A Kőrös és a vele kapcsolatos toponímák

Kubičković Á., A Kőrös és a vele kapcsolatos toponímiák UDC: 811.511.141`373.21 Kubičković Ákos Városi Múzeum, Szabadka A Kőrös és a vele kapcsolatos toponímiák Összefoglaló: Mivel munkánk a Kőrössel kapcsolatos helynevek vagy toponímiák felkutatását és bemutatását tűzte ki célul, írásunk elején a helynevekkel foglalkozó tudományt a toponomasztikát mutattuk be. A kutatás során legtöbbször a Kőrös ér hidronímiával találkoztunk, így a legtöbb adat is Kőrösről mint víznévről szól, valamint a folyás mentén húzódó földterületről, amely ugyanezt a nevet viseli. Ezen kívül a Kőrös erdő-, kaszáló-, út- és hídnévként is megjelenik. Ezeket próbáltuk bemutatni, ahol lehetett térképekkel és levéltári anyaggal is alátámasztottuk nézeteinket. Végezetül néhány térképet is bemutattunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve a Kőrös érről tanúskodnak. Kulcsszavak: Kőrös, toponímiák, helynevek A toponomasztika mint a történelem segédtudománya Toponomasztika alatt a toponímiákkal foglalkozó tudományt értjük. Tágabb értelemben, helynevekkel vagy földrajzi nevekkel foglalkozó tudomány. A toponímia magyarul helynév, tehát helynévtanról beszélünk. Ehhez szorosan kapcsolódik az onomasztika1 is, mivel a helynévtan az onomasztika azon ága, amely a helynevek különböző aspektusait tanulmányozza (eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alakjaikat…). Mondhatnánk, hogy a toponomasztika a lingvisztika, a történelem és a földrajz szintézise. Ebben a munkában a Kőrössel kapcsolatos helynevekkel foglalkoztunk, azok előfordulásával, formájukkal, kapcsolataikkal. A toponomasztika a történelem segédtudományaként is fontos, ezért munkánkban megpróbálunk rámutatni különböző forrásokra (levéltári anyag és térképek) amelyekkel kapcsolatba hozhatók a Kőröshöz kötődő toponímiák. Kőrös föld és Kőrös ér Amikor Iványi István az 1743-ban Szent Mária szabadalmazott kamarai mezőváros privilégiumát, valamint a magyar királyi kamarával kötött szerző1 2 3 4 5 6 7 8 9 dést ismerteti, a harmadik pontban felsorolja a város birtokterületeit. A tizenkét puszta felsorolása után azt írja, hogy a városé továbbá a Jeszenovac vagy Kőrös-nek nevezett ér és a Pality tó.2 Egy évvel későbbi adat, Jeszenovac vagy Kőrösér és Kőrös nevű földrészt emleget mint a Csesztiszár határai.3 Ezt az 1744-es adatot Szekeres László is említi a szabadkai helynevekről szóló munkájában.4 Szekeres Kőrös nevű földterületet említ, amely a várostól északra a Kőrös-ér mellett feküdt.5 Tehát először ér vagy patak és földterület neveként jelentkezik a Kőrös. A későbbiekben Iványi, helynévtáraiban a Kőrös bara elnevezést használja, leírva annak folyását a Tompa pusztából egészen a Tiszáig.6 Egyértelmű, hogy a Kőrös-érre gondolt. A Kőrös-ér folyásának, pontosabban annak mentének leírásával több helyen találkozunk. Az áttanulmányozott írások alapján nyilvánvaló, hogy valahol a Tompa pusztán ered, onnan délkeleti irányba halad, így akkoriban természetes határt képzett Szabadka és Szeged városok birtokai között. A Ludasi-tavat érintve tovább folyik és valahol Adorján környékén torkollik a Tiszába. Azt, hogy Tompa pusztán ered és folyik Iványi is alátámasztotta amikor a Tompa pusztáról írva a Kőrös-ér mentét emlegette.7 Azt is nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy a Kőrös-ér képezte a természetes határt a szabadkai és a szegedi földek között. Mivel természetes határról van szó, ez gyakran változott, ami a 18. század folyamán többször