Ugrás a tartalomhoz

Berettyóújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a02:ab88:6200:ac80:51a9:6334:c820:2fd5 (vitalap) 2024. május 6., 13:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. május 8.) ezen a változaton alapul.
Berettyóújfalu
Berettyóújfalui utcakép (a Bercsényi utca, a Bocskai utca keresztezése előtt)
Berettyóújfalui utcakép (a Bercsényi utca, a Bocskai utca keresztezése előtt)
Berettyóújfalu címere
Berettyóújfalu címere		 Berettyóújfalu zászlaja
Berettyóújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállástanya
PolgármesterMuraközi István (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Körtvélyesi Viktor
Irányítószám4100
Körzethívószám54
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 999 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület01 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájBerettyó–Körös-vidék[3]
Földrajzi kistájBerettyó–Kálló köze[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 33′47.216667°N 21.550000°EKoordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 33′47.216667°N 21.550000°E
Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar vármegye)
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Berettyóújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyóújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járás központja.

Fekvése

Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el, a Berettyó folyó partján, Debrecentől 40, Nagyváradtól mintegy 35 kilométerre.

Szomszédai: észak felől Derecske és Tépe, kelet felől Szentpéterszeg és Váncsod, délkelet felől Mezőpeterd és Told, dél felől Mezősas, délnyugat felől Furta és Zsáka, nyugat felől Bakonszeg, Bihartorda és Sáp, északnyugat felől pedig Földes.

Megközelítése

Közúton

A városon keresztülhalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a 42-es főút, észak-déli irányban pedig a 47-es főút, ezeken könnyen elérhető Budapest-Szolnok-Püspökladány, Debrecen, illetve Szeged-Békéscsaba felől; Debrecen térségével összeköti az M35-ös autópálya is. Berettyószentmárton városrészt a 42-es főúttal a 427-es főút kapcsolja össze.

A környező települések közül Bakonszeggel és Biharnagybajommal a 4213-as, Körösszegapátival a 4217-es. Hencidával, Esztárral és Pocsajjal pedig a 4812-es út köti össze a várost.

Vasúton

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala halad át a településen, ez egyben Románia felé irányuló nemzetközi tranzitvonal. A vasútnak egy állomása van itt; Berettyóújfalu vasútállomás a városközpont déli szélén helyezkedik el, közúti elérését a 47-es főútból nyugat felé kiágazó 42 312-es számú mellékút (Vasút utca) biztosítja.

Története

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A honfoglalók legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és ma is álló torony!

A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a 13. században történik a Váradi regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. Herpály falu egy 1418-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el.Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a 19. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a református templom orgonaalapjának felépítésére. Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött, amikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az 1660-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat. Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthory Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. Az 1970-es és 1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.

A 19. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a Sárrét. 1858-ban átadják a Püspökladány–Nagyvárad-vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. A település 1920–1940 és 1945–1950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épült az 1920-as években. Városi rangot 1978-ban kapott. Vonzáskörzete ma is nagy, fontos gazdasági és kulturális centrum. Öt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony. Az már csak kuriózum, hogy az 1817-ben újjáépített református templom orgonáján egykor Liszt Ferenc is játszott.

Az 1950-es megyerendezés során Bihar megye beolvadt az ekkor létrehozott Hajdú-Bihar megyébe, ezzel Berettyóújfalu megyeszékhely szerepe is megszűnt. 1970-ben hozzácsatolták a Berettyó másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban városi rangot kapott.[4]

A város délnyugati részén éves szinten 680 Mwh villamosenergia termelésére képes naperőművet adtak át 2015. január 20-án. A naperőmű 240 háztartás energiaszükségleteit képes fedezni. A beruházás mintegy 300 millió forintba került, melyből 120 millió forint vissza nem térítendő, uniós támogatás volt. A telep 1 hektáros területén 2277 darab napelemet telepítettek, amely 495 kwh teljesítményre képes.[5]

Közélete

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt Szavazati arány
1990–1994 Szeifert Ferenc MDF
1994–1998 MDF-FKgP[6] 2 877 (59,14%)
1998–2002 FKgP-KDNP[7] 2 853 (53,97%)
2002–2006 független[8] 3 134 (52,43%)
2006–2010 MDF-Fidesz-BERÚJE-KDNP-Magosz[9] 3 290 (51,72%)
2010–2014 Muraközi István Fidesz[10] 3 021 (74,26%)
2014–2019 Fidesz-KDNP[11] 2 742 (62,92%)
2019-től Fidesz-KDNP[1] 3 296 (56,46%)

