Skip to main content

Csilla Bartha

Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, Department of Neuro- and Sociolinguistics, Faculty Member

Followers

228

Following

5

Co-authors

5

Public Views

InterestsView All (7)

Uploads

Papers by Csilla Bartha

Sztenderdizáció és/vagy nyelvi asszimiláció? Megjegyzések az erdélyi menekültek nyelvhasználatában észlelhető változásokról

In: Kontra Miklós (szerk.) Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. Linguistica Series, A; Studia et Dissertationes, 9. , 1991

Megjegyzések az erdélyi menekültek nyelvhasználatában észlelhető változásokról B a r i u a C s il... more Megjegyzések az erdélyi menekültek nyelvhasználatában észlelhető változásokról B a r i u a C s il l a 1988-tól végeztem és végzek* terepmunkát az erdélyi menekültek kö rében Budapesten és Békéscsabán. 25 adatközlővel készítettem interjút nem sokkal érkezésük után, mely felvételek egyik része egy irányított beszélgetés, másik része pe dig egy nyelvhasználati és egy önértékelő kérdőív. Ezen interjúk célja az volt, hogy adatközlőim a beszélgetések során minél jobban közelít senek saját természetes nyelvhasználatukhoz. A kérdőívben a választé kos beszélgetést előidéző témaköröktől fokozatosan haladtunk a fesz telenebbek felé.

Die Möglichkeiten der Bewahrung der Minderheitensprachen in Ungarn Über eine soziolinguistische Zweisprachigkeitsuntersuchung im Landesmassstab

In: Ferenc Glatz (Szerk.) Sprache und die kleinen Nationen Ostmitteleuropas. Studien von Cs. Bartha, A. Borbély, M. Erb, F. Glatz, A. Gyivicsán, O. Nádor, Zs. Ritoók, L. Szarka, Gy. Szépe, B. Vizi. Budapest: Europa Institut. (Begegnungen, Band 21.) , 2003

Constructing different ethnic identities: Symbolic values, linguistic ideologies and language maintenance in a Hungarian American immigrant community (New Brunswick, NJ)

In: Pereiro, C. C. – Suáretz, A. M. – Rodríguez-Yánez, X. (Eds.) Comunidades e individuos bilingües: Actas di I Simposio Internacional sobre o Bilingüismo. Vigo: Servicio de Publicacións da Universidade de Vigo. , 2005

Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban. Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”.

Magyar Nyelvőr , 2010

Bimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés. A JelEsély modell eredményei és távlatai

by Csilla Bartha and Peter Zalan Romanek

In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. , 2016

Jelnyelvi-élőnyelvi szótárépítés a 21. században. A korpusznyelvészet új perspektívái

In: Fazakas Noémi, Benő Attila (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia - Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. – előadásaiból. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület. , 2017

Ideologies and practices in a kindergarten offering early education in Northern Sámi outside the Sámi homeland

by Csilla Bartha and Pachné Heltai Borbála

Journal of Applied Language Studies, 2017

In this study we analyse data collected in a Finnish kindergarten where one of the groups offers ... more In this study we analyse data collected in a Finnish kindergarten where one of the groups offers immersion education in Northern Sámi, an endangered language. The kindergarten is located outside the Sámi homeland in a majority city of Finland. This fact sets up extra challenges, but also offers possibilities for the promotion of multilingual competencies. First we review some possible categorizations of multilingual educational forms and highlight the advantages of adopting a multilingual habitus in education . The group we studied works partially as a language nest, thus we discuss this method in some detail. After that, we introduce the data and the method we used for their interpretation. We present the results by discussing three topics: the broader social context; the diversity of the linguistic repertoires of the participants; and the learning environment and organization of everyday activities. Our findings show that active cooperation between the participants, alignment with the local needs and resources, and flexibility toward language practices are crucial for successful education and the promotion of the non-dominant language and culture 1 .

A siketek és a nagyothallók munkaerőpiaci és személyes sikerének nyelvi és nyelvi szocializációs tényezői

Anyanyelv-pedagógia, 2017

A jelen, korábbi hazai előzményekkel nem rendelkező kutatás során a célunk az volt, hogy meghatár... more A jelen, korábbi hazai előzményekkel nem rendelkező kutatás során a célunk az volt, hogy meghatározzuk, mely nyelvi, nyelvi-szocializációs és nyelvhasználati tényezők csökkentik és növelik a siketek munkaerőpiaci lehetőségeit és gazdasági aktivitását, valamint, hogy rámutassunk a családi és az iskolai nyelvi tervezés, illetőleg az oktatás nyelve, az ettől elválaszthatatlan módszertani kérdések és a munkaerőpiaci sikeresség szoros összefüggésére. A kérdőíves vizsgálatunk eredményei megerősítették, hogy a korai (vizuális) nyelvhez való hozzáférés és a nyelvi szocializáció kritikus szerepet játszik a későbbi sikeresség szempontjából. Több korábbi vizsgálatunkhoz hasonlóan e kutatás is felszínre hozta és a gyakorlatban is igazolta a ma hozzáférhető oktatás sikerességének megkérdőjelezhető voltát, hiszen még az érettségivel vagy magasabb végzettséggel rendelkezők számára is igen komoly nehézséget okozott a kérdések és egyes fogalmak értelmezése.