komolyabb összetűzésekhez vezetett a szabadkaiak és a szegediek között. Az 1779-es rendelet értelmében immár Maria Theresiopolis szabad királyi város örökös tulajdonába kerültek, a már eddig is birtokolt területek a Kőrös érrel együtt.8 Az, hogy a Kőrös ér által képzett természetes határ problémás volt egyértelmű mivel már 1780ban Kárász Miklós Horgos birtokosa azt panaszolta, hogy ő a Horgos pusztát egészen a Kőrösérig kapta, a város (Szabadka) pedig túllépte ezt a határt. Ezért Kárász azt kérte, hogy a Kőröséren túli birtokába a várost (Szabadkát) ne iktassák be.9 Az előző sorokból látszik, hogy a Kőrös-ér egyértelműen a szabad- Onomasztika – a szótannak a tulajdonnevekkel foglalkozó ága. Iványi István, Szabadka szabad királyi város története I, Szabadka 1886, 141. Uo.158-159. Szekeres László, Szabadkai helynevek: helytörténeti kézikönyv, Szabadka 1975,29. Uo. Iványi István, Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. 1-2. kötet, Szabadka 1991, 139. Iványi István, Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára 3-5. kötet, Szabadka 1991, 125. Iványi István, Szabadka szabad királyi város története II, Szabadka 1892, 71. Iványi István, Szabadka szabad királyi város története I, Szabadka 1886, 295. 27 Ex Pannonia 28, 2024. СТУДИЈЕ / KUTATÁSOK / STUDIES kai birtokok határa Tóth Sándor a Kőrös-eret ábrázoló térképe 1838-ból – F. 3.1.3.30 28 Kubičković Á., A Kőrös és a vele kapcsolatos toponímiák volt. Sőt Györe Kornélnál a Szabadkai homokpuszta a Kőrös völgyéig terjed ettől keletre a Tiszáig már a Horgosi homokvidék terül el.10 Ebből kifolyólag a Kőrös képezi a határt a Szabadkai és a Horgosi homokpuszta között. Megállapíthatjuk, hogy Iványi történeti és Györe földrajzi határai fedik egymást. Néhány mondatot most a Kőrös név eredetéről. Penavin és Matijevics gyűjtése szerint a patak nevét, a partján lévő kőrisfákról kaphatta, viszont megjegyzik, hogy egyesek szerint egy szegedi családnév a név alapja.11 A Kőrös-ér Kiss Lajos etimológiai szótárában is megjelenik, ahol családnévként is alkalmazhatónak mondja, e mellett a kőrös kőrisfát is jelenthet, az ér pedig egyértelműen kisebb vízfolyást jelöl.12 Érdekes, hogy Iványi a város történetéről írt második kötetében egy lábjegyzetben egy 1796-os dokumentumra hivatkozik, amelyhez egy jegyzettel ellátott térkép volt mellékelve, mely szerint ezen ér partján nyír-, szil- s főleg kőrisfabokrok teremnek.13 A magyar változatban általában Körös vagy Kőrös névváltozat ismert. A délszláv nyelveknél több variáció ismert. Vannak az egyértelműen, a magyar változat átvételei mint a: Kireš, Kereš, viszont létezik a Jeszenovac (ahogy Iványi használta) és a Jasenovac (Matijevics Lajos gyűjtésében)14 változat is. Mivel a jasenovo drvo magyarra fordítva kőrisfa, így érthető az összefüggés. Valószínűbbnek tartjuk a patakocskának a kőrisfákról vagy bokrokról való elnevezését. Kőrösi erdő, kaszáló, út, híd A Kőrös ér környékén további helynevekre bukkanhatunk, amelyek a névadó vízfolyás nevét viselik. A Kőrösi erdő behatárolása egy kicsit problémás. Szekeresnél a Tölgyfás erdő és a Kőrös-ér közötti terület, melynek erdősítései 1771, valamint az 1823/24-es években zajlottak.15 Viszont meg kell említeni, hogy a Kőrös-ér közvetlen közelében van az ún. Hajdújárási erdő, de nincs messze a Radanováci erdő sem. Szekeres erre vissza is tér és közli, hogy a radanováci erdő a majsai országúttól, a radanaváci szántőföldek és szőlőktől északra, hosszú sávban elterülő erdő, sőt az elnevezése