Fogarasi-havasok
| Fogarasi-havasok | |
 | |
| Magasság | 2544 m |
| Hely |  Románia, Szeben, Brassó és Argeș megye |
| Hegység | Déli-Kárpátok Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Moldoveanu-csúcs (2544 m) |
| Típus | kristályos |
| Hosszúság | 70 km |
| Szélesség | 40 km |
| Elhelyezkedése | |
 Fogarasi-havasok
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 45° 36′, k. h. 24° 44′45.600000°N 24.733333°EKoordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 24° 44′45.600000°N 24.733333°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| A Fogarasi-havasok és környéke térképe (1959) (románul) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fogarasi-havasok témájú médiaállományokat. | |
A Fogarasi-havasok (románul Masivul Făgărașului) a Déli-Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Északon a Fogarasi-medencével határos, amelyen átfolyik az Olt, nyugaton az Olt völgyével és a Vöröstorony-szorossal, délen a Cozia- és a Jézer-hegységgel, keleten a Szág-hegységgel és a Királykő-hegységgel. A névadó Fogaras város a hegységtől északra van.
Fekvése
[szerkesztés]A Fogarasi-havasok a Csindrel-hegység és a Barcasági-hegyek között, az egykori Szeben és Fogaras vármegyék területén, a volt román határon emelkedik. Keleten a Barca patak völgye, nyugaton az Olt folyó határolja. Kelet-nyugati irányú főgerince hatalmas falként emelkedik ki a környező medencékből, gerincmagassága mindenhol meghaladja a 2000 métert.
Leírása
[szerkesztés]A hegység, melynek élesen határolt főgerince mélyre bevágódott, hatalmas bástyaként egyenesen nyugatról keletre húzódik, a Vöröstoronyi-szorosnál (amely a Szebeni-hegységtől választja el) kezdődik és hirtelen emelkedik 2000 m-nél nagyobb magasságra. Kelet felé a Capu Tamasului horpadása (1556 m) választja el Királykőtől.
A felette zord és meredek, de összefüggő láncot képező főgerincből ritka szabályossággal ágaznak ki észak felé egymással párhuzamos, keskeny s felette meredek, de rövid oldalágak, melyeket kisebb-nagyobb patakok (Kerci patak, Ucsa, Brázai patak, Sebes) választanak el egymástól. Csak a hegység keleti részében fakadó Barca, mely egyúttal a Királykő csoportja felé képezi a határt, veszi keletnek útját a barcasági lapály felé, míg a többi folyóvíz mind egyenesen északnak, az Olt felé siet.
A Fogarasi-havasok csoportja csaknem közvetlenül a síkságból emelkedik ki, csodálatos képet mutat, mely csak a Magas-Tátra panorámájával hasonlítható össze. 1800 m-ig nyúlik fel rajta a fenyves erdő, azon túl szürkésfehéres sziklaormok és csúcsok következnek, melyeket az év nagy részében hó borít. A mellékágak alját lomberdők takarják. Völgyei tele vannak természeti szépségekkel, melyek a turisták kedvelt kirándulóhelyei.
A Fogarasi-havasok déli oldalágai jóval hosszabbak mint az északiak s lassabban, de egyúttal kevésbé szabályosan ereszkednek a síkság felé. A Dimbovica itt a fővölgy, mely a hegység vizeinek nagy részét magába gyűjti.
Hegyek
[szerkesztés]
A Fogarasi-havasok hegyei magassági sorrendben (nem teljes lista): Moldoveanu-csúcs (2544 m), Negoj-csúcs (2535 m), Nagy-Vist (2527 m), Leszpez-csúcs (2522 m), Buteanu-csúcs (2507 m), Dara-csúcs (2500 m), Zerge-csúcs (2494 m), Podragu-csúcs (2482 m), Nagy-Árpás (2468 m), Kis-Árpás (2460 m), Vaiuga-csúcs (2443 m), Csortea-csúcs (2427 m), Iezerul Caprei (2417 m), Paltin-csúcs (2399 m), Lajta-csúcs (2397 m), Netedu-csúcs (2351 m), Serbota-csúcs (2331 m).
Éghajlata
[szerkesztés]Éghajlata 1200 m-ig enyhe, kevéssé csapadékos, az évi középhőmérséklet 4-7 C, az átlagos csapadék mennyisége 700–1000 mm. 1300 m után az éghajlat hűvösebb, nedvesebb, az évi középhőmérséklet 2-4 C alá süllyed, a csapadékmennyiség 1000–1200 mm-re növekszik.
