Georgij Apollonovics Gapon
| Georgij Apollonovics Gapon | |
 | |
| Gapon pópa | |
| Született | Georgij Apollonovics Gapon 1870. február 27. Beliki, Poltavai kormányzóság, Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1906. április 11. (36 évesen) Szentpétervár |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Halál oka | akasztás |
 | |
| Georgij Apollonovics Gapon aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Georgij Apollonovics Gapon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Georgij Apollonovics Gapon (ismert még mint Gapon pópa, Beliki, Poltavai kormányzóság, Orosz Birodalom, 1870. február 27. – Szentpétervár, 1906. április 11.) orosz ortodox pap, forradalmár[forrás?], az 1905-ös orosz forradalom egyik vezetője.
Életútja a „véres vasárnapig”
[szerkesztés]Nyikolaj Romanov, korábbi cár és jelenlegi tömeggyilkos, légy átkozott! Ártatlan munkások, feleségeik és gyermekeik vére az a zúgó folyam, amely immár örökre elválaszt téged az orosz néptől. Szálljon a fejedre ez a vér te hóhér!
1898-1903-ban a szentpétervári hittudományi akadémián tanult. 1903-ban létrehozta a Szentpétervári Orosz Gyári Munkások Gyülekezetét. Kezdeményezte, hogy 1905. január 9-én a pétervári munkások petícióval a cári palota elé vonuljanak. A rendőrség és a katonaság a tömegbe lőtt, ez az úgynevezett „véres vasárnap”.[2] Az esemény után eltűnt, de búvóhelyéről kiáltványt bocsátott ki, amelyben II. Miklós cárt tette felelőssé. Szerepe máig kétséges. Egyesek tudatos provokátornak vélik, akit felhasználtak azok, akik ürügyet kerestek arra, hogy lesújthassanak a népre. Mások szerint beépített ügynök volt, akinek a mészárlás után felébredt a lelkiismerete.[3]
Halála
[szerkesztés]1906 áprilisában felakasztva találták. Halála körülményei nem tisztázottak. Egyik, de nem valószínű lehetőség, hogy öngyilkos lett a „véres vasárnap” okozta lelkiismeret-furdalás és megrázkódtatás miatt. Egy másik nézet szerint olyan anarchisták ölték meg, akik a véres vasárnap főszervezőjét látták benne. Egy harmadik nézőpont szerint az Ohrana gyilkolta meg, amiért korábbi emberük ellenük fordult, és tevékenysége kezdett kompromittálóvá válni a titkosrendőrség számára.[3] Maurice Paléologue emlékirataiban céloz rá, hogy egyesek szerint, meggyilkolását Ivan Manaszevics-Manujlov (akit később Borisz Stürmer titkárságának vezetőjévé tett) szervezte meg.[4]
A populáris kultúrában
[szerkesztés]A Cárok végnapjai (Nicholas and Alexandra) című, 1971-ben bemutatott történelmi filmdrámában Gapon pópát Julian Glover angol színész alakította.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Harmat (1982), 83;
- ↑ Az oroszországi „véres vasárnap”
- ↑ a b Harmat (1982), 82–84;
- ↑ Paléologue (1982), 246–247;
- ↑ A Cárok végnapjai című film stáblistája. (Hozzáférés: 2014. szeptember 13.)
Források
[szerkesztés]
- Harmat Endre. Gyilkosság a palotában / A Raszputyin-rejtély. Gondolat Könyvkiadó (1969)
- Maurice Paléologue.szerk.: Antal László: A cárok Oroszországa az első világháború alatt. Európa Könyvkiadó. 963-07-2420-0 (1982)
