Korinthoszi-csatorna
Korinthoszi-csatorna | |
Tengerjáró hajó halad a csatornán az Égei-tenger felé | |
Ország | Görögország |
Település | Corinthia |
Hely | Görögország |
Megnyitás | 1893 |
Típus | Csatorna |
Hosszúsága | 6,343 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 56′ 05″, k. h. 22° 59′ 02″37.934722°N 22.983889°EKoordináták: é. sz. 37° 56′ 05″, k. h. 22° 59′ 02″37.934722°N 22.983889°E | |
Korinthoszi-csatorna weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Korinthoszi-csatorna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges víziút Görögországban, az Égei-tenger és a Jón-tenger között, amelyet a Korinthoszi-földszoros átvágásával hoztak létre 1881–1893 között.
Története
[szerkesztés]A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hellén hajózást, 400 kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. Az út lerövidítésére hozta létre Korinthosz városállam a diolkosznak nevezett szállítóutat, amelyen az árukat és kisebb hajókat is át tudtak vontatni egy 6-7 km hosszú kövezett úton Periandrosz idejében az i. e. 7. század végén, aki csatorna építését is tervezte. A terv azonban a kor technikai színvonalán megvalósíthatatlan volt. Néró 67-ben 6000 rabszolgát rendelt a csatorna építésére, de a következő évben bekövetkezett halála után a munkálatok leálltak és a terv feledésbe merült.
A mai csatornát 1881 és 1893 között építtette a görög állam Türr István és a Panama-csatorna építéséből is részt vállaló Gerster Béla tervei alapján. Az építkezést elkezdő francia társaság a csatorna két végének kimélyítése után csődbe jutott. Antonisz Matszas vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott. A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak. Ezeken kívül két közúti és két vasúti híd is megépült.
Jelentősége a hajózásban
[szerkesztés]A Korinthoszi-csatorna már megépítésekor is csak a kor átlagos méretű hajóinak átbocsátására volt alkalmas. Bár kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé, hogy a mai modern hajók áthaladhassanak rajta, jelentős forgalmat bonyolít. Évente 11 000, főként az idegenforgalomban működő hajó halad át rajta, de a nagy vízmélységet nem igénylő partmenti teherhajó-forgalom jelentős része is itt halad át.
Technikai adatok
[szerkesztés]A sziklák legmagasabb pontja a csatornák két oldalán 63 méter.
Hossz: | 6 343 méter |
---|---|
A víztükör szélessége | 24,6 méter |
A hajóút szélessége | 21,3 méter |
Mélység | 8 méter |
Képek
[szerkesztés]-
A Korinthoszi-csatorna fölött átmenő közúti hidak
-
A csatorna bejárata
-
A csatorna felülről
-
A csatorna fala
-
Autópálya- és vasúti híd a csatorna fölött
-
Merülőhíd Korinthosznál
-
Merülőhíd
-
A magyar építők emlékműve a csatornánál