Ugrás a tartalomhoz

Nyíradony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Nyíradonyról szól. Hasonló címmel lásd még: Adony (egyértelműsítő lap).
Nyíradony
Nyíradony címere
Nyíradony címere		 Nyíradony zászlaja
Nyíradony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállásváros
PolgármesterSzilágyi Zoltán Tibor (független)[1]
Irányítószám4254
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség7235 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület96,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 55′47.683333°N 21.916667°EKoordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 55′47.683333°N 21.916667°E
Nyíradony (Hajdú-Bihar vármegye)
Nyíradony
Nyíradony
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nyíradony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíradony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Pusztatemplom romja légifotón

Nyíradony város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járás központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi szélén helyezkedik el, közigazgatási területét lényegében három irányból, nyugatról, északról és keletről is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó területek határolják.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Szakoly, északkelet felől Nyírmihálydi, kelet felől Nyírlugos, délkelet felől Nyíracsád, dél felől Nyírmártonfalva, délnyugat felől Hajdúsámson, nyugat felől pedig Balkány. Dél-délnyugat felől egy rövid szakaszon határos még az amúgy jelentős távolságban fekvő (mintegy 30 kilométerre lévő) vármegyeszékhellyel, Debrecennel is.

Különálló külterületi településrészei Tamásipuszta és Aradványpuszta, előbb 10, utóbbi 7 kilométerre fekszik délnyugati irányban a város központi részeitől, valamint Szakolykert, amely a központtól mintegy 3 kilométerre északra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől Nyírbátoron át Mátészalkáig vezető 471-es főút, mely áthalad a központján, így ezen érhető el a legegyszerűbben mindhárom város felől. Ugyancsak a 471-esen közelíthető meg Tamásipuszta és Aradványpuszta is.

Balkánnyal és azon keresztül Nagykállóval a 4102-es, Nyírlugossal és Nyírbéltekkel a 4903-as, Nyírábránnyal pedig a 4904-es út köti össze. Szakolykertre a 49 104-es számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a városon a Apafa–Mátészalka-vasútvonal halad keresztül, valamint 2007-es bezárása előtt itt volt a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal egyik végállomása is. A mátészalkai vonalnak korábban öt megállási pontja is volt a város határain belül: Debrecen felől előbb Tamásipuszta megállóhely, Tisztavíz megállóhely és Aradványpuszta megállóhely, majd Nyíradony vasútállomás, végül a város északi határa közelében Szakolykert megállóhely (Tisztavíz és Szakolykert ma már nem üzemel).

Története

[szerkesztés]

A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott források tanúsága szerint már a 11. században lakott volt.

Az Árpád-kori Gutkeled nemzetség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort, melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták.

Nyíradony egykor Bihar vármegyéhez tartozott.

Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1301., 1321., 1355.) A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét.

1347-ben Adonymonostora (Odonmonustura) néven említették.

A 14. században a Gutkeled nemzetség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a 14. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott.

1428-ban Monostoros-Adony néven a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt premontrei prépostsággal a Báthoriak voltak patrónusai. Ekkor a település az Ecsedi uradalomhoz tartozott.

A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában.

A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi pasa csapatainak pusztítása következtében megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a 18. századig említést sem tesznek a településről.

Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parókiát alapítottak Adonyban. Ekkor Adony még királyi kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel után megszerezte a tulajdonjogot.

1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.

A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel.

A 19. század híres földrajztudomány-statisztikusa, Fényes Elek is írt Nyíradonyról meg a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról.[3]

1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének, Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Ehhez a járáshoz egészen 1950-ig tartozott, amikor is a járást felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg illetve Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták.

A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhellyel; gazdaságilag inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházához. Nem véletlen, hogy a járás gazdasági életében igen jelentős szerepet betöltő keskeny nyomtávú vasútvonalat (Zsuzsi-vonat) is Debrecenből építették ki. A gazdasági vasút megépítésében természetesen az erdészet és a nagybirtok szerepe volt a mérvadó, ezért nem a településeket, hanem inkább a majorságokat, nagygazdaságokat kötötte össze ez a vonat a piacközpont Debrecennel.

A dualizmus korában hihetetlen szegénységben és elmaradottságban élt a lakosság ezen a területen, s az egészségügyi ellátás alacsony színvonala is számos megoldatlan problémát okozott. A kedvezőtlen helyzet az első világháború után tovább erősödött, a trianoni határmegvonás elszakította a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakult útvonalait is. A településnek fontos kereskedelmi kapcsolatai voltak, Érmihályfalvával, Nagykárollyal és Szatmárnémetivel, melyek így megszakadtak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Frank József független[4]
1994–1998 Tasó László független[5]
1998–2002 független[6]
2002–2006 Fidesz[7]
2006–2010 Fidesz-KDNP[8]
2010–2014 Fidesz[9]
2014–2019 Kondásné Erdei Mária Fidesz-KDNP[10]
2019–2024 Tasó Béla Fidesz-KDNP[11]
2024– Szilágyi Zoltán Tibor független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
7778
7791
7677
7518
7269
7285
7235
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 7,4% cigánynak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,1%, református 15,3%, görögkatolikus 41,6%, felekezeten kívüli 5,3% (18,1% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 10,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,9% volt református, 11,9% római katolikus, 30,4% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 5,5% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Pusztatemplom romja

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]
  • Bucsku Lászlóné
  • Dankó Sándor
  • Dr. Pintye Ferenc
  • Frank József
  • Mászlé Lászlóné
  • Simon Sándorné
  • Szamos János
  • Széll Kálmán
  • Széll Kálmánné
  • Szőllősi János
  • Tálas János
  • Véghseő Dániel
  • Vitéz Rehó Etelka

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  10. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  11. ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Nyíradony Helységnévtár
  14. ↑ Nyíradony Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyíradony&oldid=27449343”