Dán labdarúgó-válogatott
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Dánia | |||||||||||||||
Szövetség neve | Dansk Boldspil-Union | ||||||||||||||
Konföderáció | UEFA (Európa) | ||||||||||||||
Szövetségi kapitány | Kasper Hjulmand | ||||||||||||||
Csapatkapitány | Simon Kjær | ||||||||||||||
Legtöbb válogatottság | Peter Schmeichel (129) | ||||||||||||||
Legtöbb válogatott gól | Poul Nielsen, Jon Dahl Tomasson (52) | ||||||||||||||
Stadion | Parken Stadion | ||||||||||||||
FIFA-kód | DEN | ||||||||||||||
Mezek | |||||||||||||||
Ranglista helyezések | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Első hivatalos mérkőzés | |||||||||||||||
1908. október 19., London, Anglia Dánia 9–0 Franciaország | |||||||||||||||
Legnagyobb győzelem | |||||||||||||||
1908. október 22., London, Anglia Dánia 17–1 Franciaország | |||||||||||||||
Legnagyobb vereség | |||||||||||||||
1937. május 16., Wrocław, Németország Németország 8–0 Dánia | |||||||||||||||
Nemzetközi szereplések | |||||||||||||||
Labdarúgó-világbajnokság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Labdarúgó-Európa-bajnokság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Konföderációs kupa | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Szerzett érmek | ||||||||||||||||
|
A dán labdarúgó-válogatott Dánia nemzeti csapata, amelyet a dán labdarúgó-szövetség (Dánul: Dansk Boldspil-Union) irányít.
A dán válogatott első sikereit az 1908-as és 1912-es olimpián érte el, amikor egyaránt ezüstérmet szerzett, és 1914 áprilisától egészen 1920 áprilisáig vezette a világranglistát. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon bronz, míg az 1960-as római ötkarikás játékokon ismét az ezüstérmes pozícióban végeztek.
A válogatott történetének eddigi legnagyobb sikere az 1992-ben megnyert Európa-bajnokság. Később az 1995-ös konföderációs kupát is megnyerték. A legjobb világbajnoki szereplésük pedig az 1998-as világbajnokságon volt, ahol a negyeddöntőben estek ki a későbbi ezüstérmes Brazíliával szemben. A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmes lett a csapat.
A válogatott története
[szerkesztés]Dánia volt a kontinentális Európa egyik első országa, mely futballozni kezdett, és itt található jó néhány a világ legrégebbi klubjai közül. Makacs ragaszkodásuk az amatőr labdarúgáshoz azt jelentette, hogy alaposan lemaradtak, miközben Európa többi részén terjedt a professzionalizmus. Első hivatalos mérkőzésükre 1908. október 26-án került sor, ekkor a francia B válogatottat 9–0 arányban győzték le. Három napra rá már a Francia A válogatottal mérkőztek és kiütéses 17–1-es győzelmet szereztek. Azóta is ez a dán válogatott legnagyobb arányú győzelme. Az 1908. évi és 1912. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek. A két világháború után hanyatlás következett. Belső szervezeti korlátok miatt (amatörizmus, idegenlégiósok nem játszhattak a válogatottban) fejlődésük lelassult. Az amatőr státusznak köszönhetően a labdarúgó-világbajnokságok selejtezőiben 1930 és 1954 között nem indultak. Az 1948. évi londoni olimpián a bronzérmes pozícióban végeztek, majd 1960-ban, Rómában ismét ezüstérmet nyertek az ötkarikás játékokon.
Az 1964-es Európa-bajnokság zárószakaszára Máltán, Luxemburgon és Albánián keresztül vezetett az út. A Spanyolországban megrendezett négyes tornán az elődöntőben 3–0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól. A bronzmérkőzésen Magyarország ellen kaptak ki 3–1-re.
1976-ban a szövetség megszüntette az amatörizmust, és ez óriási lehetőséget jelentett a válogatott számára. Ennek első jelei a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek. Az 1984-es Eb-re sikerült kijutniuk, miután a Wembley Stadionban Allan Simonsen góljával 1–0-ra legyőzték az angolokat. Ekkor kapta a válogatott a "dinamit" jelzőt. A tornát a franciák elleni 1–0-s vereséggel kezdték, majd Jugoszlávia 5–0-s és Belgium 3–2-es legyőzésével az elődöntőbe jutottak. A négy között Spanyolországgal játszottak 1–1-es döntetlent és tizenegyesrúgásokkal estek ki.
