Papers by Peter Zalan Romanek
In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. , 2016
A magyarországi siket közösség tagjai többségének elsődleges nyelve a magyar jelnyelv, e tapaszta... more A magyarországi siket közösség tagjai többségének elsődleges nyelve a magyar jelnyelv, e tapasztalati tényt azonban nem tükrözik a siket gyerekek korai nyelvelsajátításának, illetve az oktatás-nevelés mindennapi intézményes gyakorlatának a körülményei. A tanulmány áttekinti a jelelő/siket közösség fogalmához kapcsolódó terminológiai gyakorlatot, a közösség főbb jellemzőit, tekintettel arra, hogy a jelelő közösség tagjai nemcsak siketek, hanem hallók is lehetnek. E közösség sokszínűségéből adódóan a jelnyelv gyerekkori első-, illetve másodnyelvi elsajátítása létező jelenség, ezért a tanulmány a bimodális kétnyelvűség neuro- és szociolingvisztikai hátterére is kitér. A nemzetközi és a legújabb hazai, a JelEsély projekt keretében született eredmények alapján a tanulmány a hazai siketoktatás újragondolását járja körül.
Kedves Olvasók! Többgenerációs siket vagyok, családomban a jelnyelv az anyanyelv, magyar nyelvet ... more Kedves Olvasók! Többgenerációs siket vagyok, családomban a jelnyelv az anyanyelv, magyar nyelvet alig használunk, és többször elgondolkodtam azon, amit Laura-Ann Petitto állít: "Az emberi agy nem tesz különbséget kezek és a nyelvek között" (Polk 2012). Az alábbiakban megkísérlem az utalások szintjén összefoglalni a jelnyelv kutatásának egyes irányait, aztán szintén ugyanilyen rövidséggel a siketoktatás anyanyelv-pedagógiájáról szólok, felvillantva a nehézségeket.
The terms bimodal bilingualism, Deaf community etc. do not refer to homogenous groups or practice... more The terms bimodal bilingualism, Deaf community etc. do not refer to homogenous groups or practices of language use, as there is great diversity regarding both language acquisition and language use within Deaf communities, where hearing state is only one factor. However, research projects and applications typically do not take this type of diversity into account, though it should be considered in education among other areas. In this paper the linguistic diversity and multimodal language practices characteristic of Deaf communities are presented based on our own corpus data and a critical analysis of the various international research materials, and also their research-educational relations are highlighted.
///
A bimodális kétnyelvűség, siket közösség stb. terminusok nem homogén csoportokra vagy nyelvhasználati gyakorlatokra utalnak, a siket közösségeken belül ugyanis nagyfokú változatossággal találkozunk mind a nyelvelsajátítás, mind a nyelvhasználat tekintetében, melynek a hallásállapot csupán egy tényezője. Ezt a fajta változatosságot azonban a kutatások, illetve az alkalmazások jellemzően egyáltalán nem kezelik, holott többek között az oktatás során is figyelembe kellene venni. A jelen tanulmányban saját korpuszadataink és a szerteágazó nemzetközi kutatási anyagok kritikai elemzése alapján ismertetjük a siket közösségekre jellemző nyelvi változatosságot és multimodális nyelvi gyakorlatokat, illetve kitérünk azok kutatási-oktatási vonatkozásaira is.
Uploads
Papers by Peter Zalan Romanek
///
A bimodális kétnyelvűség, siket közösség stb. terminusok nem homogén csoportokra vagy nyelvhasználati gyakorlatokra utalnak, a siket közösségeken belül ugyanis nagyfokú változatossággal találkozunk mind a nyelvelsajátítás, mind a nyelvhasználat tekintetében, melynek a hallásállapot csupán egy tényezője. Ezt a fajta változatosságot azonban a kutatások, illetve az alkalmazások jellemzően egyáltalán nem kezelik, holott többek között az oktatás során is figyelembe kellene venni. A jelen tanulmányban saját korpuszadataink és a szerteágazó nemzetközi kutatási anyagok kritikai elemzése alapján ismertetjük a siket közösségekre jellemző nyelvi változatosságot és multimodális nyelvi gyakorlatokat, illetve kitérünk azok kutatási-oktatási vonatkozásaira is.
///
A bimodális kétnyelvűség, siket közösség stb. terminusok nem homogén csoportokra vagy nyelvhasználati gyakorlatokra utalnak, a siket közösségeken belül ugyanis nagyfokú változatossággal találkozunk mind a nyelvelsajátítás, mind a nyelvhasználat tekintetében, melynek a hallásállapot csupán egy tényezője. Ezt a fajta változatosságot azonban a kutatások, illetve az alkalmazások jellemzően egyáltalán nem kezelik, holott többek között az oktatás során is figyelembe kellene venni. A jelen tanulmányban saját korpuszadataink és a szerteágazó nemzetközi kutatási anyagok kritikai elemzése alapján ismertetjük a siket közösségekre jellemző nyelvi változatosságot és multimodális nyelvi gyakorlatokat, illetve kitérünk azok kutatási-oktatási vonatkozásaira is.