Vizuális fonológia Jelnyelvek fonológiája és a vizuális annotáció támogatása

Beszédkutatás, 2017

A jelnyelveket sokáig pantomimnak, mutogatásnak, esetleg hangzó nyelvek manuális reprezentációina... more A jelnyelveket sokáig pantomimnak, mutogatásnak, esetleg hangzó nyelvek manuális reprezentációinak tekintették, és habár a jelnyelvek (ezekkel a népszerű vélekedésekkel ellentétben) a hangzó nyelvekkel egyenértékű, természetes emberi nyelvek, még napjainkban is számos téves elképzelés, ideológia él velük kapcsolatban, nemcsak a többségi halló társadalomban, de a siketek körében is (l. Bartha et al. 2006). A jelnyelvek mint a siket közösségek természetes nyelvei az auditív-verbális modalitású hangzó nyelvekkel szemben vizuális-gesztikuláris modalitásúak, azonban rájuk is jellemző a kettős tagoltság és grammatikalitás (l. többek között Johnston-Schembri 2007). Esetükben is beszélhetünk tehát jelentésmegkülönböztető szerepű nyelvi egységekről, melyeket elsőként William C. ismertetett Sign Language Structure: An outline of visual communication Systems of the American Deaf című munkájában, megalkotva a kerológia, keréma, alloker fogalmakat a fonológia, fonéma, allofón kifejezések mintájára. Később ugyanakkor elvetik ezeket az elnevezéseket, Battison (2000: 200) például azzal érvel, hogy a korábbi (hangzó nyelveknél használt) fogalmak is "adekvátak és megfelelőek", emellett a közös fogalmi rendszer "kiemeli a beszéd és jelelés hasonlóságait". Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy bár a hangzó nyelvek és jelnyelvek számos hasonlóságot is felmutatnak, a jelnyelvek leírásakor ki kell lépnünk a hangzó nyelvi leírási keretből annak érdekében, hogy a jelelés jellegzetességeit és szabályait megfelelő módon tudjuk feltárni, ugyanis a jelnyelvek esetében más eszköztárral, és ezáltal alapjaiban véve más módon történik a nyelvi produkció és a jelentésalkotás is.

A Magyar Jelnyelvi Korpusz. A (szociolingvisztikai) kutatások új lehetőségei és kihívásai

In: Fazakas Noémi, Benő Attila (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia - Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. – előadásaiból. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.

NyelvEsély: nyelvileg tudatos iskolák az esélyteremtõ oktatás szolgálatában

Esélyteremtés, kölcsönös bevonódás és a jelnyelvi sztenderdizáció dilemmája. A JelEsély projektum céljai, módszerei és eredményei

In: Fazakas Noémi, Benő Attila (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia - Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. – előadásaiból. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.

Új paradigma vagy térfoglalás? Nyelvhasználók a periférián és a többnyelvűség kritikai (nyelvi) tájképe

In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. Akadémiai Kiadó: Budapest.

Kivonat: A nyelvi tájkép kutatása az elmúlt évtizedekben indult útjára, Landry és Bourhis 1997-es... more Kivonat: A nyelvi tájkép kutatása az elmúlt évtizedekben indult útjára, Landry és Bourhis 1997-es tanulmányát követően. A nyelvitájkép-kutatásokat számos kritikával illették, melyek főként az átfogó elméleti keret és szisztematikus elemzést lehetővé tevő módszertan hiányát emelik ki. Az elméleti-módszertani keret megalapozására/bővítésére számos kísérlet született; például térelméletek vagy nexuselemzés bevonásával, melyek azonban továbbra sem tudnak megfelelő választ adni az új, globalizált világ kihívásaira, amelyek az internet és különféle technológiák elterjedésével alapjaiban változtatták meg a tér-idő fogalmait, és a nyugati kultúrákban is újfajta nyelvi gyakorlatok kialakulását és a soknyelvűségi norma előtérbe kerülését hozták magukkal.

A magyar jelnyelvi korpusz létrehozásának és annotálásának kihívásai

In: Tanács Attila, Varga Viktor, Vincze Veronika (szerk.): XII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, TTIK, Informatikai Intézet, Szeged.