Első világbajnokságukra 1986-ban jutottak ki. A csoportjukban a Michael Laudrup, Preben Elkjær Larsen támadóduónak köszönhetően mindhárom mérkőzésüket megnyerték. Skóciát 1–0-ra, Uruguayt 6–1-re, az NSZK-t pedig 2–0-ra győzték le. A nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal találkoztak és ezúttal simán kikaptak 5–1-re.
A sikeres éveket folytatva az 1988-as Európa-bajnokságra is kijutottak. Itt azonban sok örömük nem volt, ugyanis mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Spanyolországtól 3–2-re, az NSZK-tól és Olaszországtól pedig 2–0-ra kaptak ki.
Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon nem vettek részt.
1992-es Európa-bajnokság
[szerkesztés]Az 1992-es labdarúgó Eb-selejtezőinek 4. csoportjába kaptak besorolást a dánok. Nem kezdték túlságosan jól a sorozatot. Több játékos szerint a rossz rajt oka a szövetségi kapitány Richard Møller Nielsen védekező taktikára épülő játékrendszere volt. A két legnagyobb sztár Michael Laudrup és fivére, Brian Laudrup nézeteltérésbe keveredett, és 1990 novemberében lemondták a válogatottságot. Nielsent azonban ez nem rendítette meg elképzeléseiben, sőt további nagyobb nevű játékosokat – név szerint Jan Mølbyt és Jan Heintzet – rakott ki csapatából fegyelmezetlenségi okokra hivatkozva. Ekkor már több újság is a lemondását követelte, de a sok kritika ellenére az eredmények őt igazolták és az utolsó 5 mérkőzését megnyerte a dán válogatott.
A jugoszlávok 14, míg a dánok 13 pontot gyűjtöttek, ennek következtében Dánia Jugoszlávia mögött végzett a második helyen és nem jutott ki a tornára. Érdekesség, hogy Koppenhágában a plávik nyertek 2–0-ra, míg Belgrádban a dánok 2–1-re.
Közeledett az Európa-bajnokság kezdete és a jugoszláv labdarúgó-válogatott ugyan elutazott Svédországba, de 1992. május 31-én – mindössze 10 nappal a torna kezdése előtt – jött a határozat, miszerint Jugoszláviát a délszláv háború eseményei miatt kizárta az UEFA. Ennek következtében a megüresedett hely Dániát illette meg. Azóta legendává vált és széles körben elterjedt egy történet, miszerint a dánokat a "strandról kellett visszahívni". Ez természetesen nem volt igaz, mivel egyrészt még igencsak edzésben voltak – mi több felkészülési mérkőzésre készültek, amit a szintén Eb-résztvevő FÁK ellen játszottak volna –, másrészt pedig Schmeichelék is tisztában voltak a politikai eseményekkel és a Jugoszláviában zajló történésekkel. Mindezek miatt pedig számíthattak az esetleges módosításra, mely szerint ők lesznek ott a kontinensviadalon.[3]
A csapat két meghatározó embere a kiváló kapus Peter Schmeichel és az időközben visszatért Brian Laudrup volt. Richard Møller Nielsen továbbra is a selejtezőkben alkalmazott védekező taktika híve volt. Később kiderült, ez olyannyira hatásos volt, hogy a dánok sporttörténelmet írva lettek Európa-bajnokok. A csoportkörben Anglia ellen 0–0-s döntetlennel nyitottak, amit a házigazda svédek elleni 1–0-s vereség követett. A zárókörben Franciaországot sikerült 2–1-re legyőzniük. Az elődöntőben Hollandiával 2–2-re végeztek és végül büntetőkkel jutottak be a döntőbe, ahol a világbajnoki címvédő Németországgal találkoztak.[4] Meglepetésre a döntőt 2–0-ra Dánia nyerte és története első rangos győzelmét aratta.[5]
1993 – 2000
[szerkesztés]1993 augusztusában Michael Laudrup úgy döntött, hogy visszatér a nemzeti csapatba. Aktuális Európa-bajnokként azonban Dánia nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Egy évre rá az 1995-ös konföderációs kupa döntőjében 2–0-ra legyőzték a Copa América győztes Argentínát. Az 1996-os Európa-bajnokságra címvédőként automatikusan kvalifikálták magukat. Portugália ellen 1–1-es döntetlennel kezdtek, amit a horvátok elleni 3–0-s vereség követett. Az utolsó körben ugyanilyen arányban legyőzték Törökországot, azonban ez nem volt elég a továbbjutáshoz. Az 1998-as világbajnokság volt a Laudrup testvérek utolsó nemzetközi tornája, ahol Szaúd-Arábia 1–0-s legyőzésével nyitottak. Dél-Afrikával 1–1-es döntetlent értek el, a házigazda franciáktól pedig 2–1-re kikaptak. A nyolcaddöntőben fantasztikus játékot bemutatva 4–1-re verték Nigériát és bejutottak a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között Brazíliával találkoztak és egy emlékezetes mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek.
