Ugrás a tartalomhoz

Heinrich Wilhelm Olbers

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heinrich Wilhelm Olbers
Életrajzi adatok
Született1758. október 11.
Hemelingen
Elhunyt1840. március 2. (81 évesen)
Bréma
SírhelyBréma
Ismeretes mintA Pallas és a 4 Vesta felfedezője
Nemzetiségnémet
SzüleiJohann Georg Olbers
Gyermekek
  • Dorothea Focke
  • Georg Heinrich Olbers
Iskolái
Pályafutása
Jelentős munkáiaz üstökösök pályaszámítása
Szakmai kitüntetések
  • a Royal Society tagja (1804. december 4.)
  • Vörös Sas-rend
  • Lalande-díj (1803)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Wilhelm Olbers témájú médiaállományokat.

Heinrich Wilhelm Matthias Olbers (Arbergen, 1758. október 11.Bréma, 1840. március 2.) német orvos és csillagász.

Élete

[szerkesztés]

Olbers Arbergenben született, ami most Bréma városrésze, végzettségét tekintve orvos volt. Tanulmányai befejezése után, 1780-tól élete végéig orvosként praktizált Brémában. Éjszakánként az idejét csillagászati megfigyeléseknek szentelte, amivel otthonának felső emeletét obszervatóriummá változtatta.

Munkássága

[szerkesztés]

1802. március 28-án felfedezte a második kisbolygót, és elnevezte Pallasnak. Öt évvel később, 1807. március 29-én szintén ő fedezte fel a negyedik kisbolygót, a 4 Vestát. 1797-ben jelent meg elméleti tanulmánya az üstökösök pályaszámításáról és a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[1] Élete során hat üstököst fedezett fel. 1826-ban megfogalmazta a róla elnevezett fizikai paradoxont. Az Olbers-paradoxon szerint ha a világegyetem végtelen lenne, akkor a csillagok fényének összeadódása miatt az égboltnak éjszaka is teljesen világosnak kellene lennie. Ez a valóságban nincs így. Az Olbers-paradoxon ma is a kozmológia egyik fontos alappillére.

Írásait

[szerkesztés]
  • Dissertatio Inavgvralis Physiologica De Ocvli Mvtationibvs Internis. Dissertation. Dieterich, Göttingen 1780 (Digitalisat)
  • Abhandlung über die leichteste und bequemste Methode die Bahn eines Cometen aus einigen Beobachtungen zu berechnen., Industrie-Comptoir, Weimar 1797, doi:10.3931/e-rara-1518
    • J. F. Encke (Hrsg.): Abhandlung über die leichteste und bequemste Methode die Bahn eines Cometen zu berechnen. Mit Berichtigung- und Erweiterung der Tafeln und Fortsetzung des Cometen-Verzeichnisses bis zum Jahre 1847, Landes-Industrie-Comptoir, Weimar 1847 Digitalisat
  • Ueber die Gefahren, die unsere Erde von den Cometen leiden könnte. Gotha 1810 (Digitalisat).

Összegyűjtött művei:

  • C. Schilling (Hrsg.): Wilhelm Olbers. Sein Leben und seine Werke. (Im Auftrage der Nachkommen herausgegeben). Julius Springer, Berlin.
    • Erster Band. Gesammelte Werke, 1894. Digitalisat
    • Ergänzungsband. Neue Reduktionen, 1899. Digitalisat
    • Zweiter Band. Briefwechsel zwischen Olbers und Gauss. Erste Abtheilung, 1900. Digitalisat
    • Zweiter Band. Briefwechsel zwischen Olbers und Gauss. Zweite Abtheilung, 1909. Digitalisat

Bibliográfia:

  • Walter Stein (Hrsg.): Von Bremer Astronomen und Sternfreunden: zur Einweihung der Sternwarte der Olbers-Gesellschaft am 200. Geburtstag von W. Olbers, am 11. Oktober 1958. Geist, Bremen 1958, S. 57 f.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Akadémiai Kislexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1990.  
  • Élet és Tudomány, LXVI. évf. 41. sz. 2011. 1302. o.