Kivonat: A 2015. október 31-én zárult JelEsély Projekt keretében egy hozzávetőlegesen 1750 órányi... more Kivonat: A 2015. október 31-én zárult JelEsély Projekt keretében egy hozzávetőlegesen 1750 órányi jelnyelvi korpusz jött létre. Országos terepmunka során 147 szociolingvisztikai interjú készült 5 régióban és 9 helyszínen, 27 grammatikai teszt során pedig 54 adatközlővel készültek felvételek (interjúnként 2 adatközlővel). Ahhoz, hogy a létrejött videoalapú korpusz kereshető, kutatható és felhasználható legyen, szükség van egyrészt a korpusz annotálására, amely folyamat során különféle információkat kapcsolunk a felvételekhez, másrészt a jelnyelvi felvételek fordítására. Írásunkban a jelnyelvi korpuszépítés és annotáció egyedi kihívásait ismertetjük, melyek többsége két okra vezethető vissza, melyek összefüggenek a jelnyelvek sztenderdizációjának kérdéseivel is. Egyrészt a jelnyelveknek nincs kidolgozott és elfogadott írásrendszerük, másrészt a jelnyelvekre -a sztenderdizálatlan hangzó nyelvekhez hasonlóan -jellemző a nagyfokú változatosság. A kereshető, immár géppel is olvasható korpuszok számos további kutatási lehetőséget biztosítanak, az alapvető statisztikai vizsgálatokon túlmenően is. A szociolingvisztikai kutatások mellett lehetővé válik korpuszalapú szótár létrehozása, valamint egy valós nyelvhasználaton alapuló grammatika megalkotása is. Vizsgálhatóak továbbá diskurzusjelenségek, pragmatikai sajátosságok és a siketes jelek is. A korpusz ezen kívül oktatási célokat is szolgálhat, például tan-, és segédanyagok létrehozásával.

Szerkesztői bevezető

In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok.

Ha végigtekintünk az elmúlt évtized, különösen pedig az elmúlt néhány év tudományos kiadóinak kön... more Ha végigtekintünk az elmúlt évtized, különösen pedig az elmúlt néhány év tudományos kiadóinak könyv-és folyóirattermésén, azzal szembesülünk, hogy megsokszorozódtak a többnyelvűséggel általánosságban foglalkozó, illetőleg annak valamilyen aspektusához kapcsolódó monográ ák, kézikönyvek és folyóiratok. A De Gruyter által indított, szabad hozzáférésű Multilingualism című folyóirat így hirdeti magát: "A többnyelvűség manapság az alkalmazott nyelvészet egyik legintenzívebben vizsgált területe, a globalizáció és a többnyelvű munkakörnyezetek felé irányuló tudományos érdeklődésnek köszönhetően. Világszerte rendkívüli módon mindenütt jelen van a többnyelvűség a magán-és közösségi kapcsolatokban. A többnyelvűség kulcsfontosságúvá vált a hatékony kommunikáció és a szakmai szintű működés terén a globális társadalomban". Egy másik, a többnyelvűség gyakorlatait és az erről szóló tudományos metadiskurzusokat és fogalmak "káoszát" re exív módon, kritikailag értelmezni kívánó orgánum a Critical Multilingualism címet viseli.

Kreatív nyelvhasználat: a kárpátaljai magyarok digitális kommunikációjának néhány példája

In: Hires-László Kornélia (szerk.) Nyelvhasználat, kétnyelvűség: Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból II. Ungvár: Autdor-Shark.

The SIGNificant Chance Project and the Building of the First Hungarian Sign Language Corpus

The Act CXXV of 2009 on Hungarian Sign Language and the Use of Hungarian Sign Language recognizes... more The Act CXXV of 2009 on Hungarian Sign Language and the Use of Hungarian Sign Language recognizes Hungarian Sign Language (HSL) as an independent natural language, moreover it provides the legal framework to introduce bilingual education (HSL-Hungarian) in 2017. In order to establish the linguistic background for bilingual education it was crucial to carry out linguistic research on HSL, which research should be sociolinguistically underpinned and should include corpus-based research. This research also aims to standardize HSL for educational purposes with the highest possible degree of community engagement. During the SIGNificant Chance project a sign language corpus (approximately 1750 hours) was created. A nation-wide fieldwork was conducted (five regions, nine venues). 147 sociolinguistic interviews and 27 grammatical tests (with 54 participants) were recorded in multiple-camera settings. There were also Hungarian competency tests and narrative interviews conducted with selected participants in order to make the complex description of their different linguistic practices in different discursive contexts possible. We are using ELAN and three different templates to analyze the collected data for different purposes (sociolinguistic-grammatical template, another for short term project purposes, and one for the dictionary). Some parts of the annotation work has been finished which contributed to the writing of the basic grammar of HSL and the creation of a small corpus-based dictionary of HSL.