A 2000-es Eb-n nem sok öröme volt a dánoknak, ugyanis mindhárom csoportmérkőzésüket elveszítették és rúgott gól nélkül estek ki a tornáról. Az eredmények a következők voltak: Franciaország (0–3), Hollandia (0–3), Csehország (0–2).
2000-es évek
[szerkesztés]2000 júliusában a korábbi válogatott játékos Morten Olsen lett a válogatott új szövetségi kapitánya. Olsen kivezette a csapatot a 2002-es világbajnokságra, ahol sikerült a csoportjukból továbbjutni. Uruguaytól az első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak, amit a Szenegál elleni 1–1-es döntetlen követett. Végül Franciaországot verték 2–0-ra és a második helyen végeztek. A legjobb 16 között Angliától simán kikaptak 3–0-ra és kiestek.
A 2004-es Európa-bajnokságra is sikerült a kijutás. Olaszország ellen kezdtek és egy felejthető mérkőzésen 0–0-s döntetlent játszottak egymással a csapatok. Azonban a mérkőzés emlékezetessé vált egy nem labdarúgópályákra való jelenettől. Francesco Totti, az olasz csapat legnagyobb sztárja a dán Christian Poulsent köpte arcon.[6] Ezt követően Bulgária ellen léptek pályára és magabiztosan verték 2–0-ra. A harmadik körben úgy alakult a helyzet, hogy Olaszország sorsa a két északi ország kezébe került. A Svédországgal vívott mérkőzés 1–1-e miatt ugyanis az olaszok az alábbi helyzetbe kerültek: a harmadik körben hiába győzik le bármilyen gólkülönbséggel Bulgáriát, ha a dán–svéd meccs 2–2-es, vagy annál gólzáporosabb döntetlent hoz. A dánok egészen a 89. percig vezettek 2–1-re, amikor a svédek egyenlítettek és ezzel az eredménnyel kiejtették az olaszokat.[7] A dánok tehát továbbjutottak, a negyeddöntőben a bombaformában lévő csehekkel találkoztak és 3–0-ra kikaptak.
A 2006-os világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek a 2002-es vb bronzérmes törökökkel és az Eb-címvédő görögökkel. A selejtezősorozatot gyengén kezdték, de a későbbiekben feljavult a teljesítményük. Az utolsó körben a következőképp alakult a helyzet: Dániának szüksége volt Törökország botlására Albániában, ahhoz, hogy esélye legyen odaérni a második helyre. Ez azonban elmaradt, mivel 1–0-ra nyertek a törökök. Dánia így a harmadik helyen végzett. A csoportot egyébként meglepetésre Ukrajna nyerte.
