Ugrás a tartalomhoz

Ablonczy László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ablonczy László
Született1945. október 14. (79 éves)[1]
Bodroghalász
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaA. Szabó Magda
Foglalkozásaújságíró, kritikus, színházigazgató
IskoláiKossuth Lajos Tudományegyetem (1965–1970)
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Ablonczy László (Bodroghalász, 1945. október 14. –) József Attila-díjas magyar újságíró, kritikus, színigazgató. Ablonczy Balázs történész édesapja.

Életpályája

[szerkesztés]

1965–1970 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakos hallgatója volt. 1969–1970 között a Hajdú-Bihari Napló gyakornoka, 1970–1971 között a Csepel munkatársa volt.

1971–1975 között a Magyar Hírlap belpolitikai, majd kulturális rovatának munkatársa. 1975–1978 között a MOKÉP sajtó- és propaganda osztályának vezető helyettese. 1978–1990 között a Film Színház Muzsika munkatársa, majd a Magyar Fórum strasbourgi tudósítója.

1989–1995 között a Tiszatáj szerkesztőjeként dolgozott. 1991–1999 között a Nemzeti Színház igazgatója. 1999–2005 között Párizsban élt. 2001–2003 között a Reformátusok Lapja munkatársa. 2005-ben nyugdíjba vonult.

Családja

[szerkesztés]

Felesége A. Szabó Magda, fia Ablonczy Balázs történész.[2]

Művei

[szerkesztés]
  • Egy rövid életű színházi lap története. Debreceni Színház 1936–39 (1970)
  • Hajdúnánás 30 éve (tanulmány, Gábor Zoltánnal, 1974)
  • Emelkedő úton. 25 éves a hajdúnánási Micsurin Tsz. (Székelyhidi Ágostonnal, 1975)
  • Latinovits Zoltán (versek, visszaemlékezések; szerkesztette, 1977)
  • Szirtes Ádám (visszaemlékezések, Márkus Bélával szerkesztette, 1978)
  • Ruttkai Éva (visszaemlékezések, szerkesztette, 1981)
  • Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban (színművek, verses játékok, szerkesztette és utószó, 1984)
  • Latinovits Zoltán tekintete (dokumentumok, tűnődések, beszélgetések, 1987)
  • Tamási Áron színjátékai (szerkesztette és függelék, 1987)
  • Sütő András életműsorozatának kiadói szerkesztője (1989–1997, 2008-)
  • Harag György színháza (Nánay Istvánnal és Váli Ilonával, 1992)
  • Nemzeti a magasban. Krónika dokumentumokban, 1963–1995 (1996)
  • Nehéz álom (1997)
  • A szivárvány alatt – Utak Erdélybe (1997)
  • Megélt színház (1998)
  • Jelentés a völgyből (1998)
  • Sütő András 75 éve (2002)
  • Bartók Béla kertjében – Marosszentimrétől Párizsig (2003)
  • Az "Állj fel" torony árnyékában (XX. századi franciaországi magyarok antológiája, társszerkesztő, A. Szabó Magdával, 2003)
  • Szélfútta levél... Évek Mensáros Lászlóval (2004)
  • Múló levelek Párizsból 2002–2004 (2005)
  • Nemzeti lélekharang – Jászai Maritól Bubik Istvánig (2007)
  • SZÍN-VALLÁS – Avagy az Őrnagy úr feldarabolásának szükséges voltáról (2007)
  • Árvai Réka csodái- Kubik Anna könyve (Kairosz Kiadó, 2010)
  • Latinovits Zoltán élete, halála és feltámadásai (Kairosz Kiadó, 2011)
  • Régimódi színháztörténet ÁVH-s iratokkal... -és Raksányi Kutyával (Kairosz Kiadó, 2012)
  • Sinkovits Imre a Hargitán. Fél évszázad töredékei a Nemzeti Színház 175 esztendejéből; Kairosz, Budapest, 2013
  • "Templom, parlament, kínpad: megannyi színpad", ÁVH-s (be)súgókkal. Új évezredi tűnődések, jegyzetek, beszélgetések; Kairosz, Budapest, 2014
  • A Nemzeti varázskörében. Arcképek, tanulmányok, jegyzetek; Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány–Hitel Könyvműhely, Budapest, 2019
  • Ablonczy László–Kovács Örs Levente: Egy európai Kolozsváron. Harag György színházrendező; MMA, Budapest, 2021
  • Hamlet, a magyar. 1790–1956. Esszé; MMA, Budapest, 2021
  • Béres Ilona; MMA, Budapest, 2022

Filmjei

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. Új vitafórum indult a komáromi Révben (magyar nyelven). Új vitafórum indult a komáromi Révben | ma7.sk. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
  3. Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]