Országgyűlési képviselők

Név Párt Terminus Választókerület Szavazati arány
Schnitzler József Hazafias Népfront 1980-1985 Hajdú-Bihar 16. számú egyéni választókerület
Hamvas Katalin Hazafias Népfront 1985-1989 Hajdú-Bihar 16. számú egyéni választókerület
Fodor Erzsébet Hazafias Népfront 1989-1990 Hajdú-Bihar 16. számú egyéni választókerület
Rendszerváltás után (1990-napjainkig)
Sápi József MDF 1990-1994 Hajdú-Bihar megye 05. számú egyéni választókerület 7 119 (52.94%)
Szilágyi Péter MSZP 1994-1998 11 277 (52.34%)
1998-2002 10 450 (45.81%)
Dr. Vitányi István Fidesz-MDF 2002-2006 15 215 (51.21%)
Gyula Ferencné MSZP 2006-2010 14 165 (52.42%)
Dr. Vitányi István Fidesz-KDNP 2010-2014 13 267 (54.48%)
2014-2018 Hajdú-Bihar megye 04. számú egyéni választókerület 17 799 (47.18%)
2018-2022 23 630 (55.09%)
2022- 25 407 (61.66%)

Népesség

A település népességének változása:

 A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

Népcsoportok, felekezetek

2011-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 2%-a cigány, 0,5% román, 0,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12] A városban egyéb nemzetiségek is fellelhetők mint például bolgár, lengyel, örmény és szerb. Történelmileg református többségű település. 2011-ben a város lakosságának 39%-a református (6007 fő), 7%-a katolikus ebből 6%-a római katolikus, 1%-a görögkatolikus (összesen 1089 fő), 274 fő más vallási közösséghez, felekezethez tartozik, 150 fő ateista, vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 3853 fő, 4051 fő nem kívánt válaszolni, [1]

2022-ben a város lakossága 14301 fő, melyből 6928 férfi és 7373 nő volt. A legutóbbi népszámlálás alapján a város lakosságának 90%-a magyar, 1,31%-a cigány, 0,4%-a román, 0,12%-a német nemzetiségűnek vallotta magát. A városban élnek még kisebb számban bolgárok, lengyelek, szlovákok, szerbek is. A város lakosságának 9%-a nem kívánt válaszolni a nemzetiségi kérdésre (1297 fő). A lakosság 5,54%-a katolikus, ebből 4,41% római katolikus, míg 1,13% görögkatolikus. A reformátusok részaránya 33%, az evangélikusé 0,11%, ortodox keresztény 0,24%, más keresztény felekezet tagja 2%. Vallási közösségekhez, felekezetekhez nem tartozóak részaránya 23,64%, míg nem kívánt válaszolni 34,94%-a a lakosságnak.

Nevezetességei

A herpályi Csonkatorony

Tejipara országos jelentőségű. Itt található a Gyermekváros, amely az Alföld egyik legnagyobb árvaháza volt.

A két Olimpiai emléktölgy, dr. Barcsay László kertje, a Korhány-ér és a herpályi templom környéke védett természeti értéket képeznek.

Média

Berettyóújfalu rádiója, a Berettyó Rádió a 97,9 Mhz-en sugározza adásait.[14]

Ismert személyek

Itt születtek

Itt éltek, élnek

Testvérvárosai

Intézményei, szervezetei

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

Sportélete

A település az irodalomban

  • Szabó Pál Az inasok gyűrűje című novellája „az újfalusi nagyvásár” idején játszódik, és arról szól, hogy két juhász hogyan tréfálja meg a járókelőket bosszantó borbélyinast.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Berettyóújfalu története a KSH helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Hajdú-Bihar megye legnagyobb naperőművét adták át Berettyóújfaluban. zoldtech.hu. (Hozzáférés: 2015. január 22.)[halott link]
  6. ↑ Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  7. ↑ Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. ↑ Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  11. ↑ Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  14. ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  15. ↑ a b c d Testvérvárosaink. Berettyóújfalu Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. december 5.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berettyóújfalu&oldid=27112895”