A 2008-as Európa-bajnokságra szintén nem jutott ki az "Olsen-banda". A selejtezőkben sok pontot veszítve csupán a negyedik helyen végeztek. A Koppenhágában rendezett Dánia–Svédország találkozó ráadásul botrányosan ért véget. Történt ugyanis, hogy egy feldühödött dán szurkoló megütötte a játékvezetőt Herbert Fandelt, amikor 3–3-nál kiállította a hazaiaktól Poulsent és tizenegyest ítélt. A néző ekkor berohant a pályára és nyakon vágta a játékvezetőt, a hazai drukkert a dán futballisták fogták le. A bíró azonnal lefújta a meccset és az öltözőbe küldte a csapatokat. A svédek negyedóra elteltével visszajöttek a pályára, a találkozó azonban nem folytatódott. A dán szövetség rövid közleményt adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és jelezte, várhatóan a mérkőzés három pontját 3-0-s gólkülönbséggel a vétlen svéd csapat kapja meg. "Ez a nap a dán futball szégyene, nem is tudom, mit mondjak - nyilatkozott a mérkőzés után Morten Olsen, a dán válogatott szövetségi kapitánya. - Felfoghatatlan, ami történt."[8] A következményekről az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága döntött és ahogy az várható volt a svédek kapták a mérkőzés 3 pontját 3–0-s gólkülönbséggel.
A 2010-es világbajnokság selejtezőiben nehéz csoportba kerültek a dánok. ez azonban nem jelentett számukra akadály, hogy megnyerjék a csoportot. Svédországot és Portugáliát megelőzve végeztek az első helyen. A sikeres selejtezősorozat végén Morten Olsen szerződését még két évvel meghosszabbították.
A vb-n az E csoportba kaptak besorolást Hollandia, Japán és Kamerun társaságában. Az első mérkőzésüket elveszítették 2–0-ra a hollandok ellen,[9] majd Kamerun 2–1-es legyőzésével életben tartották továbbjutási reményeiket.[10] Mindez azonban szertefoszlott, amikor az utolsó fordulóban 3–1-es vereséget szenvedtek Japán ellen.[11]
2010-es évek
[szerkesztés]A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra selejtezőcsoportjukat megnyerve kvalifikálták magukat. A tornán a B csoportba kerültek Hollandia, Németország és Portugália mellé. A sorsolást követően a Eb halálcsoportjának nevezték meg ezt a négyest, melyben papíron a dánok képviselték a leggyengébb csapat szerepét. Ennek ellenére az első mérkőzésükön Michael Krohn-Dehli góljával 1–0-ra legyőzték Hollandiát.[12] Portugália ellen egy végig kiélezett találkozón 3–2-es vereséget szenvedtek,[13] utolsó csoportmérkőzésükön pedig Németországtól kaptak ki 2–1-re.[14] A továbbjutás nem jött össze, de Hollandia előtt zártak előtt zártak a csoportban.
A 2014-es világbajnokság selejtezőinek B csoportjában 16 ponttal Olaszország mögött végeztek. A második helyen záró csapatok közül Dánia lett a legutolsó a rangsorolásnál, így lemaradtak a pótselejtezőkről.
A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben az I csoportban Albánia, Portugália, Örményország és Szerbia társaságában szerepeltek. A selejtezők végén Portugália és Albánia mögött végeztek 12 ponttal, ami pótselejtezőt ért. Svédországot kapták ellenfélnek. Az első találkozón 2–1-re győztek a svédek, a visszavágó pedig 2–2-es döntetlennel zárult, így Dánia lemaradt az Európa-bajnokságról.
A 2018-as világbajnokság selejtezőjében az E csoportba kerültek, ahol Lengyelország mögött 20 ponttal a második helyen végeztek, ami pótselejtezőt ért. A rájátszásban Írországot kapták, ahol a hazai meccsen 0-0-t játszott a csapat, idegenben pedig 5-1-es sikert aratott a válogatott. Dánia így kijutott az oroszországi tornára, ahol a C csoportba került, a későbbi világbajnok Franciaország, valamint Peru és Ausztrália társaságában. A dánok az első, Peru ellen vívott mérkőzésüket Yussuf Poulsen góljával 1-0-ra megnyerték, a másik két ellenféllel szemben döntetlent játszottak, így veretlenül, a 2. helyen jutottak tovább. A nyolcaddöntőben a későbbi ezüstérmes Horvátország állta útjukat, akiktől egy igen szoros büntetőpárbajban kaptak ki, ahol Kasper Schmeichel két, a horvát kapus viszont három tizenegyest is hárítani tudott (2-3). Dánia tehát úgy esett ki a világbajnokság első egyenes kieséses fordulójában, hogy egyetlen mérkőzését sem veszítette el sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban.
