Fogo
| Fogo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Zöld-foki Köztársaság |
| Legnagyobb település | São Filipe |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 600 fő |
| São Filipe népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Atlanti-óceán |
| Szigetcsoport | Zöld-foki szigetek |
| Terület | 476 km² |
| Hosszúság | 26,1 km |
| Szélesség | 26,2 km |
| Tengerszint feletti magasság | 2829 m |
| Legmagasabb pont | Pico do Fogo, 2829 m |
| Időzóna | UTC−1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Fogo
Pozíció Zöld-foki-szigetek térképén
| |
 é. sz. 14° 57′, ny. h. 24° 21′14.950000°N 24.350000°WKoordináták: é. sz. 14° 57′, ny. h. 24° 21′14.950000°N 24.350000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fogo témájú médiaállományokat. | |
Fogo (portugálul: Ilha do Fogo) a Zöld-foki-szigetek tíz nagy szigetének egyike, az ún. „szélvédett szigetek” csoportjának tagja.[1] A „Fogo” név (magyar jelentése „tűz”) arra utal, hogy ezen a szigeten emelkedik a szigetcsoport egyetlen ma is aktív vulkánja — utoljára 1995 március-áprilisában tört ki. A Pico do Fogo a szigetcsoport legnagyobb hegye (2829 m) a sziget mértani közepétől kissé keletre. A vulkáni kúp valaha jóval magasabb volt, de a történelem előtti időben egy nagy kitörés lerobbantotta a tetejét. Jelenleg az így kialakult kalderában növekvő másodlagos kúp a vulkán legaktívabb része.
Természeti viszonyai
[szerkesztés]A sziget középső részén alakították ki a Fogo Nemzeti Parkot (Parque Natural do Fogo).
Domborzata
[szerkesztés]
A sziget egyetlen masszív vulkáni kúp, meredek lejtőkkel. A forró pont típusú bazaltvulkán felépítésében lávapadok és tufarétegek váltogatják egymást. A száraz éghajlaton a kémiai mállás szerepe alárendelt, ezért a lejtőket a tufa fizikai lepusztulásával keletkező fekete homok borítja. Ugyanilyen fekete, homokos-kavicsos a sziget partvidéke is.
A sziget déli oldalán néhány időszakos patak völgye fut le a tengerpartig.
Éghajlata
[szerkesztés]A sziget fő csapadékforrása az a nedvesség, ami a vulkánnak ütköző felhőkből kondenzálódik a hegy oldalán (a Kanári-szigeteken ezt a természeti jelenséget „vízszintes esőnek” nevezik). Ezért az uralkodó széliránynak megfelelően az északi oldal meglepően termékeny, a déli viszont száraz, sivatagos.
Élővilága
[szerkesztés]
A vulkán lejtőin kék méternél magasabbra is megnő az endemikus tűzhányó kígyószisz (Echium vulcanorum). A makaronéziai kígyósziszfélék közé tartozó cserjének ez az egyetlen élőhelye; még a szigetcsoport többi tagján sem fordul elő.
Fontosabb települések
[szerkesztés]
A sziget fővárosa São Filipe.
Jelentősebb települések még:
Kisebb falvak:
Gazdasági élete
[szerkesztés]Az északi és nyugati részeken
- földimogyorót,
- babot,
- kávét,
- narancsot és
- dohányt termesztenek.
A vulkán kalderájában a 19. század elején a szigetre száműzött franciák kezdtek szőlőt ültetni — a szőlőt ma is hagyományos módszerekkel művelik. A bort is a hagyományos módon készítik: az itt termő szőlő erős, testes vörös bort ad. Mivel a szigeten kevés a hordókhoz szükséges faanyag, az italt régi petróleumtartályokban tárolják, ami bizarr utóízt ad neki. Ugyancsak beszerzési gondok miatt a bort többnyire használt sörös- és borosüvegekbe fejtik.[2]
A tengerparti települések fő jövedelemforrása a halászat.
A turizmus gyakorlatilag két településre összpontosul: a turistákat egy napos programra a szigetre szállító repülőgépek a főváros repülőterén landolnak, és onnan buszok viszik fel a látogatókat a kalderában épült és borászatáról nevezetes Châ das Caldeirasba.
Közlekedése
[szerkesztés]São Filipe kis repülőterét a 2000-es években újították fel. A vulkáni kúp körül körbefutó, illetve oda felvezető közutak többségét a helyben bányászott bazaltból faragott macskakővel burkolják.[2] A főváros kikötője kisebb hajók fogadására alkalmas.
Látnivalók
[szerkesztés]A fő megtekinteni való maga a vulkán — a kaldera és benne a másodlagos kúp. Jellegzetes a fekete, kavicsos homok.
São Filipe házainak jó része még a portugál koloniális stílusban épült.[3]
Egyéb
[szerkesztés]2009 őszén a szigetcsoport négy szigetén ütötte fel a fejét a dengue-láz, különösen súlyos volt a helyzet Fogón.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zöld-foki-szigetek
- ↑ a b Fogo - Zöld-Foki-szigetek. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
- ↑ Zöld-foki szigetek utazás fakultatív kirándulások
- ↑ Zöld-foki Köztársaság: ahol a H1N1-nél súlyosabb problémák is vannak. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
