Ugrás a tartalomhoz

Csallóközkürt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csallóközkürt (Ohrady)
Csallóközkürt zászlaja
Csallóközkürt zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
PolgármesterRábay Anikó
Irányítószám930 12
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1359 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Terület14,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′47.983333°N 17.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′47.983333°N 17.700000°E
Csallóközkürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóközkürt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csallóközkürt (szlovákul Ohrady, korábban Kerť na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 6 km-re keletre fekszik.

Élővilága

[szerkesztés]

A templom közelében található egy gólyafészek, amelyben 2013-ban 3 fiókát, 2023-ban pedig 2 fiókát számoltak össze.[2]

Története

[szerkesztés]

A falut 1138-ban említik először. Neve a magyar kürt törzsnévből származik (török: kögur = mellecske). Határában feküdt az egykori Nyék határőrfalu. 1252-ben a települést IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta. 1324-ben Miklós pozsonyi ispán jelentésében említik Szerdahely és Kürt piacait.[3] Szent István első vértanúnak szentelt templomát 1390-ben említik először. 1399-ben küldöttség járt a faluban, hogy elvégezzék Kymch, Kürt (Kyarth), Nyárasd és Alistál (Sthal), illetve Zaruaswrum (Prepostzele) és Synky (Synkechekutha) tavak határjárását.[4] A 15. században a Bazini és Szent-Györgyi grófok birtoka. Később az Apponyi és Pállfy család birtoka lett, akik Tájlakon kis kastélyt is építettek.

A reformáció terjedését követő vallási villongások következtében a kürti egyház a 16. század elején megszűnt létezni. A falunak több mint 350 éven át még papja sem volt, 1634-ben a templom is elpusztult. A ma is álló templom csak a 20. században épült fel. 1649-ben a községnek már volt óvodája, az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. A falu lakói nagyrészt szegény emberek, zsellérek voltak, akiket az 1866-67 évek természeti csapásai is sújtottak és eladósodtak. 1872-ben a kürti egyház ismét önálló plébánia lett.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 903, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 1168 lakosából 1092 magyar és 70 szlovák volt.

2021-ben 1359 lakosából 1233 (+28) magyar, 110 (+21) szlovák, 10 (+1) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1955-ben Bugár Imre olimpiai ezüstérmes csehszlovák diszkoszvető.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát 1933-ban építették, ekkor bontották le a korábbi gótikus templom maradványait is. 1996-ban renoválták. Egyik harangja 1482-ből származik. Márvány főoltára Mária Terézia szétvert és lebontott pozsonyi emlékműve talapzatának anyagából készült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Blazovich László 1993: Anjou–kori Oklevéltár VIII 1324. Budapest–Szeged, 13 No. 8.
  4. Vladimír Rábik 2008: Diplomatarium Sancto-Adalbertinum - Stredoveké listiny v Literárnom archíve Spolku sv. Vojtecha (1181) 1214-1543. Martin, 147-150 No. 51-52.
  5. ma7.sk

Irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]