2020-as évek
[szerkesztés]A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, amelyet a Covid19-pandémia miatt ténylegesen 2021-ben rendeztek, a dán válogatott is kijutott. A B csoportba kerültek, ahol az első mérkőzést Finnország ellen játszották, amely Christian Eriksen rosszulléte miatt félbeszakadt. A középpályásnak minden előzmény, ütközés vagy egyéb esemény nélkül megállt a szíve. A pályán először Simon Kjær csapatkapitány sietett a segítségére és kezdte meg az újraélesztését, amit végül a csapat orvosai folytattak. Szerencsére defibrillátor segítségével az újraélesztés sikeres volt, Eriksen állapotát stabilizálták és kórházba szállították.[15] A drámai jelenetek után, vitatható módon a mérkőzés folytatását rendelték el, amelyen a dán csapat nem meglepő módon már nem tudott kellően összeszedetten játszani, így az esélytelenebb finnek győztek 1–0-ra. A dánok a második, Belgium elleni meccsen is kikaptak (1–2), de a harmadik, Oroszország elleni mérkőzésre jelentősen feljavultak, és 4–1-es győzelmüknek köszönhetően végül a csoportból a 2. helyen jutottak tovább. A nyolcaddöntőben Walest 4–0-ra verték, a negyeddöntőben pedig Csehország ellen diadalmaskodtak, szoros meccsen, 2–1-re. A lendület az elődöntőben tört meg, ahol Angliával szemben ugyanilyen arányban végül alulmaradtak. Dánia így - az embert próbálóan nehéz kezdés után - végül bronzéremmel utazhatott haza.
A 2022-es világbajnokságon a D csoportban szerepeltek Ausztrália, Tunézia és Franciaország társaságában. Tunézia ellen egy 0–0-ás döntetlennel mutatkoztak be.[16] A második csoportmérkőzésen 2–1-re kikaptak Franciaországtól.[17] Ausztrália ellen 1–0-ás vereséget szenvedtek a zárókörben és kiestek.[18]
Stadion
[szerkesztés]Hazai mérkőzéseiknek a Koppenhágában található Parken Stadion szokott otthont adni, mely 38009 néző befogadására alkalmas. A dán labdarúgó-válogatott első mérkőzését 1910. május 25-én játszotta itt 12000 néző előtt egy Anglia elleni mérkőzésen és 2–1 arányban győzött.
Nemzetközi eredmények
[szerkesztés]- Győztes: 1 alkalommal (1995)
Világbajnokság
[szerkesztés]Világbajnokság | Selejtezők | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Eredmény | H. | M | Gy | D | V | G+ | G– | Keret | H. | M | Gy | D | V | G+ | G– |
1930 | nem indult | |||||||||||||||
1934 | ||||||||||||||||
1938 | ||||||||||||||||
1950 | ||||||||||||||||
1954 | ||||||||||||||||
1958 | nem jutott ki | 3. | 4 | 0 | 0 | 4 | 4 | 13 | ||||||||
1962 | nem indult | |||||||||||||||
1966 | nem jutott ki | 4. | 6 | 1 | 1 | 4 | 7 | 18 | ||||||||
1970 | 3. | 6 | 2 | 1 | 3 | 6 | 10 | |||||||||
1974 | 3. | 4 | 0 | 1 | 3 | 2 | 13 | |||||||||
1978 | 3. | 6 | 2 | 0 | 4 | 14 | 12 | |||||||||
1982 | 3. | 8 | 4 | 0 | 4 | 14 | 11 | |||||||||
1986 | Nyolcaddöntő | 9. | 4 | 3 | 0 | 1 | 10 | 6 | Keret | 1. | 8 | 5 | 1 | 2 | 17 | 6 |
1990 | nem jutott ki | 2. | 6 | 3 | 2 | 1 | 15 | 6 | ||||||||
1994 | 3. | 12 | 7 | 4 | 1 | 15 | 2 | |||||||||
1998 | Negyeddöntő | 8. | 5 | 2 | 1 | 2 | 9 | 7 | Keret | 1. | 8 | 5 | 2 | 1 | 14 | 6 |
2002 | Nyolcaddöntő | 10. | 4 | 2 | 1 | 1 | 5 | 5 | Keret | 1. | 10 | 6 | 4 | 0 | 22 | 6 |
2006 | nem jutott ki | 3. | 12 | 6 | 4 | 2 | 24 | 12 | ||||||||
2010 | Csoportkör | 24. | 3 | 1 | 0 | 2 | 3 | 6 | Keret | 1. | 10 | 6 | 3 | 1 | 16 | 5 |
2014 | nem jutott ki | 2. | 10 | 4 | 4 | 2 | 17 | 12 | ||||||||
2018 | Nyolcaddöntő | 11. | 4 | 1 | 3 | 0 | 3 | 2 | Keret | 2. | 12 | 7 | 3 | 2 | 25 | 9 |
2022 | Csoportkör | 28. | 3 | 0 | 1 | 2 | 1 | 3 | Keret | 1. | 10 | 9 | 0 | 1 | 30 | 3 |
2026 | később | később | ||||||||||||||
Összesen | 6/22 | 23 | 9 | 6 | 8 | 31 | 29 | – | Összesen | 132 | 67 | 30 | 35 | 242 | 144 |
Európa-bajnokság
[szerkesztés]Európa-bajnok Ezüstérem Bronzérem Negyedik hely Egészben vagy részben hazai rendezésű
Európa-bajnokság | Selejtezők | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Eredmény | H. | M | Gy | D | V | G+ | G– | Keret | H. | M | Gy | D | V | G+ | G– |
1960 | nem jutott ki | Nyolcaddöntő | 2 | 0 | 1 | 1 | 3 | 7 | ||||||||
1964 | Negyedik hely | 4. | 2 | 0 | 0 | 2 | 1 | 6 | Keret | Negyeddöntő | 7 | 4 | 2 | 1 | 19 | 8 |
1968 | nem jutott ki | 4. | 6 | 1 | 1 | 4 | 6 | 16 | ||||||||
1972 | 4. | 6 | 1 | 0 | 5 | 2 | 11 | |||||||||
1976 | 4. | 6 | 0 | 1 | 5 | 3 | 14 | |||||||||
1980 | 5. | 8 | 1 | 2 | 5 | 13 | 17 | |||||||||
1984 | Elődöntő | 3. | 4 | 2 | 1 | 1 | 9 | 4 | Keret | 1. | 8 | 6 | 1 | 1 | 17 | 5 |
1988 | Csoportkör | 7. | 3 | 0 | 0 | 3 | 2 | 7 | Keret | 1. | 6 | 3 | 2 | 1 | 4 | 2 |
1992 | Európa-bajnok | 1. | 5 | 2 | 2 | 1 | 6 | 4 | Keret | 2. | 8 | 6 | 1 | 1 | 18 | 7 |
1996 | Csoportkör | 9. | 3 | 1 | 1 | 1 | 4 | 4 | Keret | 2. | 10 | 6 | 3 | 1 | 19 | 9 |
2000 | Csoportkör | 16. | 3 | 0 | 0 | 3 | 0 | 8 | Keret | 2. (pótselejtező) | 10 | 6 | 2 | 2 | 19 | 8 |
2004 | Negyeddöntő | 8. | 4 | 1 | 2 | 1 | 4 | 5 | Keret | 1. | 8 | 4 | 3 | 1 | 15 | 9 |
2008 | nem jutott ki | 4. | 12 | 6 | 2 | 4 | 21 | 11 | ||||||||
2012 | Csoportkör | 12. | 3 | 1 | 0 | 2 | 4 | 5 | Keret | 1. | 8 | 6 | 1 | 1 | 15 | 6 |
2016 | nem jutott ki | 3. (pótselejtező) | 10 | 3 | 4 | 3 | 11 | 9 | ||||||||
2020 | Elődöntő | 3. | 6 | 3 | 0 | 3 | 12 | 7 | Keret | 2. | 8 | 4 | 4 | 0 | 23 | 6 |
2024 | Nyolcaddöntő | 16. | 4 | 0 | 3 | 1 | 2 | 4 | Keret | 1. | 10 | 7 | 1 | 2 | 19 | 10 |
Összesen | 10/17 | 37 | 10 | 9 | 18 | 44 | 54 | – | Összesen | 133 | 64 | 31 | 38 | 227 | 155 |
UEFA Nemzetek Ligája
[szerkesztés]Csoportkör | Egyenes kieséses szakasz | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szezon | Liga | Csoport | H | M | Gy | D | V | G+ | G– | Feljutás/kiesés | Helyezés | Év | Eredmény | M | Gy | D | V | G+ | G– | Keret |
2018–19 | B | 4. | 1. | 4 | 2 | 2 | 0 | 4 | 1 | 15. | 2019 | nem jutott be | ||||||||
2020–21 | A | 2. | 2. | 6 | 3 | 1 | 2 | 8 | 7 | 7. | 2021 | |||||||||
2022–23 | A | 1. | 2. | 6 | 4 | 0 | 2 | 9 | 5 | 5. | 2023 | |||||||||
2024–25 | A | 2025 | ||||||||||||||||||
Összesen | 16 | 9 | 3 | 4 | 21 | 13 | 0/3 | – | – | – | – | – | – |
Konföderációs kupa
[szerkesztés]Év | Eredmény | Hely | M | Gy | D | V | Rg | Kg | P |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1992 | Nem jutott be | ||||||||
1995 | Kupagyőztes | 1. | 3 | 2 | 1 | 0 | 5 | 1 | 7 |
1997 | Nem jutott be | ||||||||
1999 | |||||||||
2001 | |||||||||
2003 | |||||||||
2005 | |||||||||
2009 | |||||||||
2013 | |||||||||
Összesen | Kupagyőztes | 1/9 | 3 | 2 | 1 | 0 | 5 | 1 | 7 |
Olimpia
[szerkesztés]Év | Eredmény | Hely | M | Gy | D | V | Rg | Kg | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1908 | Ezüstérmes | 2. | 3 | 2 | 0 | 1 | 26 | 3 | |
1912 | Ezüstérmes | 2. | 3 | 2 | 0 | 1 | 13 | 5 | |
1920 | 1. forduló | 9. | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | |
1924 - 1936 | Nem indult | ||||||||
1948 | Bronzérmes | 3. | 4 | 3 | 0 | 1 | 15 | 11 | |
1952 | Negyeddöntő | 6. | 3 | 2 | 0 | 1 | 7 | 6 | |
1956 | Nem indult | ||||||||
1960 | Ezüstérmes | 2. | 5 | 4 | 0 | 1 | 11 | 7 | |
1964 | Nem jutott be | ||||||||
1968 | Nem indult | ||||||||
1972 | 2. forduló | 6. | 6 | 3 | 1 | 2 | 11 | 7 | |
1976 | Nem jutott be | ||||||||
1980 | Nem indult | ||||||||
1984 | Nem jutott be | ||||||||
1988 | |||||||||
Összesen | Ezüstérmes | 7/17 | 25 | 16 | 1 | 8 | 83 | 40 |
- Az 1988. évi nyári olimpiai játékok óta nem a felnőtt válogatottak indulnak az olimpia labdarúgótornáján, hanem az adott ország U23-as csapata.
Mezek a válogatott története során
[szerkesztés]A dán labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: piros mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez leggyakrabban ennek az ellentéte: fehér mez piros nadrág és fehér sportszár.
- Hazai
- Idegenbeli
Játékosok
[szerkesztés]Játékoskeret
[szerkesztés]A dán válogatott 26 fős kerete a 2022-es Világbajnokság mérkőzéseire.[19]
2022. szeptember 25-i Franciaország elleni mérkőzés után lett frissítve.
Válogatottsági rekordok
[szerkesztés]Az adatok 2021. április 6. állapotoknak felelnek meg.
- A még aktív játékosok (Félkövérrel) vannak megjelölve.
