Ugrás a tartalomhoz

Letenye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Béc szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk Zala vármegyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Letenye (egyértelműsítő lap).
Letenye
Letenye címere
Letenye címere		 Letenye zászlaja
Letenye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásváros
Irányítószám8868
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség3745 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 01″, k. h. 16° 43′ 20″46.433611°N 16.722222°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 01″, k. h. 16° 43′ 20″46.433611°N 16.722222°E
Letenye (Zala vármegye)
Letenye
Letenye
Pozíció Zala vármegye térképén
Letenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Letenye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Letenye (horvátul: Letinja[2]) város Zala vármegyében. A Letenyei járás központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, a 7-es főút mentén, 22 kilométerre Nagykanizsától; Murakeresztúrral a 6835-ös út köti össze.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Zajk, északkelet felől Becsehely, kelet felől Tótszentmárton, délkelet felől Tótszerdahely, északnyugat felől pedig Murarátka. Délnyugati határában folyik a Mura folyó, abban az irányban a határos (túlparti) települések már Horvátországhoz tartoznak.

A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok is elterülnek (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).

Közlekedése

[szerkesztés]

A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es főút, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M7-es autópálya. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, a 7538-as út, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópálya is épült. Előbb megépült az M70-es autóút 2×1 sávon, az autóút elején és végén, illetve a lehajtóknál 2×2 sávon, melyet később kibővítettek így mára teljes értékű autópályaként üzemel. A városba futnak továbbá más alsóbbrendű utak a környező települések felé is: Bázakerettye irányába például a 7540-es út.

A térség autóbusz-közlekedése más Zala vármegyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentibe és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.

Története

[szerkesztés]

Bronzkori nyomokat a Letenye-Szentkeresztdombon feltárt Árpád-kori falu helyén találtak. A település temetőjében egy stájer márványból készített egyszerű oltárt találtak, amelyet Cajus Julius Flavianus állíttatott lányának, Faustinának. Feltártak itt egy későavar kori avar-­szláv temetőt, amelyből a bronzművesség, kovácsmesterség és a gyöngyöntés hagyományainak szinte teljes megsemmisülésére következtethetünk.

Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.

A török időkben többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.

A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.

1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.

Közélete

[szerkesztés]

A városban polgárőrség működik.[3]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Rostonics László (független)[4]
  • 1994–1998: Rostonics László (független)[5]
  • 1998–2002: Rostonics László (független)[6]
  • 2002–2006: Rostonics László (független)[7]
  • 2006–2010: Halmi Béla (független)[8]
  • 2010–2014: Halmi Béla (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Farkas Szilárd (független)[10]
  • 2019–2024: Farkas Szilárd (független)[11]
  • 2024– : Vida László (Fidesz-KDNP)[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4202
4176
4001
3857
3752
3759
3745
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,5%, cigány 9,15%, horvát 2,7%, német 0,78%. 71,9% római katolikusnak, 1,14% reformátusnak, 7,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 2,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, bolgárnak, szlovénnek és szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 1,2% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A kastély parkjában egy közel 150 éves platánfa áll, ami az év fája volt a Letenyéért Közéleti Egyesületnek köszönhetően 2010-ben.

Turizmus

[szerkesztés]
  • Termálfürdő

Kultúra

[szerkesztés]
  • Mura Menti Napok,[15] 2 évente megtartott rendezvény
  • Országos Népművészeti és Kézművestábor évente
  • Nemzetközi Fúvósfesztivál

Híres emberek

[szerkesztés]
Patzner (Perényi) István

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • Szapáry–Andrássy-kastély
    Szapáry–Andrássy-kastély
  • A letenyei platán a könyvtár épületével
    A letenyei platán a könyvtár épületével
  • Kossuth-emlékoszlop
    Kossuth-emlékoszlop
  • Aranybárány fogadó
    Aranybárány fogadó
  • Szentháromság-templom
    Szentháromság-templom
  • Rovásos helynévtábla
    Rovásos helynévtábla

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  3. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  7. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  8. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  9. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  11. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  12. ↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Letenye Helységnévtár
  15. ↑ Megosztom, fesztivál 2021 08 11 10:00: Pénteken kezdődnek a Mura menti napok Letenyén (magyar nyelven). ZAOL. [2021. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Letenye&oldid=27540853”