sem állandó, mivel egy részét néha Hajdújárási-, sőt Kőrösi erdő- Az 1830/31-es kolerajárvány elleni kordon térképe, amely a Kőrös mentén húzódott – F.3.1.2.55 10 11 12 13 14 15 Györe Kornél, Szabadka településképe, Szabadka 1976, 12. Penavin Olga, Matijevics Lajos, Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára, Újvidék 1976, 113. Kiss Lajos, A földrajzi nevek etimológiai szótára, 1. kötet, Budapest 1988, 796. Iványi István, Szabadka szabad királyi város története II, Szabadka 1892, 158. Matijevics Lajos, Bácska történeti viznevei, Újvidék 1986, 67. Szekeres László, Szabadkai helynevek: helytörténeti kézikönyv, Szabadka 1975, 29. 29 Ex Pannonia 28, 2024. СТУДИЈЕ / KUTATÁSOK / STUDIES ként tüntetik fel.16 Végül is megállapíthatjuk, hogy egy erdőkomplexumról van szó, ahol valószínűleg az erdős részek foltokban jelentkeztek, kisebb – nagyobb távolságokra egymástól, ezért lehetett több elnevezésük. Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárában azt állítja, hogy a Köröspatak mellett egykor létezett Körös erdői irtvány.17 Az erdő ritkítás vagy ha úgy tetszik irtás nyomaira lehet akadni a levéltári anyagban. A városi erdész 1864 májusában jelenti, hogy a kőrös erdőben eszközölt erdő vágás bevégeztetett.18 Ennek tudatában kijelenthetjük, hogy a Kőrös erdei irtvány 1864 májusában már létezett. Ezzel van kapcsolatban egy másik irat, amely a Kőrösi erdőben lévő csőszháznál történt, árverés útján eladott Körös-fa eredményeiről számol be.19 Egyértelmű, hogy a Kőrös erdő egyik ritkítása az 1860-as évek közepén ment végbe. A Kőrös nevű kaszálót már Pesty Frigyes is feljegyezte, sőt tudomása szerint nevét a hasonnevű folyócskáról vette.20 Penavin és Matijevics gyűjtésében kőrösajji-kaszálóként emlegetik.21 A kőrös kaszálói széna lekaszáltatásáról és betakarításáról a levéltári anyag is tanúskodik az 1860-as évekből.22 Viszont ha visszaemlékezünk a 18. századi Szabadka-Szeged határpörökre, legtöbbször a Kőrös menti kaszálók említéseivel találkozunk.23 Ez mind arra enged következtetni, hogy ezek a kaszálók már a 18. század folyamán is léteztek és használatban voltak. Létezett Kőrösi út is, amely a szabadkaiakat a Kőrösi kaszálóval kötötte össze.24 Tehát valószínűleg a patakocskáig vezethetett, melynek partján terült el a kaszáló. Érdekességként említendő, hogy az elnevezés utcanév formájában még ma is létezik, Szabadkán, sőt Hajdújáráson is. A hajdújárási Kireška a vasút mentén, a Kőrös folyásnál is elhalad. A Kőrösi hídról majdnem semmilyen adatunk sincs. Egyedül Penavinék említenek egy Kőrösi fahidat.25 Viszont nem mellékeltek magyarázatot vagy útmutatást. Egyáltalán nem kizárt, hogy a helyiek építettek fahidat a patakon keresztül való átjárás céljából. Erről tanúskodik egy fénykép, a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből, amelyen egy egy16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 30 szerű fából készült hidacska látható a Kőrösön. Híd a Kőrösön – Muhi János felvétele, 1996. A Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből. A Kőrös a térképeken Munkánk lezárásaként bemutatnánk néhány térképet, amelyeken találkozni a Kőrös toponímiáival. Körülbelül az 1690. év környékén készült Marsigli-féle vízrajzi térképen Kares bara elnevezésű folyással találkozunk, amely Szegedtől délre és a Palicsi-tótól keletre lett berajzolva és a Tiszába torkollott.26 Még két kisebb folyás található a közelében, viszont az elnevezés alapján úgy gondoljuk, hogy a Kares bara lehet a mi Kőrösünk. Az Arcanum