Legtöbbször pályára lépett játékosok
[szerkesztés]# | Név | Időszak | Mérkőzés | Gólok |
---|---|---|---|---|
1 | Peter Schmeichel | 1987–2001 | 129 | 1 |
2 | Dennis Rommedahl | 2000–2014 | 126 | 21 |
3 | Simon Kjær | 2009– | 121 | 5 |
4 | Christian Eriksen | 2010– | 117 | 39 |
5 | Jon Dahl Tomasson | 1997–2010 | 112 | 52 |
6 | Thomas Helveg | 1994–2007 | 110 | 2 |
7 | Michael Laudrup | 1982–1998 | 104 | 37 |
8 | Martin Jørgensen | 1998–2011 | 102 | 12 |
Morten Olsen | 1970–1989 | 4 | ||
10 | Thomas Sørensen | 1999–2012 | 101 | 0 |
Legtöbb gólt szerző játékosok
[szerkesztés]# | Név | Időszak | Gól | Vál. | Átlag |
---|---|---|---|---|---|
1 | Jon Dahl Tomasson | 1997–2010 | 52 | 112 | 0.46 |
Poul Nielsen | 1910–1925 | 38 | 1.37 | ||
3 | Pauli Jørgensen | 1925–1939 | 44 | 47 | 0.94 |
4 | Ole Madsen | 1958–1969 | 42 | 50 | 0.84 |
5 | Preben Elkjær Larsen | 1977–1988 | 38 | 69 | 0.55 |
6 | Michael Laudrup | 1982–1998 | 37 | 104 | 0.36 |
7 | Christian Eriksen | 2010– | 36 | 106 | 0.34 |
8 | Nicklas Bendtner | 2006–2018 | 30 | 81 | 0.37 |
9 | Henning Enoksen | 1958–1966 | 29 | 54 | 0.54 |
10 | Allan Simonsen | 1972-1986 | 23 | 57 | 0.40 |
Ismert játékosok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
- ↑ World Football Elo Ratings. eloratings.net
- ↑ Az elszalasztott Eb-győzelem – Nagy-Jugoszlávia széthullott válogatottja. gepnarancs.hu. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Az 1990-es világbajnokságot még az NSZK nyerte és az Eb selejtezőiben is két német válogatott indult, azonban időközben egyesült a két ország.
- ↑ 1992 - Svédország. sportgeza.hu
- ↑ Felhergelt focisták: „érzékeny játékos, ezért köpött” – videó. hvg.hu. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
- ↑ Az olaszok a falra festették - és 2-2 lett.... nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. február 25.)
- ↑ Félbeszakadt a dán–svéd-Eb-selejtező. sportgeza.hu. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
- ↑ „A türelem volt a holland siker kulcsa”, Nemzeti Sport, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
- ↑ „Kamerun kikapott Dániától, és kiesett”, Nemzeti Sport, 2010. június 19. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
- ↑ „Pazar szabadrúgásokkal 16 között Japán”, Nemzeti Sport, 2010. június 24. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
- ↑ „Bombameglepetést okoztak a dán dinamitok”, Nemzeti Sport, 2012. június 9. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
- ↑ „Euro 2012: Dánia hiába jött vissza mínusz kettőről, Portugália nyert”, Nemzeti Sport, 2012. június 13. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
- ↑ „Történelmi sikerével csoportelső lett Németország”, Nemzeti Sport, 2012. június 17. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
- ↑ „Életmentő beavatkozás után stabilizálták a pályán összeesett Eriksen állapotát, a meccs félbeszakadt”, telex.hu, 2021. június 12. (Hozzáférés: 2021. június 12.)
- ↑ „Laidouni a mezőny legjobbja volt; remiztek a dánok”, nemzetisport.hu, 2022. november 22. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
- ↑ „Mbappé duplájával a franciák nyertek, s továbbjutottak a csoportból”, nemzetisport.hu, 2022. november 26. (Hozzáférés: 2022. november 28.)
- ↑ „Ausztrália 16 év szünet után jutott a 16 közé Dánia legyőzésével”, nemzetisport.hu, 2022. november 30. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
- ↑ miklosp: Teljes a dán vb-keret, Poulsen és Nörgaard is bekerült (magyar nyelven). M4 Sport, 2022. november 14. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
Források
[szerkesztés]- A dán labdarúgó-szövetség hivatalos honlapja. Dansk Boldspil-Union
- Dánia a FIFA honlapján. FIFA. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
- Dánia az UEFA honlapján. UEFA
- Dánia eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2016. december 1. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
- Dánia - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF, 2016. december 15. (Hozzáférés: 2017. február 18.)