1979-es Eurovíziós Dalfesztivál
1979-es Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
Binyenei HaUma, Jeruzsálem, Izrael | |||||
Döntő | 1979. március 31. | ||||
Műsorvezető | Daniel Peer Yardena Arazi | ||||
Rendező csatorna | IBA | ||||
Győztes dal | Gali Atari & Milk and Honey (Hallelujah) | ||||
Magyar versenyző | — | ||||
Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10, és 12 pontot kapnak. | ||||
Indulók száma | 19 | ||||
Először részt vevő országok | — | ||||
Visszatérő országok | — | ||||
Visszalépő országok | Törökország | ||||
Nulla pontos dal | — | ||||
Meghívott előadók | Shalom '79 | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1979-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a huszonnegyedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Izrael fővárosa, Jeruzsálem adott otthont. A helyszín a jeruzsálemi Binyenei HaUma volt.
A résztvevők
[szerkesztés]Törökország visszalépett a versenytől az arab országok nyomására, akik ellenezték, hogy egy muszlim ország részt vegyen egy Izraelben tartandó versenyen. A török induló Maria Rita Epik & 21.Peron Seviyorum című dala lett volna, és 11.-ek lettek volna a fellépési sorrendben.[1][2]
Másodszor vett részt a versenyen a norvég Anita Skorgan (1977 után) és a francia Anne-Marie David, aki az 1973-as Eurovíziós Dalfesztiválon Luxemburg színeiben győzni tudott.
Harmadszor vett részt a holland Sandra Reemer, akárcsak a svájci trió, Peter, Sue & Marc 1971 és 1976 után . Később 1981-ben is versenyeztek. Érdekesség, hogy mind a négy alkalommal különböző nyelven énekeltek, sorban francia-, angol-, német- és olasz nyelven.
A német Dschinghis Khan együttes tagjaként először vettek részt magyarok is a versenyen: Késmárky Marika és Mándoki László.
A verseny
[szerkesztés]A verseny egyik műsorvezetője Yardena Arazi volt, aki három évvel korábban az 1976-os versenyen, illetve kilenc évvel később, az 1988-as Eurovíziós Dalfesztiválon maga is képviselte Izraelt.
A svájci indulóknak akadtak problémáik az izraeli határon, ugyanis az izraeli határőrök nem értették, miért kell nekik a rengeteg öntözőkanna, slag, szemeteszsák és üvegnyitó.[2] Az eszközök a különleges színpadi előadáshoz kellettek, ezeket használták hangszerként.
A belga induló annyira elégedetlen volt a nemzeti döntő eredményével, hogy sose vette fel stúdióban a győztes dalt. Micha Marah énekelte a nemzeti döntő minden dalát, és kedvence a Comment ça va? című szerzemény volt, mely az elődöntők során végig fölényesen vezetett, végül mégis alulmaradt a Hey Nana című dallal szemben, amely így azon kevés Eurovíziós dalok egyike, melyeknek nincsen stúdió verziója.[2][3]
Az UNESCO 1979-et a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította, és a spanyol dal erre fel is hívta a figyelmet.[4] Az énekesnőhöz négy gyerek csatlakozott a színpadon, akik a dal végén kinyitották a kezükben lévő papírtekercseket, amin a Köszönöm felirat állt négy különböző nyelven: angolul, franciául, spanyolul és héberül. Az előadás érdekessége, hogy ma már nem lehetne előadni, ugyanis 1990-től érvényben van az a szabály, hogy csak tizenhatodik életévüket betöltött személyek tartózkodhatnak a színpadon.
A szavazás
[szerkesztés]A szavazási rendszer megegyezett az 1975-ös versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők a fellépési sorrendben hirdették ki a pontokat.