Researching the internet language use as a modern trend in applied linguistics

In: Huszti, Ilona and Ilona Lechner ed., Modern trends in foreign language teaching and applied linguistics. Proceeding of the international conference ’Modern trends in foreign language teaching and applied linguistics in the twenty-first century: Meeting the challenges’, 11-12 April, 2014).

Nyelvi hátrány, avagy a cigány gyermekek oktatásának elmulasztott lehetőségei

In: Antalné Szabó Ágnes, Laczkó Krisztina, Raátz Judit (szerk.) Szakpedagógiai körkép I. Anyanyelv-és irodalompedagógiai tanulmányok. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok; 2.).

"Ezek a gyerekek még csak nem is képzelhetik el magukat bárminek az életben. S ebben fantáziájukn... more

Kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei és az oktatás

In: Kozmács István (szerk.) Kétnyelvűségi szöveggyűjtemény. Oktatási segédlet. Nitra – Nyitra: Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre Fakulta stredoeurópskych štúdií Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara.

1.1. Globális és lokális folyamatok: a nyelvökológiai kontextus változása A lokális vagy akár a v... more 1.1. Globális és lokális folyamatok: a nyelvökológiai kontextus változása A lokális vagy akár a világméretű társadalmi, gazdasági, politikai stb. folyamatok, a szűkebb és tágabb nyelvkörnyezettani kontextus minden korban kihat a nyelvek és beszélőközösségeik életére. Az elmúlt évtizedekben a globalizáció (különösen a szabadpiac erőit, az ugrásszerűen fejlődő kommunikációs technológia szerepét és a kultúrának a multinacionális média általi központosított kontrollját és terjesztését, valamint a világnyelvek, főként az angol terjedését értve rajta), a folyamatos migráció, a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, Csehszlovákia kettéválása, mindezzel együtt új vagy újra kontextualizált nemzeti és etnikai identitások és nemzeti nyelvek megjelenése, az Európai Unió bővülése a keletközépeurópai régióban (is) gyökeresen átformálja a többségi és kisebbségi nyelvek szerepéről, jövőjéről, a többnyelvűségről és kulturális sokféleségről való tudományos és mindennapi gondolkodást éppúgy, mint ahogy hatással van az ugyanazon államon belül élő eltérő nyelvű csoportok közötti társadalminyelvi érintkezés új formáinak kialakulására. E változásokkal szembesülni kényszerülő országok egyszerre próbálják ellensúlyozni a globalizációs folyamatok következtében az állam csökkenő kapacitását a gazdasági, kulturális és társadalmi intézmények ellenőrzésében, miközben meg kívánnak felelni -legalábbis elvben -annak a modern demokráciákkal szemben támasztott, a nemzetközi jogi instrumentumokban is megjelenő követelménynek, miszerint a multikulturalizmus jegyében a nyelvi csoportok identitásait az állam elismeri, egyidejűleg minden egyes csoport részvételét garantálja egy közös nyilvános szférában (vö. König 1999).

Sztenderdizáció és/vagy nyelvi asszimiláció? Megjegyzések az erdélyi menekültek nyelvhasználatában észlelhető változásokról

In: Kontra Miklós (szerk.) Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. Linguistica Series, A; Studia et Dissertationes, 9. , 1991

Megjegyzések az erdélyi menekültek nyelvhasználatában észlelhető változásokról B a r i u a C s il... more Megjegyzések az erdélyi menekültek nyelvhasználatában észlelhető változásokról B a r i u a C s il l a 1988-tól végeztem és végzek* terepmunkát az erdélyi menekültek kö rében Budapesten és Békéscsabán. 25 adatközlővel készítettem interjút nem sokkal érkezésük után, mely felvételek egyik része egy irányított beszélgetés, másik része pe dig egy nyelvhasználati és egy önértékelő kérdőív. Ezen interjúk célja az volt, hogy adatközlőim a beszélgetések során minél jobban közelít senek saját természetes nyelvhasználatukhoz. A kérdőívben a választé kos beszélgetést előidéző témaköröktől fokozatosan haladtunk a fesz telenebbek felé.

