Nagy Borbála
| Nagy Borbála | |
| Élete | |
| Született | 1904. augusztus 2. Csíkszereda |
| Elhunyt | 1994. február 5. (89 évesen) Kolozsvár |
| Sírhely | Házsongárdi temető |
| Gyermekei | Nagy Katalin |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | regény, színmű |
Nagy Borbála (Csíkszereda, 1904. augusztus 2. – Kolozsvár, 1994. február 5.) erdélyi magyar regény- és színműíró, műfordító, Nagy András György testvére.
Élete
[szerkesztés]Előbb szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett 1922-ben. Ugyanebben az évben a budapesti egyetem bölcsészkarán megkezdte a német-francia-filozófia szakot. Aztán hazatért, és – testvérével, Nagy Andrással, a későbbi orvos-szakíróval együtt - Bukarestben folytatta az egyetemet, ahol aktívan bekapcsolódott a Koós Ferenc Kör munkájába, mint szervező és drámaíró. 1927-ben szerzett tanári diplomát, tanári pályáját Konstancán a leánylíceumban kezdte (1927-29), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia; 1941-től 1959-es nyugdíjazásáig különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő.
A Brassói Lapokban közölt első versei után a Zeng az erdő című történeti drámával jelentkezett, melyet saját költségén adott ki Csíkszeredában, Szvoboda Miklós nyomdájában, 1935-ben. Elnyerte vele az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját Benedek Marcell rendezésében 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, amelyeknek egy része megjelent a Művelődés című folyóiratban az 1960-as években: A Napsugárbrigád (1965/9); Kincs a bozótosban (1966/12); Lázadás a Paradicsomban (1967/12).
Legnagyobb hatásúak nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye 1938-ban Kolozsváron jelent meg először, az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása.
Több évtizedes szünet után egymást követően jelentek meg regényei: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974) a 17. századi Erdély történetébe vezeti az olvasót; a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); továbbá az Őrült Johanna (Kolozsvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozsvár, 1994). A regények cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi, önmagáról vall.
A vén kapitányné című regénye 1996-ban, a szerző halála után jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia Könyvkiadó révén. A családregény főhőse a szerző nagyanyja, az 1840-es évek polgáriasodó Csíkszeredájának legendás alakja volt.
Említésre méltóak műfordításai is a román irodalomból.
Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: regények több változatban, novellák, számos színdarab. A székelyek története című munkája is kéziratban maradt.
Művei
[szerkesztés]- Zeng az erdő. Dráma. Csíkszereda, 1935
- A Xántus-völgyi ütközet. Kisregény. Kolozsvár, 1938
- A szépasszony leánya. Dráma. Kolozsvár, 1947
- A csíki boszorkány. Regény. Bukarest, 1974
- Trójai Kasszandré. Regény. Kolozsvár, 1979
- Őrült Johanna. Regény, Kolozsvár. 1981
- Claudia. Regény. Kolozsvár, 1984
- Theodora császárnő. Regény, Kolozsvár, 1994
- A vén kapitányné. Regény, Csíkszereda, 1996
- Az áruló avar kagán, regény, Világhírnév Kiadó, Kolozsvár, 2014[1]
Fordításai
[szerkesztés]- Mihail Sadoveanu A csodálatos erdő, Bukarest, 1952
- Mihail Sadoveanu: A felbujtó. Bukarest, 1955
- Háborús történetek (Méhes Györggyel), 1955
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Avar titkok nyomában, Népújság, 2014. szept. 29. Online hozzáférés Archiválva 2014. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Jelentés a Szépmíves Céh és a Magyar Színház drámapályázatáról. Erdélyi Helikon 1936/9.
- Gyöngyösi Gábor: A hős hiányzott, aztán eltűnt. Utunk 1974/50.
- Molnos Lajos: Egy tragikus sorsú asszony története. Utunk 1982/32
- Szőcs István: A helyéből kizökkentett idő regénye. Előre 1984. nov. 7.
- Lászlóffy Csaba: Naplemente. Szabadság 1994. febr. 15.
- Nagy Réka: Utószó. A vén kapitányné. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1996
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
További információk
[szerkesztés]- Az avar kagánt ünnepelték a magyar főkonzulátuson, Szabadság Archiválva 2014. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. május 23.
