Ugrás a tartalomhoz

Rimaszécs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimaszécs (Rimavská Seč)
A református templom
A református templom
Rimaszécs címere
Rimaszécs címere		 Rimaszécs zászlaja
Rimaszécs zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterStubendek Márta[1]
Irányítószám980 42
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség2148 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
Terület17,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″48.304500°N 20.235300°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 16″, k. h. 20° 14′ 07″48.304500°N 20.235300°E
Rimaszécs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimaszécs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaszécs (szlovákul Rimavská Seč) falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 19 km-re délkeletre, a Rima folyó bal partján található.

Története

[szerkesztés]

A gróf rimaszécsi és felsőlendvai Széchy család ősi birtoka. A 15. században vára is volt, amelyet a husziták 1451-ben elfoglaltak. 1460-ban Mátyás király visszafoglalta és leromboltatta.

Fényes Elek szerint "Rima-Szécs, magy. m. v. Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rosnyóhoz délre 5 mfdnyire, a Rima mellett: 735 kath., 423 ref., 18 evang. lak. Kath. és ref. anyatemplom. Földei, rétjei sikon feküsznek s igen termékenyek; szarvasmarha, kivált pedig lóvására nevezetes; lúdtollal s pehellyel is kereskedik. Hajdani birtokosa a Szécsy nemzetség várat épittetett ide. Ezt a hussiták sokáig tarták elfoglalva, de 1460-ban tőlök visszavétetett s lerontatott. A Szécsiek után Vesselényit, a II. Rákóczi Ferencz háboruja alatt gr. Eszterházy Pált, az elmulván, elébbeni birtokosát gr. Koháryt uralta, s most is hg Koháry Antal veje, h. Coburg birja. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Rimaszécs, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 345 házzal és 1680 róm. kath. és ág. h. ev. lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében feltűnik Seechch alakban. 1347-ben Zeech, 1427-ben Szecch, 1467-ben Rimazech alakban jegyzik fel nevét az egykorú oklevelek. A Széchiek ősi birtoka, a kiknek itt váruk is volt. 1460-ban, a mikor Bonfini Zeechum néven említi, Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozza, de 1481-ben ismét a Széchiek birtoka. Széchi Mária után Wesselényi Ferencz birtokába jutott, a ki hűtlenség bűnébe esvén, a vár és uradalma a kir. fiscusra szállott és azután kapták a Koháryak és ezek révén szállott a Coburgokra, a kik itt ma is birtokosok. Várát a husziták elfoglalták, de 1460-ban visszavétetvén tőlük, leromboltatott. A XVII. században itt megyegyűlés is volt. 1796-ban a község országos vásárszabadalmat nyert és vásárai még a múlt században is országszerte híresek voltak. A községben járásbíróság székel, továbbá van itt polgári olvasókör, önkéntes tűzoltóegylet és a Coburg-féle uradalomnak erdészeti hivatala. A községben két templom emelkedik. A róm. kath. templom 1805-ben, a református pedig 1791-ben épült. Saját postája, távírója és vasúti állomása van. Ide tartoznak Kaczagó, Alsó- és Felső-Nándor, Alsó-Csobánka és Csobánka puszták. Ez utóbbi régen község volt és 1427-ben Csobánkaháza néven említik. Rimaszécs vidékén hajdan még négy község feküdt, melyek már rég elpusztultak. Ezek Rogas, mely 1216-ban és 1387-ben merül fel, továbbá Kuslód (Cuslood), melyről szintén 1216-ban van szó, azután Miklósfalva, mely 1431-ben még falu és végre Elekesfölde, mely a XV. században mint a Jánosfalviak, Fügedyek és azután az Abaffyak birtoka szerepel.”[4]

A trianoni diktátumig Gömör és Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1653-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 1936 lakosából 1763 magyar, 92 szlovák és 45 cigány.

2021-ben 2148 lakosából 1725 magyar (80,3%), 234 szlovák, 148 cigány, 2 rutén, 1 cseh, 1 német, 37 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A római katolikus templom
    A római katolikus templom
  • A 2002-ben készült Emlékmű
    A 2002-ben készült Emlékmű

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Talán itt született és itt volt református lelkész Otrokocsi Fóris Ferenc teológus és nyelvészeti író.
  • Itt született 1860-ban Fery Oszkár Aurél csendőrtábornok.
  • Itt született 1924-ben Jarmila Štítnická szlovák író, szerkesztő és publicista.
  • Itt született 1953-ban Stubendek László politikus, a szlovákiai Komárom polgármestere.
  • Itt tanult Tóth Elemér felvidéki magyar költő, író, műfordító, szerkesztő.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ismét Stubendek Márta a polgármester Rimaszécsen. felvidek.ma, 2016. november 6. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
  2. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 28.)
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  6. ↑ Római katolikus templom. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rimaszécs&oldid=27567633”