Die Möglichkeiten der Bewahrung der Minderheitensprachen in Ungarn Über eine soziolinguistische Zweisprachigkeitsuntersuchung im Landesmassstab

In: Ferenc Glatz (Szerk.) Sprache und die kleinen Nationen Ostmitteleuropas. Studien von Cs. Bartha, A. Borbély, M. Erb, F. Glatz, A. Gyivicsán, O. Nádor, Zs. Ritoók, L. Szarka, Gy. Szépe, B. Vizi. Budapest: Europa Institut. (Begegnungen, Band 21.) , 2003

Constructing different ethnic identities: Symbolic values, linguistic ideologies and language maintenance in a Hungarian American immigrant community (New Brunswick, NJ)

In: Pereiro, C. C. – Suáretz, A. M. – Rodríguez-Yánez, X. (Eds.) Comunidades e individuos bilingües: Actas di I Simposio Internacional sobre o Bilingüismo. Vigo: Servicio de Publicacións da Universidade de Vigo. , 2005

Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban. Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik hullámában”.

Magyar Nyelvőr , 2010

Bimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés. A JelEsély modell eredményei és távlatai

by Csilla Bartha and Peter Zalan Romanek

In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. , 2016

Jelnyelvi-élőnyelvi szótárépítés a 21. században. A korpusznyelvészet új perspektívái

In: Fazakas Noémi, Benő Attila (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia - Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. – előadásaiból. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület. , 2017

Ideologies and practices in a kindergarten offering early education in Northern Sámi outside the Sámi homeland

by Csilla Bartha and Pachné Heltai Borbála

Journal of Applied Language Studies, 2017

In this study we analyse data collected in a Finnish kindergarten where one of the groups offers ... more In this study we analyse data collected in a Finnish kindergarten where one of the groups offers immersion education in Northern Sámi, an endangered language. The kindergarten is located outside the Sámi homeland in a majority city of Finland. This fact sets up extra challenges, but also offers possibilities for the promotion of multilingual competencies. First we review some possible categorizations of multilingual educational forms and highlight the advantages of adopting a multilingual habitus in education . The group we studied works partially as a language nest, thus we discuss this method in some detail. After that, we introduce the data and the method we used for their interpretation. We present the results by discussing three topics: the broader social context; the diversity of the linguistic repertoires of the participants; and the learning environment and organization of everyday activities. Our findings show that active cooperation between the participants, alignment with the local needs and resources, and flexibility toward language practices are crucial for successful education and the promotion of the non-dominant language and culture 1 .

A siketek és a nagyothallók munkaerőpiaci és személyes sikerének nyelvi és nyelvi szocializációs tényezői

Anyanyelv-pedagógia, 2017

A jelen, korábbi hazai előzményekkel nem rendelkező kutatás során a célunk az volt, hogy meghatár... more A jelen, korábbi hazai előzményekkel nem rendelkező kutatás során a célunk az volt, hogy meghatározzuk, mely nyelvi, nyelvi-szocializációs és nyelvhasználati tényezők csökkentik és növelik a siketek munkaerőpiaci lehetőségeit és gazdasági aktivitását, valamint, hogy rámutassunk a családi és az iskolai nyelvi tervezés, illetőleg az oktatás nyelve, az ettől elválaszthatatlan módszertani kérdések és a munkaerőpiaci sikeresség szoros összefüggésére. A kérdőíves vizsgálatunk eredményei megerősítették, hogy a korai (vizuális) nyelvhez való hozzáférés és a nyelvi szocializáció kritikus szerepet játszik a későbbi sikeresség szempontjából. Több korábbi vizsgálatunkhoz hasonlóan e kutatás is felszínre hozta és a gyakorlatban is igazolta a ma hozzáférhető oktatás sikerességének megkérdőjelezhető voltát, hiszen még az érettségivel vagy magasabb végzettséggel rendelkezők számára is igen komoly nehézséget okozott a kérdések és egyes fogalmak értelmezése.

