisebb szepesi falvak közé tartozott. 1789-ben 30 házában 215 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRISOCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Annához fél mértföldnyire, Kluknónak filiája, határja hegyes, és völgyes, ’s néhol soványas.”[2]
1828-ban 40 háza és 292 lakosa volt. A falunak a 19. századig nem volt temploma, 1830-ban építettek először egy kápolnát maguknak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrisocz, tót falu, Szepes vmegyében, Kluknó fil. 292 kath. lak. F. u. gr. Csáky.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
A kápolnát 1948-ban átépítették és templommá bővítették.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 252, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 303 lakosából 288 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1948-ban épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.