Ugrás a tartalomhoz

Aszódi járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aszódi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyePest vármegye
Járási székhelyAszód
Települések száma11
városok2
Népesség
Teljes népesség37 754 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség124 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület298,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Az Aszódi járás elhelyezkedése Magyarországon
Az Aszódi járás elhelyezkedése Magyarországon

Az Aszódi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Aszód. Területe 298,37 km², népessége 36 992 fő, népsűrűsége pedig 124 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én két város (Aszód és Tura) és kilenc község tartozott hozzá.

Az Aszódi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, 1912 és 1965 között. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután Pest megyéhez tartozott.

Települései

[szerkesztés]
Település Rang
(2013. július 15.)		 Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)		 Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)
Aszód járásszékhely város Aszódi
6 163
16,2
Tura város Aszódi
7 721
55,92
Bag nagyközség Aszódi
3 710
23,55
Kartal nagyközség Kartal Aszódi
5 617
29,11
Domony község Aszódi
2 159
21,8
Galgahévíz község Aszódi
2 489
31,18
Galgamácsa község Galgamácsa Veresegyházi
1 854
43,31
Hévízgyörk község Aszódi
2 997
22,85
Iklad község Aszódi
2 031
11,21
Vácegres község Galgamácsa Veresegyházi
849
13,67
Verseg község Kartal Aszódi
1 402
29,57

Története

[szerkesztés]

Az Aszódi járást 1912-ben szervezték. Ezt megelőzően az ide beoszott 12 község közül tíz a Gödöllői, kettő pedig a Váci járáshoz tartozott.

Az 1910-es évek elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye járási beosztását jelentősen megváltoztatták Budapest környékén, ugyanis 1910-re a főváros vonzáskörzetének gyors népességnövekedése miatt több járás (a Gödöllői, Monori és Ráckevei) népessége is megközelítette a százezer főt. Ezért került sor ezek területéből az Aszódi, a Gyömrői és a Kispesti járás megszervezésére 1911 és 1913 között. A három járás közül ez működött a legtovább, több mint fél évszázadon át.

A járás megszervezéséről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága 1911. november 27-én tartott közgyűlésén a 2,086. számú határozatában döntött, amit a belügyminiszter 1912. február 16-án 2,837/1912. számú rendeletével hagyott jóvá. Az új járás főszolgabírói hivatala 1912. június 1-jén kezdte meg működését.[2] A Gödöllői járás északkeleti részéből kialakított új járás székhelyéül Aszódot választották. Az egykori mezőváros a környező települések hagyományos kereskedelmi központja volt, emellett vasúti és közúti csomóponttá is vált a 20. század elejére.

Az 1950-es megyerendezés során a járás Pest megye része lett, két községét elcsatolták Heves megye Hatvani járásához. Az 1950-es járásrendezés során viszont öt községet idecsatoltak a Váci járásból, de ezek közül egy 1954-ben visszakerült oda.

1965 végén Gödöllőt várossá nyilvánították, tehát kivált a Gödöllői járásból, így annak népessége jelentősen csökkent. A várossá nyilvánítás azt is jelentette, hogy a Pest megyei tanács irányítása alá rendelt szervek száma eggyel megnőtt. Ezzel összefüggésben került sor az Aszódi járás megszűnésére, községei közül kettőt a Váci járáshoz, a többit pedig a Gödöllőihez csatolták.

Községei 1912 és 1983 között

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja az Aszódi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Acsa 1950 Váci járásból 1965 Váci járáshoz
Aszód 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Bag 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Boldog 1912 Gödöllői járásból 1950 Hatvani járáshoz (Heves megye)
Csővár 1950 Váci járásból 1954 Váci járáshoz
Domony 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Galgagyörk 1912 Váci járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Galgahévíz 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Galgamácsa 1912 Váci járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Hévízgyörk 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Iklad 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Kartal 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Kerekharaszt 1947 Verseg határából 1950 Hatvani járáshoz (Heves megye)
Püspökhatvan 1950 Váci járásból 1965 Váci járáshoz
Tura 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Vácegres 1950 Váci járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Váckisújfalu 1950 Váci járásból 1965 Gödöllői járáshoz
Verseg 1912 Gödöllői járásból 1965 Gödöllői járáshoz

Történeti adatai

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat az Aszódi járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás Terület 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 1960-ban
1912–1950 között 341 km² 29 31 33 36 40
1950–1954 között 375 km² 30 32 35 37 41
1954–1965 között 358 km² 29 31 34 36 40

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
  2. ↑ Belügyi Közlöny 1912. évi 24. szám, 189. oldal.

|

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszódi_járás&oldid=27414963”