adatbázisán keresztül, hozzá tudtunk férni, Magyarország első (1782-1785) és második (1819-1869) katonai felmérésénél készült topográfiai térképekhez. Az első térképen, a Ludasi-tótól nem messze folyik a Kőrös Ér, melynek folyása követhető a Tompa pusztából egészen a Tiszába való torkolatáig, amelyet ezen a felmérésen Kanizsa mellé rajzoltak. Érdekes, hogy Kőrös-érre néhány átjárót is rajzoltak.27 Lehetséges, hogy már a 18. szá- Uo. 41. Papp György, Rajsli Ilona, Bácskai helységek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárában, Tóthfalu 2006, 181. Szabadkai Történelmi Levéltár (SzTL), F.2, Szabadka Szabad Királyi Város Tanácsa – Szabadka (1861-1918), 1648. 2424/polg. 1864. SzTL, F.2, 1673. 1451/polg. 1865. Papp György, Rajsli Ilona, Bácskai helységek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárában, Tóthfalu 2006, 179. Penavin Olga, Matijevics Lajos, Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára, Újvidék 1976, 113. SzTL, F.2, 1680. 3364/polg. 1865. Bővebben a Szegeddel folytatott határpörről: Iványi István, Szabadka szabad királyi város története II, Szabadka 1892, 113-117. Szekeres László, Szabadkai helynevek: helytörténeti kézikönyv, Szabadka 1975, 29. Penavin Olga, Matijevics Lajos, Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára, Újvidék 1976, 113. Biblioteca Digitala BCU Cluj: Danubius Pannonico Mysicus, https://dspace.bcucluj.ro/handle/123456789/13359 (31.10.2023) Magyarország (1782-1785) - Első Katonai Felmérés, https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=147&bbox=2204463.8252505483%2C5794959.386961492%2C2216827.514575675%2C5799946.9030571 (31.10.2023) Kubičković Á., A Kőrös és a vele kapcsolatos toponímiák A Kőrös érről készült térkép 1796-ból – F.3.1.2.54 zadban is voltak hidak vagy töltéses átjárók a Kőrösön.28 A második felmérés alkalmával készült térkép az elsőnél izgalmasabbnak ígérkezik. A Kőrös Ér mellett feltünteti a Kőrösi Erdőt és egy Kőrösi Tanyát is. A Kőrösi erdő ezen a térképen a Kőrös folyásán túl helyezkedik el. Szemmelláthatóan a Radanaváci erdőt a Kőrösitől maga a patakocska választja el. A Kőrösi tanya a folyás mellett, a túloldalon helyezkedett el.29 Természetesen a Szabadkai Történelmi Levéltár térképgyűjteményében is őriznek jónéhány térképet, amelyeken feltűnik a Kőrös. Itt most csak néhányat ismertetünk. Gabriel Wlassics 1789-ben készült térképe Szabadka (Maria Theresiopolis) szabad királyi város tágabb területét ábrázolja. Jól látható, hogy a város és az ún. szegedi terület közötti határt egy folyás, a Morost Keres alkotja.30 Wlassicsnak van 1796-ból is egy térképe, amely konkrétan a Kőrös érről készült.31 Az 1830/31-ben tomboló kolerajárvánnyal kapcsolatban Tóth Sándor készített térképet 1831-ben. A térkép a Kőrös-ér mentén felállított karantént vagy kordonvonalat mutatja be.32 Egy 1838-ból származó térképen ismét főszerephez jutott a Kőrös-patak. Ezt a térképet is Tóth Sándor városi mérnök készítette. Itt a Kőrös folyását a szegedi csárdától a Lebuki halomig mutatja be. A térkép lényegében bemutatja a szabad királyi város (Szabadka) és a Kárász család birtokai közötti határt, amelyet pont a Kőrös folyása képez.33 Szabadkai Történelmi Levéltár, F.2, Szabadka Szabad Királyi Város Tanácsa – Szabadka (1861– 1918) Felhasznált források és irodalom https://dspace.bcucluj.ro/handle/123456789/13359 (31.10.2023) https://maps.arcanum.com/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=147&bbox=2205125.1897994 4%2C5795559.040901161%2C2211307.034462004% Levéltári források Szabadkai Történelmi Levéltár, F.3, Térképgyűjtemény – Szabadka (1556–) 28 29 30 31 32 33 Irodalom Györe Kornél, Szabadka településképe, Szabadka 1976. Hovány Lajos, Vizeink nyomában: különös tekintettel Északkelet Bácskára, Szabadka 2002. Iványi István, Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. 