Ugrás a tartalomhoz

Forgácsfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou)
Forgácsfalva zászlaja
Forgácsfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1791
PolgármesterJozef Katreniak
Irányítószám976 53
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség228 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság938 m
Terület17,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″48.641667°N 19.648611°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″48.641667°N 19.648611°E
Forgácsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgácsfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Forgácsfalva (szlovákul: Lom nad Rimavicou, korábban Forgáčka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Breznóbányától 32 km-re délre fekszik. Érinti a Breznóbányát Herencsvölggyel összekötő 529-es út.

Forgácsfalva nyugatról Herencsvölgy, északnyugatról Szikla, északról Darabos, északkeletről Feketebalog, keletről Klenóc és Újantalvölgy, délkeletről Rimakokova, délről pedig Látka községekkel határos. Nyugati és északkeleti határa a történelmi Gömör-Kishont és Zólyom vármegyék, déli határa pedig Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa.

17,4040 km²-es területe csak kis mértékben nőtt 1921 óta (16,92 km²).

Története

[szerkesztés]

1791-ben említik először, első lakói lengyel telepesek voltak. A falu egykori birtokosáról, a gróf Forgách családról kapta a nevét. 1799-ben „Forgaczfalva” néven írják, plébániáját 1799-ben alapították. 1802-ben „Lom” néven említik, temploma 1818-ban épült. 1828-ban 58 házában 473 lakos élt, akik állattartással, erdei munkákkal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században üveghuta, papírmalom és fűrészüzem működött a területén.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forgácsfalva, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben, mellynek határa a kokavaiból szakíttatott el: 437 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Forgách. Van üveghutája, s Rima-Szombathoz 6 óra.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Forgácsfalva, Zólyom vármegye határán fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely, 189 házzal és 1020 róm. kath. vallású lakossal. Lengyel település s 1796-ban a Forgách család népesítette be. Lakosai a később ide települt tótságba olvadtak. A gróf Forgách családon kívül a báró Jeszenák család is ura volt, de azután ismét visszakerült a Forgáchok birtokába; tőlük Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. A mult század első felében itt üveghuta is működött, most pedig Klein Zsigmondnak van gőzfűrésze. A községben fakad a Rima, a templom mögötti fenyves északi oldalán pedig a Garam egyik ága. Róm. kath. temploma 1821-ben épült. Ide tartoznak Gyurkóka, Ó-Antalvölgy és Pleskova telepek is. Posta van a községben, távírója és vasúti állomása pedig a távoli Rimabánya.[3]

1913-ban Darabossal egyesítették. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

1921-ben már újra önálló község.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1023, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 944 lakosa volt, ebből 941 szlovák nemzetiségű, 939 római katolikus vallású.[4]

2001-ben 326 szlovák lakosa volt.

2011-ben 294 lakosából 283 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  4. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai

Külső hivatkozások

[szerkesztés]