Baradlay Jenő
| Baradlay Jenő | |
 | |
| Baradlay Richárd (Mécs Károly) és Baradlay Jenő (Tordy Géza) a Plankenhorst-palotában | |
| Jellem | Gyönge egészségű, szemüveges (rövidlátó), sebezhető lelkületű, jószívű, önfeláldozó. |
| Nemzet | magyar |
| Beszélt nyelv | magyar, német |
| Első megjelenés | A kőszívű ember fiai |
| Alkotó | Jókai Mór |
| Kiadó | A Hon (folytatásokban), Athenaeum |
Baradlay Jenő (Eugen von Baradlay) Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik szereplője, a három testvér közül a legfiatalabb.
Élete
[szerkesztés]Az apja akaratának megfelelően hivatalnokként dolgozott Bécsben az udvari kancellárián. Szorgalmas, megbízható, éles eszű fiatalemberként sikeres karrier lehetősége előtt állt. Alkalmazkodó képessége és szerénysége hamar rokonszenvessé tette. Szerelmes lett Plankenhorst Alfonsine-ba, aki az ujja köré csavarta a gazdag, de naiv főnemest. Az 1848 márciusi bécsi forradalmat közömbösen fogadta, de az események magukkal ragadták, szinte az akarata ellenére csatlakozott a fiatal forradalmárokhoz. 1848 októberében már a házasságát tervezte Alfonsine-nal, amikor a fiút az édesanyja titokban meglátogatta, és meggyőzte arról, hogy Magyarországon a helye a családja mellett. Jenő ezután hazatért az édesanyjával Nemesdombra. Itt bátyja, Ödön feleségére és annak gyermekeire vigyázott. A közélettől és a csatáktól távol tartotta magát, de - bátyja leveleinek is köszönhetően - folyamatosan figyelemmel kísérte a szabadságharc eseményeit. A világosi fegyverletétel után egy végzetes névcsere következtében Jenőnek (Eugen) küldték ki az Ödönnek (Edmund) szóló hadbírósági idézését. A legfiatalabb Baradlay önként vállalta a biztos halált a testvére helyett. A tárgyaláson Jenőt golyó általi halálra ítélték, és hamarosan kivégezték.
Jelleme
[szerkesztés]Gyermekkorátul fogva igen félénk kedély, melyet még gyámoltalanabbá tett az ifjúkori életmód, a szüntelen mástól függés. Hozzá volt szokva, hogy akaratát mindig alárendelje a másénak, elébb szülői, azután főnökei - végre szeretője akaratának. Most azután, mikor mindazon támaszokat, akikhez eddig tapadt, egyszerre elseperte a vihar; mikor a monumentális nagyságok, kiknek szobrai képezték "lares et penates"-eit, szétrepültek, mint polyvatöredék. Jenő úgy érezte magát, mint aki maga is semmivé lett.
A testvéreihez képest a regény nagy részében hétköznapi szereplő. Édesanyjának és még rideg, kőszívű apjának is a legkedvesebb fia. Gyönge egészségű, szemüveges (rövidlátó), sebezhető lelkületű gyermek. Jószívű: amikor az anyja pénzt küld a számára, a felét Richárdnak adja. Udvari bürokrataként nem mulatozik, ezt nem tartja komoly hivatalnokhoz méltónak. A naivsága miatt könnyű játékszere a démoni szépségű Alfonsine-nek és az atyai jóságot és barátságot színlelő adminisztrátornak. Sem katonai, sem politikai pályára, tettekre nem alkalmas, de számára is eljön majd a pillanat, amikor bizonyítani tudja lelki nagyságát: feláldozza magát egy olyan ügyért, amelyben sohasem hitt.
Film
[szerkesztés]A Jókai Mór regényéből 1965-ben készült filmben Baradlay Jenőt Tordy Géza alakította.
Az író és hőse
[szerkesztés]A legkisebb Baradlay Jókai Mór vonásait hordozza magán. Szívesen fest, félénk természetű, nagy jövőről álmodik.
Források
[szerkesztés]- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai ˙(Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1975) ISBN 9631103943
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Magyar Elektronikus Könyvtár
- Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona (Móra Könyvkiadó, 1994, 38-39. oldal)