Vizuális fonológia Jelnyelvek fonológiája és a vizuális annotáció támogatása

Beszédkutatás, 2017

A jelnyelveket sokáig pantomimnak, mutogatásnak, esetleg hangzó nyelvek manuális reprezentációina... more A jelnyelveket sokáig pantomimnak, mutogatásnak, esetleg hangzó nyelvek manuális reprezentációinak tekintették, és habár a jelnyelvek (ezekkel a népszerű vélekedésekkel ellentétben) a hangzó nyelvekkel egyenértékű, természetes emberi nyelvek, még napjainkban is számos téves elképzelés, ideológia él velük kapcsolatban, nemcsak a többségi halló társadalomban, de a siketek körében is (l. Bartha et al. 2006). A jelnyelvek mint a siket közösségek természetes nyelvei az auditív-verbális modalitású hangzó nyelvekkel szemben vizuális-gesztikuláris modalitásúak, azonban rájuk is jellemző a kettős tagoltság és grammatikalitás (l. többek között Johnston-Schembri 2007). Esetükben is beszélhetünk tehát jelentésmegkülönböztető szerepű nyelvi egységekről, melyeket elsőként William C. ismertetett Sign Language Structure: An outline of visual communication Systems of the American Deaf című munkájában, megalkotva a kerológia, keréma, alloker fogalmakat a fonológia, fonéma, allofón kifejezések mintájára. Később ugyanakkor elvetik ezeket az elnevezéseket, Battison (2000: 200) például azzal érvel, hogy a korábbi (hangzó nyelveknél használt) fogalmak is "adekvátak és megfelelőek", emellett a közös fogalmi rendszer "kiemeli a beszéd és jelelés hasonlóságait". Fontosnak tartjuk azonban hangsúlyozni, hogy bár a hangzó nyelvek és jelnyelvek számos hasonlóságot is felmutatnak, a jelnyelvek leírásakor ki kell lépnünk a hangzó nyelvi leírási keretből annak érdekében, hogy a jelelés jellegzetességeit és szabályait megfelelő módon tudjuk feltárni, ugyanis a jelnyelvek esetében más eszköztárral, és ezáltal alapjaiban véve más módon történik a nyelvi produkció és a jelentésalkotás is.

A Magyar Jelnyelvi Korpusz. A (szociolingvisztikai) kutatások új lehetőségei és kihívásai

In: Fazakas Noémi, Benő Attila (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia - Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. – előadásaiból. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.

NyelvEsély: nyelvileg tudatos iskolák az esélyteremtõ oktatás szolgálatában

Esélyteremtés, kölcsönös bevonódás és a jelnyelvi sztenderdizáció dilemmája. A JelEsély projektum céljai, módszerei és eredményei

In: Fazakas Noémi, Benő Attila (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Válogatás a 19. Élőnyelvi Konferencia - Marosvásárhely, 2016. szeptember 7-9. – előadásaiból. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.

Új paradigma vagy térfoglalás? Nyelvhasználók a periférián és a többnyelvűség kritikai (nyelvi) tájképe

In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok. Akadémiai Kiadó: Budapest.

Kivonat: A nyelvi tájkép kutatása az elmúlt évtizedekben indult útjára, Landry és Bourhis 1997-es... more Kivonat: A nyelvi tájkép kutatása az elmúlt évtizedekben indult útjára, Landry és Bourhis 1997-es tanulmányát követően. A nyelvitájkép-kutatásokat számos kritikával illették, melyek főként az átfogó elméleti keret és szisztematikus elemzést lehetővé tevő módszertan hiányát emelik ki. Az elméleti-módszertani keret megalapozására/bővítésére számos kísérlet született; például térelméletek vagy nexuselemzés bevonásával, melyek azonban továbbra sem tudnak megfelelő választ adni az új, globalizált világ kihívásaira, amelyek az internet és különféle technológiák elterjedésével alapjaiban változtatták meg a tér-idő fogalmait, és a nyugati kultúrákban is újfajta nyelvi gyakorlatok kialakulását és a soknyelvűségi norma előtérbe kerülését hozták magukkal.

A magyar jelnyelvi korpusz létrehozásának és annotálásának kihívásai

In: Tanács Attila, Varga Viktor, Vincze Veronika (szerk.): XII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, TTIK, Informatikai Intézet, Szeged.

Kivonat: A 2015. október 31-én zárult JelEsély Projekt keretében egy hozzávetőlegesen 1750 órányi... more Kivonat: A 2015. október 31-én zárult JelEsély Projekt keretében egy hozzávetőlegesen 1750 órányi jelnyelvi korpusz jött létre. Országos terepmunka során 147 szociolingvisztikai interjú készült 5 régióban és 9 helyszínen, 27 grammatikai teszt során pedig 54 adatközlővel készültek felvételek (interjúnként 2 adatközlővel). Ahhoz, hogy a létrejött videoalapú korpusz kereshető, kutatható és felhasználható legyen, szükség van egyrészt a korpusz annotálására, amely folyamat során különféle információkat kapcsolunk a felvételekhez, másrészt a jelnyelvi felvételek fordítására. Írásunkban a jelnyelvi korpuszépítés és annotáció egyedi kihívásait ismertetjük, melyek többsége két okra vezethető vissza, melyek összefüggenek a jelnyelvek sztenderdizációjának kérdéseivel is. Egyrészt a jelnyelveknek nincs kidolgozott és elfogadott írásrendszerük, másrészt a jelnyelvekre -a sztenderdizálatlan hangzó nyelvekhez hasonlóan -jellemző a nagyfokú változatosság. A kereshető, immár géppel is olvasható korpuszok számos további kutatási lehetőséget biztosítanak, az alapvető statisztikai vizsgálatokon túlmenően is. A szociolingvisztikai kutatások mellett lehetővé válik korpuszalapú szótár létrehozása, valamint egy valós nyelvhasználaton alapuló grammatika megalkotása is. Vizsgálhatóak továbbá diskurzusjelenségek, pragmatikai sajátosságok és a siketes jelek is. A korpusz ezen kívül oktatási célokat is szolgálhat, például tan-, és segédanyagok létrehozásával.

Szerkesztői bevezető

In: Bartha Csilla (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII. A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok.

Ha végigtekintünk az elmúlt évtized, különösen pedig az elmúlt néhány év tudományos kiadóinak kön... more Ha végigtekintünk az elmúlt évtized, különösen pedig az elmúlt néhány év tudományos kiadóinak könyv-és folyóirattermésén, azzal szembesülünk, hogy megsokszorozódtak a többnyelvűséggel általánosságban foglalkozó, illetőleg annak valamilyen aspektusához kapcsolódó monográ ák, kézikönyvek és folyóiratok. A De Gruyter által indított, szabad hozzáférésű Multilingualism című folyóirat így hirdeti magát: "A többnyelvűség manapság az alkalmazott nyelvészet egyik legintenzívebben vizsgált területe, a globalizáció és a többnyelvű munkakörnyezetek felé irányuló tudományos érdeklődésnek köszönhetően. Világszerte rendkívüli módon mindenütt jelen van a többnyelvűség a magán-és közösségi kapcsolatokban. A többnyelvűség kulcsfontosságúvá vált a hatékony kommunikáció és a szakmai szintű működés terén a globális társadalomban". Egy másik, a többnyelvűség gyakorlatait és az erről szóló tudományos metadiskurzusokat és fogalmak "káoszát" re exív módon, kritikailag értelmezni kívánó orgánum a Critical Multilingualism címet viseli.

Kreatív nyelvhasználat: a kárpátaljai magyarok digitális kommunikációjának néhány példája

In: Hires-László Kornélia (szerk.) Nyelvhasználat, kétnyelvűség: Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból II. Ungvár: Autdor-Shark.

The SIGNificant Chance Project and the Building of the First Hungarian Sign Language Corpus

The Act CXXV of 2009 on Hungarian Sign Language and the Use of Hungarian Sign Language recognizes... more The Act CXXV of 2009 on Hungarian Sign Language and the Use of Hungarian Sign Language recognizes Hungarian Sign Language (HSL) as an independent natural language, moreover it provides the legal framework to introduce bilingual education (HSL-Hungarian) in 2017. In order to establish the linguistic background for bilingual education it was crucial to carry out linguistic research on HSL, which research should be sociolinguistically underpinned and should include corpus-based research. This research also aims to standardize HSL for educational purposes with the highest possible degree of community engagement. During the SIGNificant Chance project a sign language corpus (approximately 1750 hours) was created. A nation-wide fieldwork was conducted (five regions, nine venues). 147 sociolinguistic interviews and 27 grammatical tests (with 54 participants) were recorded in multiple-camera settings. There were also Hungarian competency tests and narrative interviews conducted with selected participants in order to make the complex description of their different linguistic practices in different discursive contexts possible. We are using ELAN and three different templates to analyze the collected data for different purposes (sociolinguistic-grammatical template, another for short term project purposes, and one for the dictionary). Some parts of the annotation work has been finished which contributed to the writing of the basic grammar of HSL and the creation of a small corpus-based dictionary of HSL.

Researching the internet language use as a modern trend in applied linguistics

In: Huszti, Ilona and Ilona Lechner ed., Modern trends in foreign language teaching and applied linguistics. Proceeding of the international conference ’Modern trends in foreign language teaching and applied linguistics in the twenty-first century: Meeting the challenges’, 11-12 April, 2014).

Nyelvi hátrány, avagy a cigány gyermekek oktatásának elmulasztott lehetőségei

In: Antalné Szabó Ágnes, Laczkó Krisztina, Raátz Judit (szerk.) Szakpedagógiai körkép I. Anyanyelv-és irodalompedagógiai tanulmányok. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok; 2.).

"Ezek a gyerekek még csak nem is képzelhetik el magukat bárminek az életben. S ebben fantáziájukn... more

Kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei és az oktatás

In: Kozmács István (szerk.) Kétnyelvűségi szöveggyűjtemény. Oktatási segédlet. Nitra – Nyitra: Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre Fakulta stredoeurópskych štúdií Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara.

