Ugrás a tartalomhoz

Borisz Vlagyimirovics Stürmer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borisz Vlagyimirovics Stürmer
Az Orosz Birodalom 6. miniszterelnöke
Hivatali idő
1916. február 2.[1] – 1916. november 23.[2]
ElődIvan Goremikin
UtódAlekszandr Fjodorovics Trepov[2]
Az Orosz Birodalom 15. külügyminisztere
ElődSzergej Dmitrijevics Szazonov[3]
UtódNyikolaj Nyikolajevics Pokrovszkij[4]
Született1848. július 28.[5]
Tver tartomány[6]
Elhunyt1917. szeptember 2.[5]
(69 évesen)
Petrográd
PártRussian Assembly
Foglalkozás
Iskolái
  • Szentpétervári Állami Egyetem Jogi Kara
  • Imperial St. Petersburg University
Halál okaveseelégtelenség
Valláskeleti ortodox kereszténység
Díjak
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Fehér Sas-rend
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of Saint Alexander Nevsky
  • Szent Vlagyimir-rend
  • Szent Anna-rend
  • Order of Saint Stanislaus
  • Francia Becsületrend
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Vlagyimirovics Stürmer témájú médiaállományokat.

Borisz Vlagyimirovics Stürmer (oroszul: Бори́с Влади́мирович Штю́рмер; Tver tartomány, 1848. július 28. – Petrográd, 1917. szeptember 2.) orosz köztisztviselő, az Orosz Birodalom miniszterelnöke (egyben kül- és belügyminisztere is) az első világháború során.

Élete

[szerkesztés]

Borisz Vlagyimirovics Stürmer 1848. július 28-án született Tver tartományban, az Orosz Birodalom területén. Miniszterelnöki kinevezése előtt ceremóniamesterként szolgált a cári udvarban és a belügyminisztérium egyik osztályvezetője, valamint Jaroszlavl ideiglenes kormányzója volt. 1916. február 2-án,[1] mialatt II. Miklós orosz cár a fronton tartózkodott a csapatainál, az ország irányítását feleségére Alexandrára és tanácsadójára Raszputyinra bízta, akik kinevezték a kevéssé ismert Stürmert miniszterelnökké. Stürmer nem alakított ki saját politikát és nehézségei voltak a megbeszélések tárgyának megértését illetően is, ennélfogva nagyban függött Alexandrától és Raszputyintól, akik helyette meghozták a szükséges döntéseket.[5]

1916 márciusában megkapta a belügyminiszteri tárcát is, de vezetése alatt az országban drámai méreteket öltött az infláció és a szállítási rendszer is összeomlott, ami súlyos élelmiszerellátási problémákat okozott. Stürmer nem volt képes a szükséges ellenlépéseket megtenni és végül lemondásra kényszerült, de július 20-án kinevezték külügyminiszterré. Ebben a pozícióban is alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot. Emellett németek iránti szimpátiával gyanúsították. Akármi is az igazság ezzel kapcsolatban az tény, hogy alkalmatlansága jelentős segítséget jelentett a Német Birodalomnak az első világháború alatt. 1916 novemberében a Dumában támadást indítottak ellene és elvesztette Alexandra és Raszputyin támogatását is. 1916. november 23-án lemondásra kényszerült.[2] Az átmeneti kormány letartóztatta. 1917. szeptember 2-án a petrográdi börtönben hunyt el.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Paléologue (1982), 244;
  2. ↑ a b c Paléologue (1982), 355;
  3. ↑ Paléologue (1982), 309;
  4. ↑ Paléologue (1982), 360;
  5. ↑ a b c d Encyclopedia Britannica:Boris Vladimirovich Sturmer (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  6. ↑ Spencer Tucker, Laura Matysek Wood és Justin D. Murphy. The European Powers in the First World War:An Encyclopedia. Taylor & Francis, 663. o. (1996). ISBN 081 5303 998 

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borisz_Vlagyimirovics_Stürmer&oldid=25561556”