Ugrás a tartalomhoz

Gyónfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyónfalva (Hrišovce)
Gyónfalva látképe
Gyónfalva látképe
Gyónfalva címere
Gyónfalva címere
Gyónfalva zászlaja
Gyónfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rangközség
Első írásos említés1311
PolgármesterMilan Michlík
Irányítószám053 51
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámGL
Népesség
Teljes népesség285 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
Terület7,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 54′ 35″48.944444°N 20.909722°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 54′ 35″48.944444°N 20.909722°E
Gyónfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyónfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyónfalva (1899-ig Hrisócz, szlovákul: Hrišovce, németül: Hrischowitz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Korompától 4,5 km-re északkeletre, a Hernád bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1311-ben „Terra Janchonis” alakban említi először oklevél. Kezdetben a richnói váruradalomoz tartozott. Későbbi említései: 1345-ben „Januk”, 1358-ban „Gyankfalua”, 1460-ban „Ryszowecz”. A 16. századig a Zsigray család birtoka, majd a Thurzóké, később a kluknói uradalommal a Csákyaké. 1598-ban 12 ház állt a faluban, ekkor „Ryszocz”, 1773-ban „Hrischowcze” néven írják. A kisebb szepesi falvak közé tartozott. 1789-ben 30 házában 215 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRISOCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Annához fél mértföldnyire, Kluknónak filiája, határja hegyes, és völgyes, ’s néhol soványas.[2]

1828-ban 40 háza és 292 lakosa volt. A falunak a 19. századig nem volt temploma, 1830-ban építettek először egy kápolnát maguknak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrisocz, tót falu, Szepes vmegyében, Kluknó fil. 292 kath. lak. F. u. gr. Csáky.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

A kápolnát 1948-ban átépítették és templommá bővítették.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 252, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 303 lakosából 288 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1948-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]