1-2. kötet, Szabadka 1991. Iványi István, Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára 3-5. kötet, Szabadka 1991. Iványi István, Szabadka szabad királyi város története I, Szabadka 1886. Iványi István, Szabadka szabad királyi város története II, Szabadka 1892. Kiss Lajos, A földrajzi nevek etimológiai szótára, 1. kötet, Budapest 1988. Matijevics Lajos, Bácska történeti viznevei, Újvidék 1986. Papp György, Rajsli Ilona, Bácskai helységek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtáraban, Tóthfalu 2006 Penavin Olga, Matijevics Lajos, Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára, Újvidék 1976. Szekeres László, Szabadkai helynevek: helytörténeti kézikönyv, Szabadka 1975. Internetes források A töltéses átjáró elnevezéssel Hovány Lajosnál találkoztunk. Hovány Lajos, Vizeink nyomában: különös tekintettel Északkelet Bácskára, Szabadka 2002, 94. Magyar Királyság (1819-1869) – Második katonai felmérés, https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbox=2203206.949114878%2C5799411.720851658%2C2209388.793777442%2C5801905.478899462 (31.10.2023) SzTL, F.3, Térképgyűjtemény – Szabadka (1556-), 1.3.17. SzTL, F.3, 1.2.54. SzTL, F.3, 1.2.55. SzTL, F.3, 1.3.30. 31 Ex Pannonia 28, 2024. СТУДИЈЕ / KUTATÁSOK / STUDIES 2C5798052.798948965 (31.10.2023) https://maps.arcanum.com/hu/map/secondsurvey-hungary/?layers=5&bbox=2206555.271208948 5%2C5796181.086024827%2C2218918.9605340753 %2C5801168.602120436 (31.10.2023) Részlet Gabriel Wlassics 1789-ben készült térképéről – F.3.1.3.17. Сажетак Киреш и са њим повезани топоними Пошто се наш рад бави топонимима који се везују за Киреш, на почетку смо укратко представили топономастику, дисциплину која се бави изучавањем географских и месних имена. У нашем раду користили смо топономастику као помоћну историјску науку. Током истраживања најчешће смо се сусрели са хидронимом Киреш (Kőrös), па смо се због тога највише бавили хидронимом Киреш бара/поток, уз напомену да поред овог хидронима често се појављује и Ки- реш као назив земљишта поред потока. У наставку рада бавили смо се различитим топонимима Киреша, као што су Кирешка шума, ливада, пут, мост. Тамо где је било могуће, представили смо и доказе из архивске грађе или карата и мапа. На крају, приказали смо и неколико карата које конкретно или споредно представљају и говоре о потоку Киреш. Кључне речи: Киреш, топоними, месна имена Summary Kireš (Kőrös) and associated toponyms This paper is about toponyms associated with Kireš and it starts with an introduction to toponymy, a study of geographic names of places. We used toponymy as an auxiliary science of history. During the research, we mostly encountered the hydronym Kireš (Kőrös), so we mostly dealt with the hydronym Kireš pond/stream, with a notion that Kireš often appears as the name of the land next to the stream. 32 We dealt with other toponyms of Kireš, such as Kireš forest, meadow, road, bridge. Where possible, we have also presented evidence from archival material or maps. In the end, we presented several maps that specifically or indirectly show and mention the Kireš stream. Key words: Kireš, toponyms, names of places