A szavazás a fellépési sorrendnek megfelelően zajlott: Portugália volt az első szavazó, míg Spanyolország az utolsó. A szavazás során négy ország váltotta egymást az élen: az első zsűri után Izrael volt az első helyen, ezt követően egy-egy pillanatig Franciaország, majd az Egyesült Királyság állt az élen, majd a házigazda visszavette a vezetést. A szavazás felénél a lassan kezdő spanyol dal állt az élre, ám az előny nem tartott ki végig. A brit zsűri pontjai után Izrael állt az élen, az utolsó előttiként szavazó Ausztria után ismét Spanyolország, egyetlen ponttal megelőzve Izraelt. Az utolsó zsűri azonban éppen a spanyol zsűri volt, és az Izraelnek adott tíz pont a házigazda győzelmét eredményezte. A győztes dal öt zsűritől – portugál, ír, svéd, norvég, brit – gyűjtötte be a maximális tizenkettő pontot, míg az olasz és a német zsűri nem tartotta pontra érdemesnek.
Ez volt Izrael sorozatban második győzelme, míg Spanyolország 1971 és 1973 után harmadszor végzett a második helyen.
Eredmények
[szerkesztés]Ponttáblázat
[szerkesztés]Zsűrik | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Össz | ||||||||||||||||||||
Portugália | 64 | 6 | 2 | 5 | 4 | 4 | 10 | 5 | 3 | 3 | 3 | 6 | 7 | 6 | ||||||
Olaszország | 27 | 8 | 8 | 3 | 8 | |||||||||||||||
Dánia | 76 | 2 | 3 | 12 | 1 | 10 | 12 | 6 | 7 | 4 | 8 | 1 | 3 | 3 | 4 | |||||
Írország | 80 | 5 | 5 | 5 | 6 | 10 | 6 | 6 | 3 | 10 | 7 | 8 | 5 | 4 | ||||||
Finnország | 38 | 7 | 7 | 8 | 5 | 5 | 6 | |||||||||||||
Monaco | 12 | 1 | 2 | 4 | 3 | 2 | ||||||||||||||
Görögország | 69 | 10 | 1 | 4 | 7 | 7 | 2 | 10 | 4 | 1 | 5 | 7 | 2 | 2 | 7 | |||||
Svájc | 60 | 7 | 1 | 10 | 2 | 2 | 7 | 4 | 7 | 8 | 12 | |||||||||
Németország | 86 | 2 | 1 | 12 | 5 | 3 | 12 | 6 | 12 | 4 | 1 | 2 | 6 | 8 | 12 | |||||
Izrael | 125 | 12 | 6 | 12 | 12 | 8 | 4 | 5 | 1 | 2 | 8 | 1 | 12 | 12 | 12 | 8 | 10 | |||
Franciaország | 106 | 6 | 10 | 1 | 10 | 8 | 10 | 5 | 6 | 12 | 12 | 5 | 7 | 6 | 5 | 3 | ||||
Belgium | 5 | 2 | 1 | 2 | ||||||||||||||||
Luxemburg | 44 | 7 | 3 | 4 | 4 | 5 | 3 | 2 | 4 | 2 | 10 | |||||||||
Hollandia | 51 | 8 | 10 | 5 | 3 | 3 | 7 | 3 | 4 | 4 | 4 | |||||||||
Svédország | 8 | 6 | 1 | 1 | ||||||||||||||||
Norvégia | 57 | 3 | 3 | 8 | 6 | 2 | 8 | 2 | 6 | 10 | 7 | 1 | 1 | |||||||
Egyesült Királyság | 73 | 4 | 8 | 10 | 7 | 7 | 1 | 2 | 8 | 5 | 10 | 6 | 5 | |||||||
Ausztria | 5 | 4 | 1 | |||||||||||||||||
Spanyolország | 116 | 12 | 3 | 6 | 12 | 12 | 8 | 8 | 12 | 10 | 10 | 7 | 1 | 5 | 10 |
Visszatérő előadók
[szerkesztés]Előadó | Ország | Előző év(ek) |
---|---|---|
Peter, Sue & Marc | Svájc | 1971, 1976 |
Anne-Marie David | Franciaország | 1973 (Luxemburg színeiben, győztes) |
Sandra Reemer | Hollandia | 1972, 1976 |
Anita Skorgan | Norvégia | 1977 |
Térkép
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ O'Connor, John Kennedy. The Eurovision Song Contest - The Official History. Carlton Books, UK. 2007 ISBN 978-1-84442-994-3
- ↑ a b c Az 1979-es Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
- ↑ Az 1979-es belga nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. [2012. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
- ↑ Magyar UNESCO Bizottság. unesco.hu. [2007. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.)