Ugrás a tartalomhoz

Galgamácsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Galgamácsa községről szól. Hasonló címmel lásd még: Mácsa (egyértelműsítő lap).
Galgamácsa
Falumúzeum (Galgamácsa, Petőfi utca 7.)
Falumúzeum (Galgamácsa, Petőfi utca 7.)
Galgamácsa címere
Galgamácsa címere		 Galgamácsa zászlaja
Galgamácsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásAszódi
Jogállásközség
PolgármesterRózsahegyi Richárd (független)[1]
Irányítószám2183
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség1833 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 19° 22′ 60″47.700000°N 19.383333°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 19° 22′ 60″47.700000°N 19.383333°E
Galgamácsa (Pest vármegye)
Galgamácsa
Galgamácsa
Pozíció Pest vármegye térképén
Galgamácsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgamácsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Galgamácsa község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Megközelítése

[szerkesztés]

A Galga-patak völgyében található települést Budapest felől Fót és Veresegyház érintésével a 2102-es, Vác térsége felől a 2105-ös, Aszód és Balassagyarmat irányából pedig a két várost összekötő 2108-as úton érhető el. Központján a 2102-es és 2105-ös utakat összekapcsoló 21 122-es számú mellékút húzódik végig.

Vonattal a MÁV 77-es számú Aszód–Vácrátót és a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalán közelíthető meg, melynek egy megállási pontja van itt, Galgamácsa vasútállomás. Elágazó állomás; a legközelebbi megállóhelyek: Aszód irányában Iklad-Domony felső, a váci vonalon Váckisújfalu, az ipolytarnócin pedig Galgagyörk. Az állomás bekötőútja körülbelül 2018-ig országos közútként a 21 317-es útszámot viselte, azóta számozatlan önkormányzati útnak minősül.

Története

[szerkesztés]

Galgamácsa nevét az ismert források először a középkorból említik, bár a környezete nagyon régóta lakott. Mácsa egyike volt az Ákos nemzetség hatalmas birtokát kitevő településeknek, már 1284-ben. A község a nevét feltehetőleg a Sydo nemzetségből származó Mácsa (1237-1267) után kapta.

1421-ben Alsómacha és Felsewmacha még két külön településként szerepelt. A község a török hódoltság alatt sem pusztult ki.

A 14. században épült épületei a katolikus templom kivételével földig pusztultak. A 18. század közepén gróf Grassalkovich Antal szerezte meg a település tulajdonjogát, ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott.

A falu 1827. március 23-án leégett, csupán 7 ház maradt épségben. Ennek emlékét őrzi az ún. Hétház-sor.

A község a Galgamácsa nevet 1900. november 26-án vette fel, a Statisztikai Hivatal ajánlása alapján.

Közélete

[szerkesztés]

Tanácselnökei a 20. század második felében

[szerkesztés]
  • 1950-es évek első fele: Tóth Lajos
  • 1956-tól: Budai Károly
  • 1967–1974: Sinkó József
  • 1974–1980: Turcsán János
  • 1980–1990: Tóth András

Polgármesterei a rendszerváltás óta

[szerkesztés]
  • 1990–1993: Tóth András (független)[3]
  • 1993–1994: Dudás Zoltán
  • 1994–1998: Dudás Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Dudás Zoltán (független)[5]
  • 2002–2003: Dr. Pesti Klára (független)[6]
  • 2003–2006: Dr. Pesti Klára (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Pesti Klára Edit (független)[8]
  • 2010–2014: Vircsák Mihály (független)[9]
  • 2014–2019: Ecker Tamás (független)[10]
  • 2019–2024: Ecker Tamás (független)[11]
  • 2024– : Rózsahegyi Richárd (független)[1]

2003. szeptember 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Galgamácsán, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, és – egyetlen, azonos családnevű ellenfelével szemben – meg is erősítette pozícióját.[7]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1854
1810
1799
1837
1862
1830
1833
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 4,5%, evangélikus 4,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,3% (24,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek és bolgárnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,3% volt római katolikus, 4,7% evangélikus, 4,4% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei, híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Vankóné Dudás Juli Emlékház
  • Galgamácsa szülötte a nemzetközileg is elismert naiv festő, néprajzi krónikás paraszt „polihisztor” Vankóné Dudás Juli (1919–1984). Képei a róla elnevezett emlékházban tekinthetők meg.
  • Itt született és élt Somogyi István, a Lengyel Államtanács érdemkeresztjének arany fokozatával kitüntetett autodidakta festőművész, polihisztor (1930–1998).
  • 1839-ben itt született Kuliffay Ede, költő, történetíró, a Nemzeti Színház titkára.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. ↑ a b Galgamácsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. szeptember 21. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  10. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. ↑ Galgamácsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. ↑ Galgamácsa Helységnévtár
  14. ↑ Galgamácsa Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

|

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Galgamácsa&oldid=27638898”