Kulcsod
| Kulcsod (Kľúčovec) | |||
 | |||
| Kulcsod temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1252 | ||
| Polgármester | Bognár Csaba | ||
| Irányítószám | 930 07 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 362 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 12,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 47′ 40″, k. h. 17° 43′ 00″47.794444°N 17.716667°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 40″, k. h. 17° 43′ 00″47.794444°N 17.716667°E | |||
| Kulcsod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kulcsod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kulcsod (szlovákul Kľúčovec) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Dunaszerdahelytől 28 km-re délkeletre a Duna bal partján, a Csiliz patak torkolatánál fekszik. A Duna és a Csiliz patak között elterülő terület a Csilizköz, a Csallóköz gazdag szigetvilágának tájegysége. A nagy folyó áradásai gyakran nehezítik a község életét, de a folyó közelsége az évszázadok során megélhetést is biztosított az itt lakóknak.
Élővilága
[szerkesztés]Kulcsodon két gólyafészket tartottak nyilván. A templomhoz közel lévőben 2013-ban 3, 2014-ben 4, 2015-ben 3, 2016-ban 1, 2017-ben 2, 2018-2019-ben 3, 2020-ban 2, 2021-ben 3, 2022-ben 4, 2023-ban 1 és 2024-ben 3 fiókát számoltak össze.[2]
Története
[szerkesztés]1252-ben "Kwichud" néven említik először, amikor IV. Béla király a faluban a turóci prépostságnak birtokokat adott. Az Árpád-korban királyi udvarnokok faluja volt, a komáromi váruradalomhoz tartozott. Lakói hajózásból, halászatból, földművelésből éltek. A 13. század végén a Cseszneky család rendelkezett itt birtokokkal. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond oklevélben erősítette meg a kulcsodi nemeseket régi kiváltságaikban. 1535-ben I. Ferdinánd a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adományozta, akik 1848-ig megőrizték a falu feletti birtokjogukat. Lakói a 16. században a református hitre tértek és ezt végig megtartották. 1784-ben 231 lakost számláltak a községben, 1850-re ez a szám 320-ra emelkedett.
Vályi András 1792-ben így ír a községről: "Kulcsod Magyar falu Győr Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Sz. Mártonyi Benedictinus Atyáknak birtokok vala, lakosai reformátusok, fekszik 464 holdon, Győrhöz 1 1/2, Szerdahelyhez 2 1/2 mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, búzát leg inkább terem, legelője jó, réttye középszerű, erdője nints, nádgya elég, híres a’ kenderéről."[3]
A község a 19. század második felében gyors fejlődésnek indult, de 1876-ban és 1880-ban nagy árvizek pusztították. Ezután elkezdődtek a Duna szabályozási munkálatai. 1892-ben felépült a község új iskolája. A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Ezután Csehszlovákia része lett, elvágva a legnagyobb közeli várostól, Győrtől. 1938-ban a község visszakerült Magyarországhoz, fejlődésére serkentőleg hatott a medvei Dunahíd 1942-es megnyitása. Az 1945-ös megszállást követően sok magyar lakost deportáltak a faluból. 1951-ben megalakult a termelőszövetkezet. 1957-ben bevezették a villanyt. 1958-ban új iskola épült, amelyben 1976-ban megszűnt az oktatás. 1965. július 17-én a töltés átszakadása után a falut hatalmas árvíz pusztította el, amely után tulajdonképpen újjá kellett építeni. A kultúrház 1980-ban épült.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 411, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 368 lakosából 344 magyar és 16 szlovák volt.
2021-ben 362 lakosából 305 (+11) magyar, 43 (+3) szlovák, 6 (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1893-ban Kúr Géza református pap, egyháztörténész.
- Itt született 1928-ban Gáspár Tibor történész, komáromi tanár.
- Itt szolgált Galambos László (1860-1942) református lelkész.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]
1847-ben klasszicista stílusban épített református temploma, amelyet 1885-ben átépítettek.
Megújuló energia
[szerkesztés]2010. március 17-én avatták fel az első szlovákiai naperőmű-parkot.