2000 m felett az éghajlat zordabb, a középhőmérséklet alacsonyabb 0 C-nál, a csapadék pedig többnyire hó alakjában hullik. Az északi oldalak nedvesek, hűvösek, borúsak, a déli oldal éghajlata kiegyensúlyozottabb, derültebb.
Kőzetei
[szerkesztés]Geológiai szempontból a hegység leginkább kristályos palából áll, melyekből szigetekként kristályos mésztömegek emelkednek ki. Helyenként gránit és porfír lép fel, a csillámpala klorit- és agyagpalára változik. A kristályos palákra észak felé harmad- és negyedkori képletek rakódtak le. Ásványokban a hegység nem gazdag.
Növényvilága
[szerkesztés]A hegységet alul mintegy széles övként bükkösök szegélyezik, melyek felfelé haladva egyre inkább keverednek fenyvesekkel. 1300 m felett a növényzet megváltozik, itt már a fenyvesek az uralkodók. 2000 m felett az zord éghajlat akadályozza a gazdag növényvilág kifejlődését. Ezért az erdők felett közvetlenül főként törpefenyőkből és borókásokból álló növényzet helyezkedik el, ritkábban cirbolyafenyők is láthatók a jégkorszaki növényzet maradványaiként. A magashegységi zóna felső részein havasi legelők terülnek el. Jellemző virágai az alpesi harangvirág, az encián és a kamilla. A déli oldalon a mészköves területeken nyílik a havasi gyopár.
Állatvilága
[szerkesztés]
Az állatvilág szintén a magasság változása szerint tagozódik. Alul az erdőlakó emlősállatok közül a barna medve, a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mókus, a vadmacska, a menyét és a borz a jellemző. Feljebb a zerge az uralkodó állatfaj. A madárvilágot alul a rigófélék, a vörösbegy, a cinkefélék, a holló és az egerészölyv képviseli. Feljebb a gerinceken és a havasi legelőkön a szirti sas fordul elő nagy számban. A kígyók előfordulása ritka, közülük leginkább a keresztes vipera fordul elő 2000 m magasságig. A halak közül a pisztráng szinte minden vízfolyásban és tóban megtalálható.
Főbb kirándulóhelyek
[szerkesztés]- A havasok északi lejtőjén található a Szombatfalvi-völgy zöld rétekkel, fenyvesekkel csobogó vizű patakokkal, a kényelmet turistaház és étterem szolgálja.
- A Bilea-vízesés a Bilea-tó katlanából zúdul alá, alsó végénél turistaszálló áll, ahonnan drótkötélpálya visz fel a 2034 magasságban fekvő Bilea-tóhoz, de felvezet ide a Transzfogarasi út is.
- A havasok északi lábánál található Poiana Neamtului a Riul Máre völgyében, turistaházzal és nagyszerű kilátással a havasok fő gerincére és az Feleki-tó katlanára.
Képek
[szerkesztés]-
Buteanu-csúcs (2507 m) -
Lajta-csúcs (2397 m) -
A Fogarasi-havasok főgerince a Galasescu-csúccsal és a Dara-csúccsal (2500 m) -
A Negoj (2535 m) és a Leszpez (2522 m) -
A Transzfogarasi út északi emelkedője a Bilea-völgyben -
A Moldoveanu-csúcs a Nagy-Vistről nézve -
A Moldoveanu-csúcsot jelző tábla -
téli tájkép
További információk
[szerkesztés]
- Interaktív légi panorámafotók - csúcsok és helyek nevei, magasságai
- Fogarasi-havasok télen - drónfilm - a gerinc észak-nyugati része (Scara, Ciortea, Boia, Budislavu csúcsok és a Barkács-menedékház)
- Fogarasi-havasok Moldoveanu - Buda-völgy bemutatása légi filmen
- Fogarasi-havasok Moldoveanu kanyon bemutatása légi filmen
- A Fogarasi-havasok magyar nyelvű honlapja
- Online böngészhető Fogarasi-havasok turistatérkép
- Menedékházak a Fogarasi-havasokban
- A Fogarasi-havasok központi részének turistatérképe
- A Fogarasi havasok interaktív térképe
- A fogarasi havasok jelzett útjai, interaktív
- Túrák a Fogarasi havasokban - Túraleírások, térképpel, gps-el, videóval magyarul
A Déli-Kárpátok földrajzi tájegységei | ||
|---|---|---|
| Bucsecs csoport |  | |
| Fogarasi csoport | ||
| Páring csoport | ||
| Retyezát csoport | ||
A Romániában használt földrajzi felosztás szerint. | ||
