1962-es Eurovíziós Dalfesztivál
1962-es Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
Villa Louvigny, Luxembourg, Luxemburg | |||||
Döntő | 1962. március 18. | ||||
Műsorvezető | Mireille Delannoy | ||||
Rendező csatorna | CLT | ||||
Győztes dal | Isabelle Aubret (Un premier amour) | ||||
Magyar versenyző | — | ||||
Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 3, 2 és 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt daloknak. A pontokat összeadták, és az első három dal kapott 3, 2 és 1 pontot. | ||||
Indulók száma | 16 | ||||
Először részt vevő országok | — | ||||
Visszatérő országok | — | ||||
Visszalépő országok | — | ||||
Nulla pontos dal | Ausztria Belgium Hollandia Spanyolország | ||||
Meghívott előadók | Achille Zavatta | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1962-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a hetedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Luxemburg fővárosa, Luxembourg adott otthont. A helyszín a luxembourgi Villa Louvigny volt.
A résztvevők
[szerkesztés]Ez volt az első alkalom, hogy egyetlen új résztvevő sem csatlakozott. Így csakúgy, mint egy évvel korábban, tizenhat dal vett részt a dalfesztiválon.
A monacói François Deguelt és a luxemburgi Camillo Felgen egyaránt másodszor vett részt a versenyen, míg a belga Fud Leclerc már negyedszer.
A verseny
[szerkesztés]A verseny történetében ez az egyetlen alkalom, hogy vasárnap rendezték a versenyt.
A szavazás
[szerkesztés]Ebben az évben megváltozott a szavazás menete. Az országok továbbra is 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, és mindegyik zsűritag az általa legjobbnak ítélt három dalnak adott sorban 3, 2 és 1 pontot. Ezután összeadták a zsűritagok pontjait, és az összesített lista első három helyezettje kapott 3, 2 és 1 pontot.[1] A szavazás a fellépéssel ellentétes sorrendben történt: Monaco volt az első szavazó, míg Finnország az utolsó. A szavazás során összesen három dal váltotta egymást az élen: az első zsűri pontjai után a házigazda Luxemburg állt az élre, majd az olasz pontok után három dal – a luxemburgi, a jugoszláv és a francia – holtversenyben állt az élen. Ezt követően azonban Franciaország az élre állt, és innentől kezdve végig vezetve végül fölényes győzelmet aratott. A győztes dal a finn, a dán és a holland zsűri kivételével mindenkitől kapott pontot, és összesen öt ország zsűrijétől gyűjtötte be a maximális három pontot.
Franciaország lett az első ország, melynek harmadszor is sikerült győznie, pontosan kétszer annyi pontot szerezve, mint a második helyezett Monaco. A házigazda Luxemburg végzett a harmadik helyen. Ez volt az első alkalom, hogy három azonos nyelvű dal végzett az első három helyen. Az, hogy három francia nyelvű dal zárt az élen később még egyszer, 1986-ban történt meg.
Először fordult elő, hogy egy dal pont nélkül maradt, és rögtön négy ilyen volt: Ausztria, Belgium, Spanyolország és Hollandia dala sem kapott pontot a szavazás során, ráadásul az első három egymást követte a fellépési sorrendben.
Eredmények
[szerkesztés]Ponttáblázat
[szerkesztés]Zsűrik | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Össz | |||||||||||||||||
Finnország | 4 | 1 | 3 | ||||||||||||||
Belgium | 0 | ||||||||||||||||
Spanyolország | 0 | ||||||||||||||||
Ausztria | 0 | ||||||||||||||||
Dánia | 2 | 1 | 1 | ||||||||||||||
Svédország | 4 | 3 | 1 | ||||||||||||||
Németország | 9 | 2 | 1 | 2 | 2 | 2 | |||||||||||
Hollandia | 0 | ||||||||||||||||
Franciaország | 26 | 2 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 1 | 1 | 2 | 1 | ||||
Norvégia | 2 | 2 | |||||||||||||||
Svájc | 2 | 2 | |||||||||||||||
Jugoszlávia | 10 | 1 | 1 | 2 | 3 | 3 | |||||||||||
Egyesült Királyság | 10 | 3 | 1 | 2 | 2 | 2 | |||||||||||
Luxemburg | 11 | 3 | 3 | 1 | 1 | 3 | |||||||||||
Olaszország | 3 | 1 | 2 | ||||||||||||||
Monaco | 13 | 3 | 1 | 3 | 1 | 2 | 3 |
A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.
Visszatérő előadók
[szerkesztés]Előadó | Ország | Előző év(ek) |
---|---|---|
Fud Leclerc | Belgium | 1956, 1958, 1960 |
Jean Philippe | Svájc | 1959 (Franciaország színeiben) |
Camillo Felgen | Luxemburg | 1960 |
François Deguelt | Monaco | 1960 |
A szavazás és a nemzetközi közvetítések
[szerkesztés]Pontbejelentők
[szerkesztés]
|
|
Kommentátorok
[szerkesztés]Ország | Kommentátor | Közvetítés | ||
---|---|---|---|---|
Ausztria | Emil Kollpacher | |||
Belgium | Nicole Védrès (franciául) | |||
Willem Duys (hollandul) | ||||
Dánia | N/A | |||
Egyesült Királyság | David Jacobs (televízió) | |||
Peter Haigh (rádió) | ||||
Finnország | Aarno Walli | |||
Franciaország | Pierre Tchernia | |||
Hollandia | Willem Duys | |||
Jugoszlávia | Ljubomir Vukadinović | |||
Gordana Bonetti | ||||
Tomaž Terček | ||||
Luxemburg | Jacques Navadic | |||
Monaco | Pierre Tchernia | |||
Németország | Ruth Kappelsberger | |||
Norvégia | Odd Grythe | |||
Olaszország | Renato Tagliani | |||
Spanyolország | Federico Gallo | |||
Svájc | Theodor Haller (németül) | |||
Georges Hardy (franciául) | ||||
Giovanni Bertini (olaszul) | ||||
Svédország | Jan Gabrielsson |
Térkép
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az 1962-es Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 5.)