Ugrás a tartalomhoz

Harriet Beecher Stowe

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harriet Beecher Stowe
Harriet Beecher Stowe portréja (1853)
Harriet Beecher Stowe portréja (1853)
Élete
Született1811. június 14.
Litchfield, Connecticut, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1896. július 1. (85 évesen)
Hartford, Connecticut
SírhelyPhillips Academy Cemetery
Nemzetiségamerikai
SzüleiLyman Beecher és
HázastársaCalvin Ellis Stowe (1836. január 6. – 1886. augusztus 22.)
GyermekeiCharles Edward Stowe
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Fontosabb műveiTamás bátya kunyhója
Kitüntetései
  • National Women's Hall of Fame (1986)
  • Connecticut Women's Hall of Fame (1994)
  • Ohio Women's Hall of Fame (1999)
  • Distinguished Americans series (2007)
Harriet Beecher Stowe aláírása
Harriet Beecher Stowe aláírása
Harriet Beecher Stowe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harriet Beecher Stowe témájú médiaállományokat.
Harriet Beecher Stowe

Harriet Elizabeth Beecher Stowe (Litchfield, Connecticut, 1811. június 14.[1]Hartford, Connecticut, 1896. július 1.) amerikai író, abolicionista, a Tamás bátya kunyhója című regény szerzője.

Élete

[szerkesztés]

A kongregacionalista prédikátor Lyman Beecher legfiatalabb lánya, az író és pedagógus Catherine Esther Beecher és a liberális teológus és híres abolicionista Henry Ward Beecher testvére. 1832-ben a család Cincinnatiba költözött, ami akkoriban az abolicionizmus melegágya volt. Itt ismerkedett meg Harriet a rabszolgaság problematikájával és a Földalatti Vasút tevékenységével. 1836-ban hozzáment Calvin Stowe-hoz, egy özvegy lelkészhez, akivel később a maine-i Brunswickba költözött, ahol a férje a Bowdoin College tanára lett. Hét gyermekük született, de néhányuk nem érte meg a felnőttkort.

A Tamás bátya kunyhója válaszként született az 1850-ben elfogadott „Szökött rabszolga törvény”-re. 1851–52-be folytatásokban jelent meg a National Era című lapban, majd 1852-ben könyvben. Néhány hét alatt 10 000 példány fogyott el belőle, két éven belül pedig 20 nyelvre fordították le. A 19. században a legnagyobb példányszámban eladott könyv volt a Biblia után, és nem kis része volt az amerikai polgárháború kirobbanásában. Abraham Lincoln 1862-es találkozásuk alkalmával így köszöntötte: „Szóval ez a kis hölgy írta azt a könyvet, amiből ez a nagy háború lett!”

A polgárháború után több iskolát és menhelyet alapított a felszabadított rabszolgáknak. 1896. július 1-jén halt meg.

Apjának egykori cincinnati háza ma Harriet Beecher Stowe House néven múzeumként működik, a kiállítás elsősorban az írónővel, a Földalatti Vasúttal és a Lane Seminary történetével foglalkozik.

Művei

[szerkesztés]
  • A Key to Uncle Tom's Cabin (1853)
  • Dred, A Tale of the Great Dismal Swamp (1856)
  • The Minister's Wooing (1859)
  • The Pearl of Orr's Island (1862)
  • House and Home Papers (1865) (Christopher Crowfield néven)
  • Little Foxes (1866) (Christopher Crowfield néven)
  • The Chimney Corner (1868) (Christopher Crowfield néven)
  • Old Town Folks (1869)
  • The Ghost in the Cap'n Brown (1870)
  • Lady Byron Vindicated (1870)
  • My Wife and I (1871)
  • Pink and White Tyranny (1871)
  • We and Our Neighbors (1875)
  • Poganuc People (1878)

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]

1919-ig

[szerkesztés]
  • Tamás bátya kunyhója, vagy Néger élet a rabszolgatartó amerikai államokban. Regény, 1-4.; ford. Irinyi József; Müller Ny., Pest, 1853
  • Kulcs Tamás bátya kunyhójához. Közlése a valóságos történeteknek és okleveleknek, mellyekre a mű építve volt; ford. Irínyi József; Müller Ny., Pest, 1853
  • Tamás bátya; átdolg. M. Rókus; Bucsánszky, Pest, 1856
  • Tatár Péter [Medve Imre]: Tamás bátya vagy Egy szerecsen rabszolga története; Bucsánszky Ny., Pest, 1857
  • Tamás bátya kunyhója. Kép az amerikai rabszolga-életből; Méhner, Bp., 1890 (Mulattató és hasznos olvasmányok a magyar nép számára)
  • Tamás bátya kunyhója. Elbeszélés az ifjúság számára; ford. Fésüs György; Stampfel, Pozsony–Bp., 1894
  • Tamás bátya kunyhója; átdolg. Christián M., ford. Győry Loránd; Lauffer, Bp., 1896
  • Tamás bátya vagy: Egy szerecsen rabszolga története. Harriet Beecher Stowe után; Rózsa K. és neje, Bp., 1899
  • Tamás bátya kunyhója, 1-2.; átdolg. Darvai Móric; Lampel, Bp., 1903 (Legjobb ifjúsági könyvek)

1920–1944

[szerkesztés]
  • Anna Stean: Evangelina. Elbeszélés az északamerikai rabszolgaság idejéből; Hariet Beecher-Stewe Tamás bátya kunyhója nyomán, ford. B. I., ifj. K. L.; Magyarországi Baptisták Könyvüzlete, Bp., 1922
  • Tamás bácsi kunyhója, vagy néger-élet az amerikai rabszolgatartó államokban, 1-2.; ford. Kosáryné Réz Lola; Athenaeum, Bp., 1925 (Híres könyvek)
  • Tamás bátya kunyhója; átdolg. Tildy Jolán; Sylvester, Tahitótfalu, 1928 (Sylvester könyvtár)
  • Tamás bátya kunyhója. Az ifjúság számára; Tolnai, Bp., 1928
  • Tamás bátya kunyhója; átdolg. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1931

1945 után

[szerkesztés]
  • Tamás bácsi kunyhója; átdolg. Mándy Iván; Athenaeum, Bp., 1945
  • Tamás bátya kunyhója; ford. Grigássy Éva; Ifjúsági, Bp., 1951
  • Tamás bátya kunyhója. Regény; ford. Réz Ádám; Ifjúsági, Bp., 1954
  • Tamás bátya kunyhója; ford. Gerencsér Ferenc; Puedlo, Nagykovácsi, 2004

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  1. Mrs. Harriet Beecher Stowe. familysearch. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.) a bejegyzés 1812-es születési évet tartalmaz