A Solarland beruházó társaság a Samsungtól rendelte a napelem-paneleket. A falu határában ezentúl 2020 darab PV-napelem alakítja villamos energiává a Nap energiáját, a telep 445 kW-nyi beépített névleges összteljesítményű, évente pedig több mint 480 MWh villamos energiát termelhet. Ez körülbelül 150 háztartás átlagos (3,5 MWh/év) fogyasztása. (Bár ez csak a falu teljes áramigénye, mégis bombaüzlet, mivel a szlovák állam rendeletére, az áramszolgáltató a megújuló energiát ötszörös áron köteles átvenni a hagyományoshoz képest, mintegy 43 €cent/kWh-ért. Ilyenformán 10 év alatt megtérül a befektetés, a következő 10-15 évben már tiszta profitot termel.)
Másfél évvel ezelőtt kezdtek el gondolkodni a közel 1 millió eurós beruházáson. A jövőben itt kitermelhető energia azt is jelenti, hogy ha ugyanezt a mennyiséget hagyományos módszerrel próbálnák kinyerni, az mintegy 300 tonna szén-dioxid kibocsátással járna, tehát ettől is megkímélnek a hasonló projektek.
A község adta el a befektetőnek a korábban szövetkezeti tulajdonban volt, mintegy 2 hektárnyi (a teljes terület mintegy hatszázad része) földterületet, valamint segítette a tereprendezésben. Ezentúl a község számára adóznak az építmény után, ami becslések szerint éves szinten mintegy 5-6 száz eurót jelenthet. (Paraméter.sk nyomán)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ ma7.sk
- ↑ csemadok.sk
Források
[szerkesztés]- Halgas András 2015: Leventék sorsa Kulcsodon - Visszaemlékezések. Eruditio - Educatio 10/4, 57-66.
- Halgas András 2013: Az 1965-ös árvíz Kulcsodon. Komárom, szakdolgozat
- Gáspár Tibor 2001: Kulcsod évszázadai.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Dunaszerdahelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) | ||
Albár (Dolný Bar) · Alistál (Dolný Štál) · Bacsfa (Báč) · Baka (Baka) · Balony (Baloň) · Béke (Mierovo) · Bögellő (Boheľov) · Bős (Gabčíkovo) · Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove) · Csallóközkürt (Ohrady) · Csallóköznádasd (Trstená na Ostrove) · Csallóköztárnok (Trnávka) · Csenke (Čenkovce) · Csiliznyárad (Ňárad) · Csilizpatas (Pataš) · Csilizradvány (Čiližská Radvaň) · Dercsika (Jurová) · Diósförgepatony (Orechová Potôň) · Doborgaz (Dobrohošť) · Dunakisfalud (Vieska) · Dunatőkés (Dunajský Klátov) · Egyházkarcsa (Kostolné Kračany) · Ekecs (Okoč) · Felbár (Horný Bar) · Felsőpatony (Horná Potôň) · Felsővámos (Horné Mýto) · Gelle (Holice) · Hegyéte (Kútniky) · Illésháza (Nový Život) · Jányok (Janíky) · Keszölcés (Kyselica) · Királyfiakarcsa (Kráľovičove Kračany) · Kisudvarnok (Malé Dvorníky) · Kulcsod (Kľúčovec) · Lég (Lehnice) · Lúcs (Lúč na Ostrove) · Macháza (Macov) · Medve (Medveďov) · Nagyabony (Veľké Blahovo) · Nagybodak (Bodíky) · Nagymad (Mad) · Nagymagyar (Zlaté Klasy) · Nagymegyer (Veľký Meder) · Nagypaka (Veľká Paka) · Nagyszarva (Rohovce) · Nagyudvarnok (Veľké Dvorníky) · Nemesgomba (Hubice) · Nemeshódos (Vydrany) · Nyárasd (Topoľníky) · Nyékvárkony (Vrakúň) · Olgya (Oľdza) · Padány (Padáň) · Patonyrét (Potônske Lúky) · Pódatejed (Povoda) · Pozsonycsákány (Čakany) · Pozsonyeperjes (Jahodná) · Sárosfa (Blatná na Ostrove) · Sárrét (Blahová) · Somorja (Šamorín) · Szap (Sap) · Szentmihályfa (Michal na Ostrove) · Úszor (Kvetoslavov) · Vajka (Vojka nad Dunajom) · Vásárút (Trhová Hradská) · Vittény (Bellova Ves) · Vörösmajor (Hviezdoslavov) |  | |