Olaszország himnusza

Olaszország himnusza
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 1.

Az olasz himnusz, azaz az Inno di Mameli, Inno della Nazione zenéjét Michele Novarro írta 1847-ben Goffredo Mameli, egy fiatal költő versére. A dal Mameli himnuszaként is ismert 1861-től, amikor Itália egy néppé kezdett egyesülni. A himnusz eredetileg a Savoyai-ház indulója volt, hivatalos olasz himnusz csak 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor lett. Szövege Firenze, Genova, a lombardiai városok és az észak-olasz tartományok Ausztria elleni, valamint Szicília franciák elleni függetlenségi harcaira – a „szicíliai vecsernyére” – emlékeztet. A zene az olasz egység dalaként hamar népszerű lett az egész félszigeten.

Olaszország himnusza

Michele Novaro (1822–1885) – Goffredo Mameli (1827–1849):

A teljes olasz szöveg

szerkesztés

Mameli himnusza

Fratelli d’Italia,
l’Italia s’è desta,
dell'elmo di Scipio
S'è cinta la testa.
Dov'è la vittoria?!
Le porga la chioma,
ché schiava di Roma
Iddio la creò.

Stringiamci a coorte,
siam pronti alla morte
siam pronti alla morte
l’Italia chiamò.

Noi siamo da secoli
calpesti, derisi
perché non siam Popolo
perché siam divisi
raccolgaci un’unica
bandiera, una speme:
di fonderci insieme
già l'ora suonò.

Uniamoci, amiamoci,
l’unione e l’amore
rivelano ai popoli
le vie del Signore;
giuriamo far libero
il suolo natio:
uniti per Dio,
chi vincer ci può!?

Stringiamci a coorte,
siam pronti alla morte
siam pronti alla morte
l’Italia chiamò.

Dall’Alpi a Sicilia
dovunque è Legnano,
ogn’uom di Ferruccio
ha il core, ha la mano,
i bimbi d’Italia
si chiaman Balilla,
il suon d’ogni squilla
i Vespri suonò.

Son giunchi che piegano
le spade vendute:
ah l’aquila d’Austria
le penne ha perdute;
il sangue d’Italia
bevé, col Cosacco
il sangue polacco:
ma il cor le bruciò

Stringiamci a coorte,
siam pronti alla morte
siam pronti alla morte
l’Italia chiamò.

A teljes szöveg magyarul

szerkesztés

Mameli himnusza

Olaszok, testvérek,
Itália serken,
Scipio sisakját
felcsatolja menten.
Győzelem istennő,
Róma szép rabnője –
koszorút e főre!
fényes a haja!

Közénk áll, ki bátor,
s halállal se számol,
halállal se számol,
ha hívja hazánk!

Már századok óta
élünk csúffá téve,
mert még nép se voltunk,
oldott volt a kéve.
Egy remény tekint most
közös lobogóra,
ütött ím az óra
egyesülni ma!

Egyesüljetek mind
szeretetbe', népek:
ez az egyetlen út
Isten útja néktek.
Esküszünk, szabad léssz,
hon! nézd fegyverünket:
le nem győz bennünket
senki már soha!

Közénk áll, ki bátor,
s halállal se számol,
halállal se számol,
ha hívja hazánk!

Havas Alpesektől
le Sziciliáig
minden Legnanóvá
s Ferruccióvá válik;
Balilla támad fel
minden gyermekünkben –
s kongat mindenünnen
Vecsernyénk zaja.

Mit zsoldos elejtett,
szégyen jár a vasnak,
tolla már kihullott
a kétfejü sasnak.
Olasznak, lengyelnek
vérét soká nyelte,
kozákkal vedelte:
így volt – valaha!

Közénk áll, ki bátor,
s halállal se számol,
halállal se számol,
ha hívja hazánk!

Külső hivatkozások

szerkesztés
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap