Broméliák Lándzsarózsa Aechmea, Billbergia
- Szobanövények
- Bromélia Lándzsarózsa Aechmea Billbergia
A XVI. században került a trópusi Amerikából Európába a Bromélia és köztük az ízletes gyümölcsöt termő ananász is.
Eleinte csak királyi kertészetekben foglalkoztak vele, később a főurak is termeltették. Drága termelése következtében nem vált általánosan ismertté a gyümölcsöt termő faj.
A talajtakaró bromélia gyorsan terjedt el, és még ma is megállják helyüket, mint dísznövények
A közel 500 fajt magában foglaló népes bromélia család sok faja epifita, korhadéklakó. Érdekes egzotikus alakjuk, mutatós virágzatuk miatt megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük.
A modern lakásokba különösen jól illeszkednek be. Mutatósak, ha száraz ágakat telepítünk velük be.
Az ágat ládába ültetjük, az elágazásokhoz mohával borítva kevés földet erősítünk, amire a broméliákat ültetjük, a láda földjét pedig szintén növényekkel telepítjük be. Itt a növényanyag megválasztásánál az a döntő, hogy milyenek a fényviszonyok.
A levelek bőr-, még inkább bádogszerűek, rózsaszerűen helyezkednek el, kisebb-nagyobb tölcsért zárva be, amelyben a növény vizet tárol.
Hazájában ugyanis a száraz és esős időszak változik, a növény egész élete erre rendezkedett be.
A nedves időszakban a tölcsérek megtelnek vízzel, és a növény ezzel tartja fenn magát a szárazság idején. Ezt tartsuk szem előtt nevelésüknél.
A széles tölcsért nevelő fajoknál juttassunk ide is vizet, de csak melegben, hűvös helyen a levelek közt összegyűlt víz a lombozat rothadását okozza.
Napos, meleg helyen fejlődnek legszebben, de nem kényesek, megélnek a félárnyékban, sőt árnyékban és alacsonyabb hőmérsékleten is.
Aechmea Lándzsarózsa az egyik legnépesebb nemzetség. Dél- és Közép-Amerikában 150 faja él. Közülük sok értékes szobanövény, különösen a modern lakásokban mutatósak.
Az Aechmea fasciata - csíkolt lándzsarózsa száraz helyiségekben is szépen díszlik.
Széles tölcsért alkotnak kb. 50 cm hosszú és 6 cm széles ezüstösen fehér pikkelyekkel fedett levelei.
Július-szeptemberben nyíló kék virágai elnyíláskor pirosodnak, a fedőlevelek rózsaszínűek.
Aechmea brachteata az előzőhöz hasonló hosszú, de szélesebb levelei nagy rozettát alkotnak.
Erősen tüskézett levelei alul fehéren pikkelyesek. Virágszára fehéren molyhos, fellevelei pirosak, a virág halványsárga, zöld fedőlevéllel.
Aechmea candida értéke a téli virágzás. Tölcsér alakú rozettáit szürkén pikkelyezett merev zöld levelek alkotják.
Szerte ágazó virágszára piramis alakú, kehelyvirágai sárgák, a párták fehérek. Napot kedvelő, de a nyári erős napsütésben ajánlatos árnyékolnunk.
A melegben a tölcsérek vízzel teltek legyenek, s sok párát kíván, vagyis gyakran permetezzük. Télen 15 C fok alá ne szálljon a hőmérséklet.
Hosszú, 3-4 cm-es levelei lilászöld színűek. Piroskék virágai a körkörösen elhelyezkedő levelek közepéből mereven törnek elő, tavasszal nyílnak. Bogyótermése is sokáig díszíti a növényt
Billbergia
Az összes bromélia között leghálásabbak
A Billbergia nutans - bókoló bilbergia keskeny, szürkés levelű, szép, rózsaszín fellevelekkel fedett bókoló kocsányán sárga-kék szélű virágait lakásban tartva is minden évben január elején hozza.
Szélesebb, nagyobb levelű, színesebb a Billbergia speciosa .
Virágai mutatósabbak, de kevesebb virágot fejleszt. Számos tarka levelű Billbergia-féleség is ismert /például Billbergia decora/, ezeknek virágja kevésbé mutatós, de ezt pótolja a fehérrel vagy ezüst színnel tarkázott levél, ami éveken át dísze a szobának.
A Billbergia féleségek is sok humuszt, laza talajt kívánnak, a földjébe darabos lombföldet, páfránygyökereket, mohát keverjünk.
A Dél-Amerikából származó Dyckia-fajok szárazságtűrők, igénytelenek, szép levélrózsájukkal díszítenek.
Bár a bromélia fajokhoz tartoznak, a pozsgásokkal egyforma gondozást igényelnek.
Az alacsony növésű Cryptanthusok Brazília őserdeiből származó korhadéklakó epifita növények.
Különösen faágra , kéregdarabra ültetve mutatósak. Hosszában, keresztben csíkozott fajok és fajták ismeretesek. Kivétel nélkül levelükkel, illetve levélrozettával díszítenek, mert a rozetta közepén ülő fehér viráguk jelentéktelen.
Legtöbbje sötét csíkokkal vagy hieroglifákkal tarkázott levelein kívül, érdekes alakú és változatos színű virágzatával is sok örömet okoz.
Az összes bromélia gyorsan fejlődik, ezért 1-2 évenként tavasszal, az elvirágzás után ültessük át. Ilyenkor könnyen szaporíthatjuk sarjakról.
Tudnunk kell, hogy az a növényrész, amelyik egyszer virágzott, többet már nem hoz virágot, és lassan elpusztul.
A gyengébb növekedésű B. mutansot többesével hagyjuk meg, mert egy-egy kis sarj nem mutatós.
Napot kedvelő, de a nyári erős napsütésben ajánlatos árnyékolnunk. A melegben a tölcsérek vízzel teltek legyenek, s sok párát kíván, vagyis gyakran permetezzük.
Télen 15 C fok alá ne szálljon a hőmérséklet. Hálás az arasznyi Ae. miniata is.
Hosszú, 3-4 cm-es levelei lilászöld színűek.
Piroskék virágai a körkörösen elhelyezkedő levelek közepéből mereven törnek elő, tavasszal nyílnak. Bogyótermése is sokáig díszíti a növényt.
Néhány recept kategória