1.1. Globális és lokális folyamatok: a nyelvökológiai kontextus változása A lokális vagy akár a v... more 1.1. Globális és lokális folyamatok: a nyelvökológiai kontextus változása A lokális vagy akár a világméretű társadalmi, gazdasági, politikai stb. folyamatok, a szűkebb és tágabb nyelvkörnyezettani kontextus minden korban kihat a nyelvek és beszélőközösségeik életére. Az elmúlt évtizedekben a globalizáció (különösen a szabadpiac erőit, az ugrásszerűen fejlődő kommunikációs technológia szerepét és a kultúrának a multinacionális média általi központosított kontrollját és terjesztését, valamint a világnyelvek, főként az angol terjedését értve rajta), a folyamatos migráció, a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, Csehszlovákia kettéválása, mindezzel együtt új vagy újra kontextualizált nemzeti és etnikai identitások és nemzeti nyelvek megjelenése, az Európai Unió bővülése a keletközépeurópai régióban (is) gyökeresen átformálja a többségi és kisebbségi nyelvek szerepéről, jövőjéről, a többnyelvűségről és kulturális sokféleségről való tudományos és mindennapi gondolkodást éppúgy, mint ahogy hatással van az ugyanazon államon belül élő eltérő nyelvű csoportok közötti társadalminyelvi érintkezés új formáinak kialakulására. E változásokkal szembesülni kényszerülő országok egyszerre próbálják ellensúlyozni a globalizációs folyamatok következtében az állam csökkenő kapacitását a gazdasági, kulturális és társadalmi intézmények ellenőrzésében, miközben meg kívánnak felelni -legalábbis elvben -annak a modern demokráciákkal szemben támasztott, a nemzetközi jogi instrumentumokban is megjelenő követelménynek, miszerint a multikulturalizmus jegyében a nyelvi csoportok identitásait az állam elismeri, egyidejűleg minden egyes csoport részvételét garantálja egy közös nyilvános szférában (vö. König 1999).

The LEARNMe White Paper on Linguistic Diversity

Language Ideologies, Discriminatory Practices and the Deaf Community in Hungary

A szociolingvisztika alapjai

Bevezetés: szociolingvisztika az anyanyelvi oktatásban' 4 A szociolingvisztikai nyelvszemlélet . ... more Bevezetés: szociolingvisztika az anyanyelvi oktatásban' 4 A szociolingvisztikai nyelvszemlélet . R Mi a szociolingvisztika~. 8 II szociolingvisztika MaElYarországon . [I A nyelvhasználat tudománya? . 10 Elméleti és tudománytó'rcéneti elclzmények . 10 Szociolingvisztika versus nyelvszociolóflia . I] Néhány szociolingvisztikai alapkérdés és -fogalom' 14 A módszerekről . 14 A nyelvi válrozarosság és a nyelvi reperwár . 16 A nyelv és a nyelvválrozat (dialektus) elküló'níthetóséBe . 17 &szélőkó'wsséO . 22 Kommunikatív kompetencia . 2] A nyelvhasználat néhány jellegzetessége· 26 Az írott és a beszélr nyelv' 26 A beszédesemény . 28 A társalBás szerkezetéről . 29 A társalgás tarcalmáról ,]2 A társalBásformája: stí/us. alkalmazkodás, udvariassáB .]] A társalBásformája: kódválasztás/stílusválrás . 37 Záró gondolatok· 40 Feladatok . 42 Irodalom' 46 BEVEZETÉS: SZOCIOLINGVISZTIKA

Réger Zita, Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció — nyelvi hátrány

Magyar Nyelv, 1992

ségeire, gyakoriságukra és ritkaságukra, jó könyvtárak közelségére vagy éppen annak ellenkezőjére... more ségeire, gyakoriságukra és ritkaságukra, jó könyvtárak közelségére vagy éppen annak ellenkezőjére, a kollektív munkák jelentette előnyökre és hátrányokra a (külföldi) szakirodalom beszerezhetőségére és elérhetetlenségére stb.). De éppen ezzel válnak személyesebbé, tehát kerülnek hozzánk közelebb s válnak érthetőbbé az életművek. 5. SZABOLCSI BENCE szerint ,,a zenetörténet legyen mindig és minden formában élettörténet". A kötet hozzásegít ahhoz, hogy a nyelvtudomány-történetet így is nézzük. A kortársak bizonyára inkább több, mint kevesebb érzelmi viszonyulással olvassák (hiszen életük egy fontos szakaszáról van szó), a követő nemzedékek tagjai pedig, hogy tudományszakuk (közelmúltbeli történetéről s az előttük járt, illetőleg járó nyelvészekről többet tudjanak. Az, aki a kötet átfogta évtizedeket személyes sorsként élte meg, másként tekinti a megnyilatkozásokat, mint az, akinek a számára az személytelen történelem. Az előbbi olvasó tények rögzítésének a mikéntjében is találhat módosítani, netán kifogásolni valót, az utóbbi legföljebb megítélésükön csodálkozhat. És csodálkozik is némelykor.