Kočićevo (Gradiška)
| Kočićevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 473 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 38,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,38 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 54″, k. h. 17° 23′ 20″45.065000°N 17.388900°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 54″, k. h. 17° 23′ 20″45.065000°N 17.388900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kočićevo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kočićevo (szerbül: Кочићево, 1951 előtt Junuzovci), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 42 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re délkeletre, 91-96 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának középső részén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 596 | 453 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 2 | 5 |
| Jugoszláv | 29 | 0 |
| Egyéb | 3 | 15 |
| Összesen | 631 | 473 |
Története
[szerkesztés]A Tučić nevű lelőhelyen feltárt régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kora középkorban emberi település volt, melynek népessége a vitatott identitású Bijelo Brdo-kultúrához tartozott.[4]
A település, melynek eredeti neve Junuzovci volt, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó Junuzovci településnek 59 háztartása és 353 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 103 háztartást, 576 ortodox, 9 muszlim, 7 római katolikus és 8 görög katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Junuzovci községnek összesen 120 háztartása és 700 lakosa volt.[7] Ebből 695 ortodox, 4 római katolikus és 1 görög katolikus lakos volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett..
A második világháborúban a településnek 54 halálos áldozata volt, mind szerbek.[9] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Sport
[szerkesztés]- FK Zadrugar Kočićevo labdarúgóklub
Nevezetességei
[szerkesztés]- Tučić – középkori temető maradványai. A lelőhelyet véletlenül fedezték fel, miközben a temető nagy részét sajnálatos módon elpusztították. A lelőhelyen 1903-ban és 1904-ben végeztek régészeti feltárásokat. A 0,60 – 0,70 méteres mélységben előkerült, megbolygatott, nyugat-keleti tájolású sírokból a városi múzeum munkatársai a 10. – 11. századi Bijelo Brdo-kultúrához tartozó bronz ékszereket emeltek ki. Később egy a karoling korból (9. – 10. század) származó vas lándzsahegy is előkerült innen.[4] A leletek a Gradiškai Múzeumba kerültek.
- A pravoszláv temető mellett áll a falu pravoszláv temploma. A temetőben egy kápolna is található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
- ↑ Gradiška 269. o.
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Gradiška: Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0
További információk
[szerkesztés]
