Babsa
Babsa (Babșa) | |
Babsai magyar telepesház (1903-ban épült, 1971-ben költöztették a temesvári skanzenba) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Belence |
Rang | falu |
Községközpont | Belence |
Irányítószám | 307046 |
SIRUTA-kód | 155813 |
Népesség | |
Népesség | 216 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 113 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′ 31″, k. h. 21° 47′ 21″45.808745°N 21.789263°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 31″, k. h. 21° 47′ 21″45.808745°N 21.789263°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Babsa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Babsa (románul: Babșa, németül: Babscha) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Kiss Lajos szláv eredetű személynévből eredezteti, amelyhez párhuzamként a délszláv Bobiša nevet közli.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól 24 kilométerre északkeletre fekszik.
Népesség
[szerkesztés]A népesség változása
[szerkesztés]Népessége az 1903–06-os telepítéskor egyharmadával nőtt, de aztán előbb a telepesek egy része távozott 1920 után, majd a második világháborút követően, a városra vándorlás következtében rohamosan csökkent népessége.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1839–40-ben 710 román ortodox lakosa volt.
- 1910-ben 1338 lakosából 914 volt román, 371 magyar és 53 német anyanyelvű; 918 ortodox és 410 római katolikus vallású.
- 2002-ben 261 lakosából 257 volt román és négy magyar; 255 ortodox és három római katolikus.
Története
[szerkesztés]Először 1488-ban említették, amikor Alsó-, Felső- és Középsőbabsa a pomázi Cikó család cikóvásárhelyi uradalmának része volt. 1717-ben negyven házzal írták össze. A 18. században a facseti, majd a lugosi kerülethez tartozott, majd 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1838-ban 22 egész 5/8 jobbágytelekből állt. Mindvégig az államkincstár birtoka maradt.
A magyar állam a századfordulón bukovinai székelyeket kívánt telepíteni saját babsai erdejének helyére. 1900-ban nyolc bukovinai családot költöztettek ideiglenes barakkokba, akik megkezdték az erdő kiirtását. A munka kétharmadának elvégzése után azonban zúgolódni kezdtek és azt követelték, hogy azonnal írják a nevükre a földet. A hajlékukban tartott razzia állítólag szocialista röpiratokat talált és a telepítést szervező Földművelési Minisztérium elköltöztette őket. Az erdő maradékát végül a falubeli románok munkájával irtották ki, akik 1903–06-ra használatba is kapták a földet. Végül mintegy 350 római katolikus magyar telepest költöztettek be Felső-Magyarországról, kétharmadukat Nyitra és Pozsony vármegyéből.
Mivel a telepesek telkei nem kerültek véglegesen a tulajdonokba és az 1921-es földreform mint állami földeket részben kiosztotta őket, a babsai magyarok egy része szétszóródott. Maradékuk a szocializmus idején városba költözött.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- László János: A Bukovinában élő (élt) magyarság és kirajzásainak története 1762-től 1914-ig az első világháború kitöréséig. Kolozsvár, 2005
- Nicolae Săcară – Vasile Cica: Gospodăria maghiară din Babșa de la Muzeul Banatului. Tibiscus/Etnografie 3 (1978), 167–80. o.